Porosodnak-é?

Országos Széchényi Könyvtár

2010-12-03T21:53:00.004+01:00

Azonnal közölhető
Budapest, 2010. december 3.

A Konyvtaros.com szerkesztőjével erősíti csapatát az Országos Széchényi Könyvtár.

December 1-jétől Tóth Péter lett az Országos Széchényi Könyvtár új pr referense.

A könyvtár hat fős közönségkapcsolati osztályának munkatársaként a jövőben feladatkörébe tartozik az online közösségi - közismert szóval webkettes - felületek megtervezése, kialakítása és gondozása; az OSZK márka építése; pr akciók, rendezvények szervezése. Tóth Péter segíti a
könyvtár arculatának kialakítását, részt vesz a könyvtár megújuló honlapjának fejlesztésében és belső honlapjának szerkesztésében.

Tóth Péter (37) a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett. Nős, egy gyermeke van.

Tóth Péter: Nagyon boldog vagyok, hogy itt dolgozhatok.

Országos Széchényi Könyvtár:
Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. Az Országos Széchényi Könyvtár a nemzet emlékezete, és mint ilyen minden - Magyarország és az országhatárokon kívül élő - magyar ember közös kincse, s egyszersmind az európai- és világkultúra szerves, azt színesítő, gazdagító része. www.oszk.hu

Háromszor is lehet ugyanabban a folyóban úszni

2010-10-27T13:06:00.005+02:00

Téma: Az MKE közgyűlése megváltoztatta az egyesület alapszabályát október 25-én. Kivették azt a rendelkezést, hogy két ciklus után nem lehet újraválasztani az egyesület elnökét.

Tájékoztat: Bakos Klára a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.

Konyvtarps.com: Indulni tetszik harmadjára is az MKE elnöki posztjáért?
Bakos Klára: Elvi kérdésekben döntött a közgyűlés, a történet nem rólam szólt.

Nem rejtőzködik az életmű

2010-10-22T21:31:00.005+02:00

Mától nézhetők Escher Károly kiváló portréi a Nemzeti Ereklye kiállítótérben @OSZK. A kiváló ff expókért tessenek fölmenni a várba, addig is nézegessenek megnyitós filmet.

Escher Károly (1890-1966) fotókiállítás megnyitó from Tóth Péter on Vimeo.

Külföldi tudósítók központja

2010-10-18T13:59:00.001+02:00

FELHÍVÁS

A 2010. október 4-i vörösiszap áradat súlyosan érintette a Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési házat is.
A kisebb dombon álló kastélykönyvtárba nem folyt be ugyan az iszap, de tönkretette az autót, amellyel a kistérségbe tartozó 34 település könyvtári ellátását végezték.
A Magyar Könyvtárosok Egyesület Veszprém Megyei Szervezete, a könyvtár vezetőjével előzetesen egyeztetve, szeretne hozzájárulni egy másik gépkocsi vásárlásához, amelynek érdekében alszámlát nyitottunk.

A következő számlaszámra várjuk az intézmények és magánszemélyek felajánlott pénzadományait.

Magyar Könyvtárosok Egyesülete Veszprém Megyei Szervezete
Számlaszám: 117480072018257700000000
IBAN HU03 1174 8007 2018 2577 0000 0000
OTP Bank SWIFT azonosító: (BIC): OTPVHUHB
„Devecser és kistérsége iszapkárt szenvedett könyvtáraiért”.

A devecseri könyvtárosok „hadiállapotban” dolgoznak, állandó ügyeletben vannak a katasztrófa bekövetkezte óta. Segítenek az önkéntes munkások ellátásában, elszállásolásában, a segélyek szétosztásában. Köztük is vannak olyanok, akiket komoly károk értek.

A kolontári iskolai és községi könyvtár az iskola épületének felső szintjén van.
Az iszap az udvaron megállt, az épületbe nem folyt be, a könyvtárat közvetlen kár nem érte.

Ajkát nem árasztotta el a sártenger, de az ottani könyvtáros-kollégák közül többek hozzátartozóját is érte kár az áradatkor.
Az Információs Központ és Könyvtár munkatársai is kivették a részüket a munkálatokból. Az intézmény a katasztrófa napján pl. a külföldi tudósítók központja volt, tőlük töltötték fel a képeket, videókat.

Veszprém, 2010. október 15.
Sárköziné Sárovits Hajnalka elnök, Pardiné Mórocz Magdolna titkár

Könyvtárba menekültünk

2010-10-15T23:14:00.004+02:00

Téma: Vörösiszap katasztrófa Kolontáron
Tájékoztat: Soháné Csóka Zita iskolaigazgató és Pongrácz Tímea könyvtárvezető, Kolontár

Konyvtaros.com: Hogy tetszenek lenni?
Soháné Csóka Zita és Pongrácz Tímea: Se az iskola épülete, se a berendezése, állománya szerencsére nem sérült. 16 kisdiákunkkal együtt a könyvtárba menekültünk, amikor meghallottuk utcai kiabálásokból, hogy átszakadt a gát. Közülünk senki sem sérült meg. A gyerekek a körülményekhez képest nagyon fegyelmezetten viselkedtek: figyeltek kéréseimre, tökéletesen együttműködtek. Amikor megláttuk az első tűzoltókat, megnyugodtunk, hogy van segítség. Ők hozták ki a gyerekeket egyesével a karjukban, a nyakukban az épületből.
Jelenleg a polgármester úr munkáját segítem, megpróbálom koordinálni az adományokat Kolontáron, tartani a kapcsolatot a lakosság és a segítők között.

Az iskolában összesen 9 nap igazgatói szünet volt. Október 18-án folytatódik a tanítás. Az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola Eötvös utcai épülete lesz az ideiglenes telephelyünk. Remek helyet kaptunk: a könyvtár lesz a tantermünk. Álmodni sem lehetett volna szebb helyet.
A kolontári könyvtárral már nehezebb a helyzet. Iskolánk épülete most az egyik "főhadiszállás", a tantermeket adományraktárnak is használjuk, a könyvtár a logisztikai központ. Akkora itt a teherautó-forgalom, hogy nehezen tudna működni. Mivel rengetegen használjuk az épületet, egy nagy takarítás is vár rá, mielőtt újra indul az oktatás és a könyvtári szolgáltatás. A másik gond, hogy könyv helyett, most söprű, lapát, felmosó vödör van az emberek kezében.

A 11-ei hét a kitelepítés miatt a lakosság szempontjából csendes volt, de most már visszajöhettünk, több lesz a munka.

Az önkormányzat és gyermekalapítvány számlaszáma:
Ha sok kicsi garas jön össze, akkor is sokat tudunk segíteni.

A Kolontári Gyermekekért Alapítvány bankszámlaszáma:
73200093-10008360-00000000
IBAN: HU77 7320 0093 1000 8360 0000 0000
SWIFT code: TAKBHUHB KINIZSI BANK ZRT, 8400 AJKA SZABADSÁG TÉR 11.
(az utolsó 2 sor csak külföldi utalás esetén szükséges)

"Kolontár adományszámla"
11748090 - 15427298 - 06540009

Fű és könyvtár

2010-10-15T09:55:00.006+02:00

Kovács Tibor, - a világ legjobb operatőre ma hajnalban rádiótelefonnal fotózgatta az OSZK-t.

Gépkocsira lenne szüksége a devecseri könyvtárosoknak

2010-10-13T13:20:00.013+02:00

Téma: Vörösiszap katasztrófa

Tájékoztat: Hoffmann Valéria könyvtárigazgató, Devecser

Konyvtaros.com: Hogy tetszenek lenni?

Hoffmann Valéria: Nagyon köszönöm az érdeklődést irántunk. Szerencsére Devecser város könyvtára, mely az Esterházy-kastélyban 1986 óta fogadja látogatóit, nem szenvedett kárt (sem az épület, sem az állomány).
A legnagyobb problémánk, hogy a mozgókönyvtári szolgáltatás eszköze, az intézmény gépkocsija (6 éves Renault Megan) az ökokatasztrófa következtében totálkáros lett. A casco ellenére sem valószínű, hogy a kárt a biztosító megtéríti. Ebben a pillanatban csak arra látunk lehetőséget, hogy kollégák saját gépkocsival szállítsák ki a könyveket a 34 ellátóhelyre, végezzék a szakmai-módszertani segítségnyújtást. Ez hosszú távon nyilván nem lehet megoldás.
Az MKE Veszprém Megyei Szervezete a közeljövőben felhívást tesz közzé, melyben anyagi segítséget kér intézményünk részére. Ebben bízunk. Nyilván, ez nem tartozik most a település legégetőbb gondjai közé. Nekünk viszont munkánk végzéséhez igen fontos!
Másik jármű beszerzéséhez szeretnénk segítséget kérni.

Károsultaknak segít az OSZK

2010-10-12T08:28:00.002+02:00

Heves Megyei Hírlap 2010 október 9.

Parádsasváron a Sas-Vár Sport, Kultúr és Ifjúságvédő Egyesület levélben fordult a vörösiszap sújtotta települések polgármestereihez, amelyben a segítségüket ajánlják fel. Jánosi Péter elnök elmondta, hogy mivel a faluban van az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) üdülője, ezért az OSZK főigazgató asszonya, dr. Sajó Andrea közölte, hogy lehetővé teszik annak szállásként történő felhasználását.

A parádsasváriak hat gyermeket és egy kísérő felnőttet fogadnának be, akik mindaddig ott maradhatnának a festői szépségű környezetben, amíg szüleik az otthonaikat újból lakhatóvá nem teszik. Természetesen gondoskodnának a teljes ellátásukról, az iskolába járásról is. Amint választ kapnak az ajánlatukra, a sasváriak máris indulnak a jelentkezőkért.

Mi a probléma?

2010-09-23T14:20:00.001+02:00

Szabó Ervin a jobb oldalról üzent!

(Medvetánc 1985/4-1986/1 címoldal)

Közlemény

2010-09-23T09:09:00.000+02:00

Fodor Péterrel, a FSZEK főigazgatójával júniusban beszélgettem.

Az interjú azóta aktualitását vesztette.

Közös megegyezésünk értelmében az interjút nem közlöm.

Szabó Ervin él

2010-09-22T14:46:00.002+02:00

Nagyon mélyen felháborodtam, hogy egy frissen alakult kulturális szervezet, a nevének, ismertségének terjesztése céljából, aljas, alávaló médiakampányt indított, besározva ezzel Engemet a magyar könyvtárügy egyik legnagyobb alakját.
Tiltakozom és kikérem magamnak ezt az aljas támadást, mely az egyetemes magyar kultúra legnagyobb ápolóit, a könyvtárosokat érte.
Mélységesen szomorú vagyok, hogy a mostanában oly népszerű "médiahack"-et, gerillakampányt a hazai újságírótársadalom megette.
A könyvtárhasználók és könyvtárosok nevében sajnálom a kialakult médiahisztit.

Tisztelettel:
Szabó Ervin könyvtáros

Zene:

Gyerünk a Hamvasba - Országos Kossuth Könyvtár

2010-09-19T20:33:00.005+02:00

Lassan itt az ideje a Szabó Ervin könyvtárban készült tavaszi beszélgetés közzétételének.

Szőcs Géza úrnak ajánlom majd tisztelettel.

ZENE:

Könyvtár és Vezetés

2010-06-10T12:18:00.006+02:00

Dr. Fodor Péterrel készített interjúmat teszem olvashatóvá jövő héten három vagy négy bejegyzéses folytatásban.

Jól éreztem magam a Wenckheim palotában, a beszélgetés végén átadtam egy ajándékot is főigazgató úrnak, a http://twitter.com/fszek mikroblogot.

Remek zene a könyvtárból:

Por

2010-05-05T13:02:00.002+02:00

Majd júniusban

Szilencium

2010-04-08T08:26:00.000+02:00

Május negyedikén frissül a Konyvtaros.com.

zene:

Másodkönyvtártiszt díj

2010-04-07T16:05:00.004+02:00

Ismert az a minisztériumi kitüntetéstípus a könyvtáros elismerések sorában, amikor bárki javasolhat könyvtárost kitüntetésre. Bronzból készült kerek érmét kap majd az elismert közalkalmazott.

JAVASLAT
Könyvtáros kitüntetésre

Név: (leánykori név): Ferber Máris
Munkahely: Könyvtárban
Foglakozása, beosztása: könyvtáros
Születési hely: vidéken év: nemtudom
Anyja neve: Hikker Julianna
Lakáscíme (elérhetősége, e-mail): nemtudom merre lakik
Korábbi állami kitüntetései (évszámmal): nem volt soha semmi
Javaslat időpontja a kitüntetés átadására: karácsonykor
Hivatalos indoklás (1 mondat): Máris kiválóan dolgozik harminckét éve ugyanabban a könyvtárban, nagyon sok embert tájékoztat heti negyven órában, örülne a kitüntetésnek
Dátum: 2010.04.07
Darvas Tóth Péter
felterjesztő

Tessenek ajánlani könyvtárost wordben!

zene:

Mostoha kistestvér?

2010-04-07T12:55:00.006+02:00

Habók Lilla végzős könyvtáros hallgató. Részt vett a Belvárosi Pedagógiai Napokon egy informatikatanár-könyvtárostanár beszélgetésen az Eötvös József Gimnáziumban. Leírta:

Könyvtárhasználat informatika órán

Bukdácsolás az informatika érettségin a kihúzott könyvtári informatika tételnél.

Harminc éve informatikát tanító hölgy, aki soha nem látott még könyvtárhasználat órát.

Élelmes diákok, akik házi feladatként adnak be egy-egy internetről ellopott szakdolgozatot.

Mindez szóba került a Belvárosi Pedagógiai Napok keretében tartott könyvtárostanár és informatikatanár találkozón 2010. március 24-én, az Eötvös József Gimnáziumban, ahová a legtöbb V. kerületi iskolából ellátogattak az érintettek.

A Nemzeti Alaptanterv korábban számítástechnika- és könyvtárhasználatként határozta meg az informatika műveltségi területet, sok középiskolában viszont nem is tartottak könyvtárhasználat órákat. A NAT 2007-től részben tartozik az informatika órák feladatai közé a könyvtári informatika megtanítása is.

Legtöbb esetben az informatikatanár vagy a magyartanár foglalkozik ennek az oktatásával, pedig iskolai könyvtárban elvileg azért csak tanári diplomával lehet elhelyezkedni, hogy a könyvtárhasználat tanítására felkészülten töltsük be ezt a munkakört.

A könyvtárpedagógusok szívesen is vállalnák ezt a feladatot, de a jelek szerint kollégáik nem annyira nyitottak a kérdésre, féltik saját óráikat, ahol így is kevés idő marad a tananyag leadására. Másrészről, lássuk be, nem tartják annyira fontosnak a tárgy oktatását.

Lehetséges az együttműködés

A könyvtárostanárok és informatikatanárok találkozójának apropóját az adta, hogy az Eötvös József Gimnáziumban bemutatták: együtt tud működni a két tanár. Márkusné Ihász Sarolta, az iskola könyvtárosa beszámolt róla, hogy korábban is tartott könyvtárismeret órákat, de nem konkrétan könyvtárhasználatot. Mióta azonban kötelezővé vált elvileg a tárgy tanítása, „a kollegák jóindulatán múlt, hogy behozták-e a diákokat a könyvtárba”. Többnyire magyartanárokkal működött együtt nyelvtanórákon, és a diákoknak például a hivatkozás, jegyzetelés, cédulázás technikáit tanította meg.

Az informatika óra keretein belül pedig tavaly, 2009-ben tartott először órákat 7. osztályosoknak. Az informatikatanárral abban állapodtak meg, hogy hat óra tanítását vállalja át.

Bevezető órával szokott kezdeni, amikor általánosan beszél a könyvtárról és az iskola történetéről. A jelenleg tanított osztályának azonban a magyartanár már bemutatta a könyvtárat, ezért rövid könyvtártörténettel kezdett, és a lexikonok, enciklopédiák, szótárak közötti különbségek elmondásával. A második órán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár online katalógusában keresgéltek, a mai órán mi is ellátogathattunk a Magyar Elektronikus Könyvtárat ismertető órájára, amit még folytatni fog. A későbbiekben a kézikönyvtár használatát a gyakorlatban tapasztalhatják meg kiscsoportokban. A záró órát pedig az informatika tanárral együttműködve olyanra tervezik, hogy a gyerekek a feladatoknál dönthetnek, internetes vagy hagyományos forrást szeretnének igénybe venni, és ennek megfelelően szaladgálhatnak a könyvtár és a számítástechnika terem között.

Hogy állnak ehhez az informatikatanárok?

A gimnázium informatika tanára, Schmieder László elárulta, hogy egyszer csak rájött arra, hogy ő nem ért a könyvtárhasználathoz, hiába érettségi követelmény informatikából. Ezért megállapodtak a könyvtárostanárral a megosztott órákban. Legfőbb probléma szerinte, hogy a gyerekek nem szoktak meggyőződni az információk helyességéről, és ezen kellene javítani ezekkel az órákkal.

A hozzá intézett kérdések elsősorban az érettségi felkészülésre vonatkoztak. Elmondta, hogy a fakultációra járókkal bejöttek a könyvtárba készülni, de akkor nem húzták ezt a tételt. Korábban viszont előfordult, hogy nem készültek belőle, és ezt kapták. Az emelt szintű érettségire hozzá érkezőknél azt tapasztalta, hogy saját maguk próbálnak felkészülni ebből a tételből. Véleménye szerint „aki nem készül, szinte mindegy, hogy miből nem készül”.

A többi informatikatanár jelezte, hogy náluk is szokott lenni könyvtáros felkészítés, mások pedig maguk próbálnak elméleti szinten előadni az anyagból. Az egyik hölgy megjegyezte, hogy ő már harminc éve tanít informatikát, de könyvtárhasználati órát még nem látott, mert korábban a magyar tanárok lelkesedtek érte, most viszont eldöntötte, hogy „akarja csinálni, és nem tudja”. Egy másik, jelen nem lévő általános iskolával kapcsolatban pedig megtudtuk, hogy ott a magyar szakos tanárnő a tananyagba építve rögzíti a diákokban a könyvtárhasználatot, és így „megtapasztalják, mi az értelme”.

Magyar Elektronikus Könyvtár, a tanórán

A bemutató órán, ahogy az egy rendes tanórán szokott történni, a házi feladat megbeszélésével indítottak, amit e-mailben kellett elküldeni az informatikatanárnak (pl. a FSzEK katalógusából ki kellett keresni a Hunyadi Mátyás és János hadjáratairól szóló könyveket), amit az osztály fele tett meg. Majd a Magyar Elektronikus Könyvtár használatának kipróbálása kezdődött a gyakorlatban, minden diák előtt külön számítógéppel. Az egész órán végigvonuló példa Petőfi Sándor: A puszta télen című versére vonatkozott.

Így tapasztalhatták meg a diákok, hogyha erre keresnek rá, akkor nincs adat, mivel ez nem egy könyvnek a címe. Petőfi Összes költeményében megtalálták, és ennek a könyvnek megnézhették az adatait, a kapcsolódó oldalak között a költő életrajzát. Egy másik feladatban Petőfi verseire év szerint vagy betű szerint is kereshettek.

Böngészhettek az egyes tudományok között, megnézték a matematika tudománytörténetéhez sorolható könyveket. Majd az aranymetszés definícióját kellett megtalálniuk kereső segítségével.

Házi feladatként ezúttal azt kapták, hogy keressék meg Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet ciklusának egyik versét, és azt küldjék el e-mailben a tanárnak. A diákok hozzáállását jól jellemzi, hogy mikor a könyvtárostanár érdeklődött, felírták-e a feladatot, az egyik gyerek közölte: „Majd elküldöm magamnak mailben!”

„Azt hiszik, mindent tudnak”

Az órát követő megbeszélésen az egyik tanár érdeklődött, hogy eljut-e minden diák a könyvtárba, mert náluk vannak olyanok, akiket soha nem hoznak be a tanárok, de amikor véletlen betéved egyszer, akkor közli, hogy neki nem kell segítség, csak épp az ellenkező irányba indul el a könyvet keresni.

Az Eötvös József Gimnáziumban sem jut el mindenki, a könyvtáros szerint „év elején kampányszerűen” szokták a gyerekeket könyvtárlátogatásra hozni, de nem mindenhonnan. Az órák tartása pedig elvétve történik, mert „az informatikatanár tudja, hogy a tananyagba mikor illik bele.” De véleménye szerint fontos lenne folyamatosan megismertetni a könyvtárhasználatot, felsőbb évfolyamokban már a továbbtanulásra felkészítve a diákokat. Úgy látja ugyanis, hogy nem megy a témakatalógus összeállítása és a cédulázás, egyetemeken pedig már hiába teszik fel a kérdést a hallgatók: miért nem tanították ezt meg nekik középiskolában?

Az egyik informatikatanár arra panaszkodott, hogy ezt az együttműködést heti egy órában nehezebb megvalósítani. A lelkesebb tanító pedig tanterv iránt érdeklődött, mire „Az információ és az ember” című tankönyvet ajánlották, és egy 2007-es számot az Iskolakönyvtáros folyóiratból.

A Belváros-Lipótváros Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársa azt javasolta a könyvtárosoknak, hogy kérjék az iskolaigazgatótól a könyvtárhasználat kötelezővé tételét, illetve iskolai- és módszertani napokon népszerűsítsék magukat. Schmieder László szerint utóbbinak azért nincs sok értelme, mert a diákjaik „tananyag és óracentrikusak”, ezért az órán kívül elmondottakat nem tartják fontosnak.

Végül felmerült, hogy mit kezdjenek azokkal a diákokkal, akik internetről letöltött anyagokat szoktak beadni házi feladatként, annak átolvasása, korrigálása nélkül. Sokszor ráadásul a szülő akadályozza a könyvtárazást, mert azt felesleges időtöltésnek tartja hiszen „az internetről úgyis minden letölthető”. Konkrét megoldási javaslatok a kérdésre nem születtek, de az Eötvös József Gimnáziumban például a könyvtárhasználat órákkal szeretnék megtanítani a diákokat a helyes forráshasználatra.

A cél összefoglalóan az lenne, hogy a diákok értsék meg, hogy az interneten nincs minden fenn, ezért a könyvtár használata is nagyon fontos, illetve ha már az internetet használják, akkor tanuljanak meg rendesen keresni, és kritikával kezelni a találatokat. Remélhetőleg az informatikatanároknak és a könyvtárostanároknak pedig több volt ez a beszélgetés, mint egy tanúsítvány az ötórás továbbképzésről, és az elhangzottakat alkalmazni fogják saját munkájuk során.

Habók Lilla

zene:

Egy százalékot kapnak a parlamenti könyvtár használói

2010-03-30T08:21:00.003+02:00

Téma: Kettőmillió oldalt digitalizál uniós forrásból az Országgyűlési Könyvtár
Tájékoztat: Ambrus János főigazgató

Konyvtaros.com: Mikor kezdődik a digitalizálás?
Ambrus János:A digitalizálás várhatóan 2010 augusztusában indulhat el a feladatra kiírt sikeres közbeszerzési eljárást követően.

Konyvtaros.com:A könyvtár vagy külső szervezet végzi a munkát?
Ambrus János:A digitalizálás és az egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésére az Országgyűlési Könyvtár közbeszerzési eljárást ír ki, alapvetően tehát külső vállalkozó végzi a digitalizálási tevékenységet. Bizonyos dokumentumok (pl. ritkaságok) digitalizálása azonban várhatóan saját erőforrás felhasználásával történik majd.

Konyvtaros.com: A 200 millió forintos támogatás az egész projektet fedezi, esetleg pénzbeli, vagy egyéb hozzájárulással az Országgyűlési könyvtár is hozzájárul?
Ambrus János: Igen, az európai uniós támogatás az egész projektet fedezi, de a munkatársak és az eszközpark révén az Országgyűlési Könyvtár is hozzájárul, természetesen, a projekt sikeres végrehajtásához.

Konyvtaros.com: Meddig tart a digitalizálás?
Ambrus János: Ez a közbeszerzési eljárás során ajánlatot tevő cégek által tett ajánlati időpontoktól függ.

Konyvtaros.com: Mikor férhetnek hozzá a dokumentumokhoz a felhasználók?
Ambrus János: A digitalizált dokumentumok várhatóan 2011 júniusától lesznek elérhetők a Digitalizált Törvényhozási Tudástár portálon.

Konyvtaros.com: Készíthetnek-e saját használatra, saját gépükre másolatot a felhasználók?
Ambrus János: A szerzői jog által nem védett dokumentumokról igen.

Konyvtaros.com: Az említett kétmillió oldalnyi dokumentum, mekkora hányada az Országgyűlési Könyvtár dokumentumvagyonának?
Ambrus János: A projekt során digitalizálandó 2 millió oldal körülbelül az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményének 1% -át teszi ki.

zene:

Munkanapok

2010-03-26T08:18:00.001+01:00

Téma: Megjelent a szakértői bizottság véleménye a Magyar Országos Közös Katalógus továbbfejlesztéséről
Tájékoztat: Bánkeszi Katalin - OSZK

Konyvtaros.com: Miért csak hétfőig (márc.29.) lehet véleményezni a ma (márc. 25.)megjelent tanulmányt?
Bánkeszi Katalin: Sajnos, kicsit később került ki a dokumentum, mint terveztük, ezért maradt rövidebb idő a véleményezésre, de ott a hétvége is! :-) Egyébként, ahogy jeleztük is, továbbra is lehet hozzászólni, javaslatokkal élni, csak azzal nem szeretnénk megvárni a közbeszerzés kiírását. Ettől függetlenül, amit kell, figyelembe fogunk venni, amikor a részletes terv készül.
Konyvtraos.com: Mikor újul meg a MOKKA?
Bánkeszi Katlin: A közbeszerzés még áprilisban megjelenik, a megvalósítás kezdését júliusra tervezzük, és a teljes elkészítésre február végéig áll rendelkezésre az idő.

A nemzeti könyvtár sikeres TÁMOP pályázatot írt "A nemzeti könyvtár az élethosszig tartó tanulásért. Országos és intézményi fejlesztések a tanulás szolgálatában az állományok hozzáférhetőségének biztosítására, innovatív új szolgáltatások kialakítására és az olvasás népszerűsítésére" címmel. A pályázat három részterületet foglal magában. Az első a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) teljes megújítása és összevonása az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) adatbázisával.

zene:

Orosháza online

2010-03-25T10:51:00.010+01:00

Orosháza konferencia online:

Twitter.com/konyvtaroscom
@nagybence, @psztrnk, @justhvk, #oroshaza

10:00 Beszélgetés a jelen és jövő könyveiről, olvasóiról, könyvtárairól… Vendég: Kamarás István olvasásszociológus. Moderátor: Buzai Csaba

10:45 Sóron Ildikó (Országos Idegennyelvű Könyvtár): Gyógyszer, tápszer, kábszer: biblioterápia a könyvtárban

11:30 Büfé ebéd

12:30 Paszternák Ádám (Miskolci Városi Könyvtár): GŐZkönyvtár / DRÓTkönyvtár

13:00 Füzessi Károly (Konyvtar.hu): Könyvtár pont húúú – a konyvtar.hu könyves, könyvtáros közösségi oldal

13:30 Kardos András (UTCA projekt): A katalóguscédulák új élete – egy közöskatalógus prototípus a jövőből

14:30 Író és elvesztés. Vendég: Kiss Ottó. Moderátor: Kiss Márta

Helyszín: Justh Zsigmond Városi Könyvtár (Orosháza, Kossuth u. 3.)

Felmegyek a miniszterhez

2010-03-25T08:17:00.003+01:00

Téma: Minisztériumnál tett panaszt az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik dolgozója
Tájékoztat: Rónai Iván - főosztályvezető-helyettes, Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi főosztály

Konyvtaros.com: Meg tudja erősíteni a Konyvtaros.com értesülését?
Rónai Iván: Valóban igaz, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtárának egyik dolgozója beszámolt a minisztériumnak számos, a munkáltatójával kapcsolatos sérelméről. Mi átküldtük a munkaügyi témákat a Felsőoktatási Szakálllamtitkárságra, akik azt továbbküldték a bejelentő neve nélkül az Egyetemre kivizsgálás céljából.
A könyvtári szakmai kérdéseket mi is vizsgáljuk.
Konyvtaros.com: Gyakori-e, hogy egy kulturális intézmény dolgozója a minisztérium segítségét kéri?
Rónai Iván: Igen ritkák az ilyen megkeresések.

Update: Szögi László az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója is igazolta az értesülést.

zene:

Könyvtáron kívüli könyvkölcsönzés

2010-03-24T14:39:00.003+01:00

Magánkönyvtár működik a Kálvin téren. Errefelé megy a világ?

1. Ön kifizeti a kiválasztott könyvön feltüntetett fogyasztói árat, és hazaviszi a könyvet. Természetesen tetszőleges számú kifizetett könyvet elvihet. Bankkártyás fizetésre nincs lehetőség. Kérjük, hogy a vásárláskor kapott nyugtát gondosan őrizze meg!
2. Ha úgy dönt, hogy megtartja a könyvet, akkor nincs további tennivalója. De kérjük, hogy vegye figyelembe, hogy ebben az esetben nem biztos, hogy egy vadonatúj könyvhöz jut!
3. Ha úgy dönt, hogy elolvasás után visszahozza a könyvet, akkor a vásárláskor kapott nyugta bemutatásával, a kölcsönzési díj levonása után visszafizetjük a könyv fogyasztói árát. De szennyezett, elrongyolódott, megégett, oldal hiányos könyvet nem veszünk vissza. A számviteli előírások miatt a könyv visszavételéről visszáru számlát állítunk ki, amelyhez szükségünk van az Ön nevére, címére és aláírására.

Forrás: http://konyvkolcsonzo.hu/index.html

zene:

Kardos András panaszkodik

2010-03-24T08:15:00.001+01:00

Másodközlés: Megjelent a krono.inpalo.hu oldalon

Bátrabban kellene - Beszélgetés Kardos Andrással
2010. március 17. szerda, 00:00 Nyeste Ilona
Tags: könyvtárügy | library 2.0 | magyar

Hétvégén (2010 január) találkoztam Andrissal és elbeszélgettünk a Könyvtárportálról, kezdeti elképzelésekről, hátráltató tényezőkről, tervekről. S ha már kb. egy órán át raboltam Andris idejét, míg megértettem valamit, amit eddig másképp gondoltam, olvassák mások is, áramoljon az információ.

- Elképzeléseitek a portál felépítéséről, funkcióiról menyire változtak és mennyire váltak valóra?
- Sokkal-sokkal több ötletünk volt, mint amennyit meg tudtunk valósítani. Van egy nagy lista, amin rajta van, hogy mit szerettünk volna. Például otthont lehetne adni a Libinfo-nak, egyúttal kibővítve annak felhasználó és szolgáltatói körét is - tán a Yahoo Answers mintájára. Amit tudtunk, azt megcsináltunk.

- A terveitek ki is szélesedtek az idő múltával vagy már az elején tele voltatok ötlettel?
- Nem, nem nagyon bővültek, már az elején is túl sok volt. Mi magunk is sokféle webes szolgáltatást használunk, biztos minden hatott ránk, például Wikipédia meg más könyves közösségi oldalak. Sok ötletet összekombináltunk, viszont még messze nem mindet tudtuk megvalósítani. De már egész jó.

- Elégedett vagy a portál jelenlegi állapotával?
- Nincs elég energiánk fejleszteni, és a nem elég lelkesek a könyvtárak, és ez nem eléggé lelkesít minket sem.

- Csak a Katalisten terjesztitek a hírt magatokról?
- Igen.

- Miért?
- Pont azért, mert nem csináltuk meg sok mindent, amit alap dolognak hiszünk, nem minden működött tökéletesen. Nem mertük eléggé reklámozni.

- De hol van már az I. Könyvtári Napok? Elvileg az volt a nyilvános fellépés, közeledés, bemutatás , nyitás napja.
- Mindig ott van, hogy a könyvtárak nem elég lelkesek, és minket sem vállalnak fel eléggé az OSZK-ban. Most lesz a Veszíts el játék évfordulója, ők országos akciót szerveznek, ami jó alkalom lenne nekünk is, de az OSZK-nak is mögénk kéne állni... Pedig az OSZK főigazgatói pályázatában benne is volt a portál továbbfejlesztése mint kiemelt feladat.

- De hát nem ő nyert...
- Ez mindenkinek a feladata, nem csak Monoknak.

- Lehet tudni arról valamit, hogy Sajó Andrea is tovább szeretné vinni, hogy neki is fontos a konyvtar.hu?
- Van esély rá; dinamikus hellyé szeretné tenni a könyvtárat, nyit a digitalizálás felé is. Reménykedem, hogy változni csak jó irányba lehet.

- A Katalisten december közepe táján a magyarorszag.hu és a Könyvtárportál kapcsolatáról folyt a beszélgetés...
- Még nem is volt 'kész' a portál, amikor a szerkesztőségben jártunk, ahol a kapcsolódási pontokról tájékozódtunk. Sok lehetőség van, akár olyan szinten is, mint ahogy az APEH vagy a lakásnyilvántartás kapcsolódik - úgymond "hivatalosan". Tudhatnánk például hogy a felhasználó valós személy-e - hisz náluk csak személyesen lehet hitelesítetten regisztrálni. Ez beruházást igényel, ahhoz viszont el kell határozni magunkat.

- És?
- Nem határoztuk el. Ahhoz sokkal jobban fel kéne vállalni, hogy ez a könyvtárak központi oldala. De most reménykedünk.

- TÁMOP?
- Az OSZK nyert kb. 200 milliót, abból egy kicsi a portálra is jut.

- És nem szeretnétek a népszerűsítésbe is fektetni? Mert szerintem az az egyik legnagyobb gátja a sikerességnek, hogy nem ismerik a szolgáltatást.
- De, akarunk; és valahogy mégsem mertük 'bevállalni'.

- Lehet tudni, hogy a felhasználó, aki belép, az könyvtári dolgozó-e vagy sem?
- Ezt is célul tűztük ki, mert nem szeretnénk a szakmai híreket az olvasóknak megjeleníteni. Úgy például meg lehet oldani, hogy aki rajt a van a Katalisten, azt szakmabelinek jelöljük be.

- És gondolom jelezhetnék is felétek, ha át szeretnének kerülni, mert mondjuk a Katalistre nincs kedvük feliratkozni. Vagy esetleg a regisztrációba is be lehetne építeni még egy rádiógombot, ami szintén ezt acélt szolgálná.
A felhasználók számával elégedettek vagytok?
- Nem, mondjuk a tízszeresével már azok lennénk. Most kb. 2000 felhasználót számlálunk, de ennek csak a tizede, aki az elmúlt hónapban is belépett. És ez kevés. Egyszerűen népszerűsíteni kellene.

- Voltak célkitűzések, hogy mikorra milyen stádiumban szeretnétek tartani, hogy hány olvasót szeretnétek elérni őszre, télre stb?
- Inkább csak személyesek. De jóval több felhasználó kéne. Most 800-an nézik meg naponta. És ennek több mint fele a keresőkből jut el hozzánk. Olyan felhasználók, akik nem ismernek minket, őket is hozzánk irányítják a találati listákba kerülő linkjeink. Ez a könyvtáraknak is hasznos lehetne, mert nagyobb forgalmat generálna.

- Tehát új, potenciális felhasználók lehetnének, csak meg kell tudni tartani őket, hogy ne csak úgy látogassanak el az oldalra, hogy 'ide vezetett a 'Google', hanem ténylegesen, visszatérően és elkötelezetten használják.
Nagyjából hány oldal hivatkozik rátok? - 50-100 helyen megemlítettek, csak úgy elvétve, ilyenek például a konyvtar.lap.hu, az Olvasóliget, a Metró, a Női Lapozó. Ezek a cikkek valójában sokszor nem is rólunk szólnak, de benéznek hozzánk is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium oldaláról is el lehet már minket érni. Valamint néhány könyvtár honlapjáról (pl. szegedi), igaz, erre sem kértük meg a könyvtárakat. Amikor kinyitottunk (a Veszíts el előző évfordulóján, 2009 március 25-én) , írt egy csomó újság rólunk, nagyon sokan megnézték az oldalt. Eleinte 160-200-an naponta, aztán 300-400-an. Január 1-től határozottabban megugrott a használat, a napi 600 környékén jártunk. A felhasználók több mint fele keresőkből jut el hozzánk, de ez nő: a Google-ban egyre több keresésre vagyunk találati eredmény. Akár játszani is lehetne vele, ha készítenénk pl. konyvtar.hu/miskolc aloldalt, akkor tán több lenne a találat, és még följebb lenne a listában a portál. A többi felhasználó - aki nem a Google felől jön - kb. fele-fele arányban vagy beírja a címünket, vagy pedig más oldalakról jut el hozzánk. A Veszíts el játék több újságban, weboldalon megjelent, onnan is sok felhasználó érkezik. A két felület össze van kötve, a saját oldalukat megnyitva gyakran kattintanak a mienkre is. A legtöbb felhasználó innen jön valójában, mert ők egy csomó újságban megjelentek.

- Az a rossz, hogy gyakran csak benéznek.
- Bizony, van, aki csak megnyitja az oldalt, de nem megy tovább - ők sajnos sokan vannak. Megnyitja egy könyv oldalát, de nem elég izgalmas, mert nincs ott, hogy melyik könyvtárban van meg, bent van-e; és csak egy részük lépked tovább. Az lenne a lényeg, hogy maradjanak is.

- Meg hogy jöjjenek vissza.
- Igen, tartósan kb. 70 % azon látogatók aránya, aki először járnak az oldalon (azaz eddig csak egyszer - szerk.), és ez nagyon magas. Csökkenteni kéne. Az lenne a cél, hogy a mutató változzon a visszatérő felhasználók javára. Átlagban 3 percig maradnak az oldalon, és három aloldalra látogatnak el. Most volt nemrég a 90 000-dik látogatás, ami nem olyan sok.

- Ne csodálkozz rajta, ha nem tudnak róla.
Mennyit foglalkozol a könyvtár.hu-val és mennyit az UTCA-val? Melyik köt le jobban?
- Amikor elkezdtük a portál építését, félreraktam az UTCA-t, most inkább a portál szorult háttérbe.

- És melyik a kedvesebb?
- A portálban azt csináltuk meg, ami minden, de nem a katalógus. Először csak a katalógus foglalkoztatott, az hogy milyen jó lenne jól megcsinálni. Sokmindent végül a könyvtár.hu-ban valósítottunk meg. Erre volt lehetőségünk. Például a polcokat az UTCA-ba is szeretem volna. Egyébként meg össze kéne gyúrni a kettőt, mert a portálnak semmi értelme jó katalógus nélkül, és a katalógus önmagában semmi. Nem tudom, mi lesz, de erről szól a blog is, amit most írok. Az a baj, hogy nincs együttműködés, nincs együttkészítés, mindenki csinál valamit, párhuzamosságok vannak. Jó lenne megnyerni a pályázatot...

- Azt sosem éreztétek, hogy túl sokat szeretnétek markolni, és mégis keveset fogtok?
- Ez volt a nagyon hosszú lista, de energiánk nem volt.

- Bele is kezdtetek a kiépítésükbe, vagy csak ötletek voltak? Arra gondolok, hogy volt-e olyan része a fejlesztésnek, amit félbehagytatok valami más miatt, mondván, hogy közben majd befejezitek, és aztán mégsem lett belőle semmi, elhalt.
- Például ilyen volt kicist az sms-küldés: ahhoz, hogy sms-t küldjünk, tudnunk kell, mi van az olvasónál, ennek kell a külön polc, ezután küldhetjük az sms-t. A kölcsönzések lekérdezése hamar kész lett, és valahogy mégsem ment utána gyorsan és gördülékenyen az értesítésküldés.
Persze ezt nem így lellene. Az OSZK egyik osztálya lehetne, foglalkozna valaki a közönségkapcsolatokkal stb. Bátrabban kellene, de ahhoz az kell, hogy jobban felvállaljon minket az OSZK, ami nehéz is. Arra lenne szükség, hogy ne csak a nemzet könyvtára legyen, hanem a nemzet könyvtárainak összefogója, koordinátora is.

- De hát a Könyvtári Intézet ellát ilyen feladatokat.
- A portál plusz munkát hoz és konfliktust okoz; érdekellentétek merülnek fel.
- Fejlődés mégis csak így van...
Köszönöm a beszélgetést. További jó munkát, és nagyobb sikereket kívánok!

zene:

Tartozás

2010-03-23T09:48:00.007+01:00

Öt könyvvel tartozik kiscsaládom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak. Nagyrésze babázós könyv. Nagyon elfelejtettük. Kedves levélben szólított fel a könyvtár, hogy vigyük vissza a könyveket, de most nem erről akarok írni.

Nagynemigaz ügy. Kronológia:
Március 8-án A Hír24.hu bulvár rovata közölt egy darab írást a Szabó Ervin Könyvtárról.

Március 10-én másodközöltem, kétkedésem is megírtam a blogban. dr Fodor Péter főigazgató úrnak E-maileztem, hogy szíveskedjen tájékoztatni a Konyvtaros.com-ot az írásról. A Hír 24 még aznap levette a cikket, már csak az url mutatja, hogy ott volt valami. Fodor Péter felhívott telefonon, megköszönte, tájékoztatott, hogy az írásból szinte semmi sem igaz. Írtam egy update-et a bejegyzéshez, hogy az írást levették és nem igaz. A másodközölt írást áthúztam, jelezvén, hogy azért valami csak ott volt.

Március 16-án megjelent a Hír24-en egy újabb írás, melyben semmi nem utal a törölt írásra. Kedves pozitív szöveget olvashatunk a kulturális intézményről. Nagy kár, hogy csak elvétve találok ilyen írást a médiában.

Másodközlés HÍR24.hu:

A szolgáltatások színvonalának növelésével jelentősen megugrott a könyvtári látogatások és beiratkozások száma.

A ’80-as évek elején 118 könyvtárat tartott nyílván a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, ma összesen 52 van. Bár csökkent a könyvtárak száma, szolgáltatásaik színvonala jelentősen nőtt. Ma már minden bibliotékában van internet, gépi katalógus, 11 könyvtárban vakok és gyengén látók számára felolvasógép, down kóros gyermekeknek készségfejlesztő könyvtári foglalkozás, az idős emberek számára pedig egy újfajta szolgáltatás, az ún. „könyvet házhoz” akció.

„Ez azt jelenti, hogy az idősek, akik nem tudnak kimozdulni a lakásból vagy mozgássérültek, nem tudnak egy lakótelep 8. 10. emeletéről könnyedén lejönni, és eljutni a könyvtárba, ezeket megkeressük a kerületi szociális gondozókkal együttműködve és elvisszük nekik azokat a könyveket, amelyekre szükségük van.” – mondja Dr. Fodor Péter a FSZEK főigazgatója.
Az elmúlt években az olvasói elvárások nagymértékben változtak. Ezt leginkább az jelzi, hogy ahol korszerű könyvtárat hoztak létre, ott a beiratkozások száma jelentősen megnőtt. Tavaly például 6,4 millióan keresték fel a nemzetközileg is jegyzett Szabó Ervin Könyvtárat, amelynek honlapját még Kaliforniában is használják. Az intézmény főigazgatója szerint a siker titka a korszerűsítés mellett a szolgáltatások színvonalában rejlik.

„Évente egyszer, októberben létezik ún. „könyves vasárnap”, amikor megbocsátunk a késedelmet szenvedett olvasóknak. Ilyenkor nem kell késedelmi díjat fizetniük, és ingyen iratkozhatnak be a könyvárainkba. Van egy újításunk, ami régen természetes volt, nevezetesen, hogy találkozhatnak és beszélgethetnek a vendégeink a könyvek szerzőivel is. Emellett állandó kiállításaink vannak.”- teszi hozzá Dr. Fodor Péter.

A múltkori bejegyzésemben azt is írtam, hogy önvizsgálatot tartok. Hibáztam-e?
Itt tartok:
A másodközlés előtt kellett volna dr. Fodor Pétertől megkérdeznem, hogy tud-e a cikkről?
A FSZEK-nek kb. négy levelet írtam eddig életemben soha nem kaptam rájuk választ. Ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy ilyen típusúra sem kapnék.

Miért közöltem a nagynemigaz írást?
Elképzelés: Ha a Konyvtaros.com is közli forrásmegjelöléssel a cikket, talán nagyobb eséllyel kapok választ a FSZEK-től. Kaptam. Azt is megjegyezném, hogy ha FSZEK sajtós lennék, bármelyik blognál hamarabb értesülnék a munkáltatómról szóló cikkekről, és gyorsan kezelnék egy ilyesmi eseményt.

Miért nem töröltem az írást, amikor a hír24 is törölte?
Az Internetről nem lehet letörölni semmit. Az írás a másodközlésemtől függetlenül örökre olvasható lesz a neten. Ez egy ilyen tömegkommunikációs eszköz.

Összefoglalás:
Megjelent egy darab negatív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről, rá egy hétre megjelent egy darab pozitív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről. Ha a Konyvtaros.com nem ordítja bele a negatív írást a világba a mai napig nem került volna helyére a nagynemigaz írás. A küldetés teljesítve.

A héten visszaviszem a babás könyveket a Kálvin térre.
Érdekelne kedves olvasó a véleményed. Köszönöm a kommentárokat, az önvizsgálat permanens.

zene:

Aki pislog, fél a haláltól

2010-03-18T14:43:00.006+01:00

Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívott a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010 "Vendégünk Dánia" programja keretében megrendezendő alábbi kiállítások megnyitó ünnepségére:

"Korunk lenyomata" Dán kortárs grafikai kiállítás
"Tisztelgés Karen Blixen előtt" Emlékkiállítás
"Maszk-játékok" Dán irodalmi kiállítás

Időpont: 2010. március 20. szombat, 14:30 órakor

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti Díszterme

OSZK Dánia

View more documents from Darvas Tóth Péter.

Sajnos pont ebben a délutáni időpontban sziesztázunk Simon fiammal, de alvás után beindulunk megnézni a két emeletnyi dán programot.

zene:

To Do List

2010-03-17T08:31:00.000+01:00

Rögzítem a következő másfél hónap terveit. Konyvtaros.com

Helyszíni riportot írok a győri Galgóczi Erzsébet könyvtárról, főszerepben: Horváth Sándor Domonkos.

Interjút készítek Fodor Péterrel a FSZEK főigazgatójával.

Barátilag beszélgetek Szögi László, Tanár úrral az ELTE EK főigazgatójával.

Eu-s pályázatokról és integrált könyvtári rendszerekről rakunk össze olvasható karaktereket Koroknai Sándor open source könyvtárossal.

Több hónapja próbálok Mikulás Gáborral időpontot egyeztetni, sikerülni fog április végéig meghallgatnom a Konyvtaros.com névadójának releváns gondolatait.

Élesítem a két hónapja fiókban porosodó Kardos Andris (utca) Füzessi Károly (konyvtar.hu) beszélgetést.

kb. ennyi.

zene:

A könyvtári adatoknak helye lenne más adatbázisokban

2010-03-16T08:42:00.001+01:00

Téma: code4lib.hu workshop a debreceni Networkshopon?
Tájékoztat: Király Péter, az eXtensible Catalog és az RPHA egyik fejlesztője

Konyvtaros.com: Szükség van informatikusokra a könyvtárban?
Király Péter: Nyilván álnaív a kérdés. Persze hogy szükség van. Nem akarok mások nevében
beszélni, és nem is tudom, hogy igazából a magyar könyvtárakban mi a pontos helyzetkép (már azon kívül, amiről a Klog, a konyvtaros.com és a Katalist beszámol), mindenesetre a világ minden részéről, még Afrikából is hallani innovatív könyvtár-informatikai kezdeményezésekről. Ennek egyik - számomra legfontosabb aspektusa - hogy a könyvtári rendszerek egyre nyíltabbá, alakíthatóbbakká váltak. Nem feltétlenül nyílt forráskódról beszélek, hanem olyan eszközökről, amik lehetővé teszik, hogy mind a kinézetet, mind a funkcionalitást, vagyis, hogy mit csináljon a számítógép a könyvtáros maga alakíthatja. Például az Ex Libris felhasználók nyílt forráskódúvá tehetik és az El Commons CodeShare szájton megoszthatják azokat a "bütyköléseiket", amiket az Alephen, Voyageren stb. maguknak csináltak.

Ugyanis a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest az a nagy fordulat, hogy 1) az olvasóknak már lehetőséget lehet adni a különféle visszajelzésekre 2) a könyvtári katalógus már nem sziget, nem az OPAC egyetlen információforrása, hanem csak az egyik, bár továbbra is a legfontosabb. A különféle webes technológiák és az intézmények adatmegosztásra való igyekezete lehetővé teszi, hogy egy katalógustételt automatikusan kiegészítsünk kontextuális információkkal, pl. szerzők, tárgyszavak Wikipédia-tételeivel, az idegen szavak szótári jelentésével, a földrajzi nevek térképre vetítésével, az időpontok időrendi táblázatba helyezésével, a hasonló dokumentumok felsorolásával stb. stb. Mindez azt segíti, hogy az olvasó könnyebben eldönthesse, hogy az adott könyv tényleg neki szól-e (hogy egy kicsit Ranganathant is idecitáljuk).

Másrészt a könyvtári adatoknak helye lenne más adatbázisokban, pl. aki keresett már a magyar könyvesbolti portálokon, biztos szembetalálta magát azzal, hogy a könyvészeti adatok pontatlanok, ráadásul sok esetben láthatjuk a ki tudja honnan örökölt 256 karakteres mezőhatár okozta címlevágásokat. Miért ne lehet a könyvtárak által termelt minőségibb adatokat kiajánlani számukra? Vagy egy másik példa: irodalomtörténeti adatbázisok tudnának automatikusan kapcsolódni a könyvtári katalógusokhoz, ha azok URL-en keresztül a referenciakönyvek (RMK, RMNy stb.) azonosítói alapján címezhetők lennének. Transzparens, intézményközi névteret használva a múzeumi és levéltári adatbázisokhoz lehetne kiépíteni közös belépési pontokat, ami szintén a kontextuális információkat gazdagíthatja.

A workshop ötlete onnan jött, hogy az OCLC néhány éve kezdett el efféle 2-3 napos műhelyt szervezni Mashathon néven (a mashup és a maraton szavakból alkotott szójáték). A Drupal konferenciák rendszeres kiegészítő rendezvénye a CodeSprint, ahol programozók közösen ötletelnek, kódolnak egy adott probléma kapcsán. Annak örülnék, ha hasonló jellegű kötetlen, beszélgetős, kódolgatós eseményt sikerülne összehozni. A cél nem az, hogy helyben létrejöjjön valami produktum, hanem hogy egymástól tanuljunk. Én például nem dolgozok könyvtárban, nem találkozok közvetlenül az olvasókkal, közvetetten jut el hozzám az információ az igényekről (persze, mint olvasónak és egykor olvasószolgálati feladatokat is ellátó könyvtárosnak van némi saját tapasztalatom is). Vagyis jó lenne, ha "olvasóközelibb" könyvtárosok is részt vennének a beszélgetésben, hogy egy-egy programozóként alkotott talán téves elképzelésünket helyre tegyék.

Visszatérve az eredeti kérdésre: Sajó Andrea pályázatát elolvasva az a válasz, hogy rengeteg innovatív könyvtárinformatikusra lenne szükség, annyi a megvalósításra váró ötlet. A kérdés inkább az, hogy van-e elég és főképp: megvan-e az alkalmazásukhoz szükséges anyagi háttér?

zene:

Csirkepörkölt nokedlivel

2010-03-15T14:29:00.003+01:00

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta tegnap Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója.

Ramháb Mária interjú. Megjelent 2007. március 8-án a Petőfi Népe című újságban. Másodközlés.

– Szokatlan a vezetékneve. Mit jelent?
– Nem tudom. Annyit sikerült eddig kiderítenem, hogy a ramháb török eredetű szó. Egyszer biztos utánanézek a jelentésének is. Az biztos, hogy a mi családunkon kívül nem ismerek más Ramhábokat.

– Az ország – ezek szerint – egyetlen Ramháb családja tősgyökeres kecskeméti?
– Én most már kecskemétinek vallom magam, de Baján születtem. Középiskolába is ott jártam, a III. Béla Gimnáziumba.

– Jó tanuló volt?
– Általános iskolában igen, aztán a gimnáziumban már változóak voltak az eredményeim – a magatartásjegyeimmel együtt.

– Egy eleven középiskolás lányról nehezen tudom elképzelni, hogy könyvtár szakra készüljön. Ön így tett?
– Nem. A humán érdeklődés volt a biztos kiindulópont. Édesapám a bajai Démásznál dolgozott ötven éven keresztül, anyukám pedig a kereskedelemben tevékenykedett. De két nagynéném is pedagógus volt, akik közül az egyik – otthonunkhoz kötöttsége miatt – délutánonként magántanítványokkal foglalkozott. A „házi iskolánkban” tetszett meg a tanítás. Magyar–történelem szakra jelentkeztem. A könyvtár szakot később végeztem el. Egyébként a könyvtáros- ság nagyon mozgalmas szakma.

– Tanított is?
– Igen, a diploma megszerzése után fél évet Katymáron magyar–történelmet, majd az érsekcsanádi általános iskola alsó tagozatában a második félévben. Ezután Akasztóra kerültem, ahol osztályfőnöke voltam egy kiváló osztálynak. Nyolcadik után sokuk jött Kecskemétre továbbtanulni, ekkor én is velük jöttem.

– Rögtön a könyvtárnál helyezkedett el?
– Igen, mert ide hívtak, de egy évet tanítottam még a Czollner Téri Általános Iskolában, óraadóként. Nem tudtam elszakadni a tanítástól.

– 1990 óta vezeti a megyei könyvtárat. Melyik volt a legnehezebb időszak?
– Most sem könynyű, hiszen a megszorítások minket is érintenek. De a jelenlegi könyvtárépület megvalósítása körüli harc talán ennél is keményebb volt. A tervek elkészültek, a terület is rendelkezésre állt, mégis sokáig kérdéses volt, hogy felépülhet-e valaha a könyvtár. Az épület végül 1996-ban elkészült. Abban az évben ez volt a legnagyobb kulturális beruházás az országban. Azóta, gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy ennek így kellett történnie. Sokszor mégis hajszálon múlott a megvalósítás.

– Pár éve ez volt az ország leglátogatottabb könyvtára. Ez most is így van?
– Igen, a statisztika szerint az Országos Széchényi Könyvtár látogatóinál kétszer többen keresik fel személyesen a mi könyvtárunkat. Közkönyvtárak közül egyedül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előz meg minket. Tekintve azonban a két intézmény adottságai közötti különbséget – például a befogadó városok lakosságszámát –, azt hiszem, arányaiban nyerők vagyunk. 2006-ban 32 ezer 382 beiratkozott tagunk volt, 433 ezer látogatónk, összesen 412 ezer dokumentumot kölcsönöztünk. Ezek az adatok kis növekedést mutatnak az előző évihez képest, így elmondható, hogy folyamatos a lakosság érdeklődése.

– Mi a titka az ön által vezetett intézmény sikerének? A szép épület és a kulturált környezet miatt jönnek ilyen sokan?
– Egész biztos, hogy fontos szerepet játszik. De minden csoda három napig tart, önmagában emiatt nem jönnének vissza újra és újra az emberek. Inkább a folytonos megújulásban látom a tartós siker titkát. A könyvtárak egykor arra alakultak, hogy összegyűjtsék a könyveket, és információval lássák el az embereket. Nekünk lépést kell tartanunk azzal, hogy egyre több információra van szükség, egyre gyorsabban. Be kell látni, hogy ma már nem csak a könyvek szolgálnak forrásul. Idén indítottuk például az elektronikus adóbevallást segítő szolgáltatásunkat. Többen kérdezték tőlem: miért vállal fel ilyet egy könyvtár. Számomra egyértelmű, hogy nekünk ezzel foglalkozni kell, hiszen az embereknek fontos, hogy be tudjanak kapcsolódni az elektronikus ügyintézés folyamatába. Sokan a könyvtárhoz fordulnak segítségért. Elmúlt az az idő, amikor egy könyvtárban csak könyveket lehetett kölcsönözni, egyre több közszolgáltatást kell nyújtanunk az érdeklődőknek.

– Mennyit dolgozik naponta?
– Mostanában legalább 12 órát. Miközben keresnünk kell a megtakarítás lehetőségeit, folyamatosan rajta vagyunk az új források megszerzésén is. Rengeteg lehetőség kínálkozik, ezek egy részét jó csapatmunkával lehet csak elnyerni. Mivel a könyvtárosok nagyon jó csapat, így évente 25-30 projekttel foglalkozunk.

– Vannak terveik a spórolásra?
– Mindent át kell gondolnunk több évre. Egy biztos: kevesebben leszünk, így többet kell dolgoznunk a színvonal megtartásáért.

– Ennyi munka mellett van magánélete, vagy akkor is bent van a könyvtárban, ha nincs annyi tennivaló?
– Nem vagyok munkamániás. Ha nem muszáj, nem vagyok itt. Beülök a kocsimba, és megyek. Meglehetősen mobil vagyok. Egy jó színdarab kedvéért, például, az ország bármelyik pontjára elutazom. Magam is rendeztem egyébként régen gyerekdarabokat, innen a színházszeretet. Igazi dunai lányként szívesen horgászom is, ehhez viszont tényleg sok idő kellene. Két éve se jött ki a lépés egy nyári revízió miatt, pedig már indulni akartunk egy kis pihenőre. Tavaly meg több, országos könyvtári nagyrendezvény miatt maradtam itthon. Most érdeklődve várom, hogy a megváltozott szabadságrendelet vajon segít-e abban, hogy elfogyjon minden évben a szabadságom.

– Milyen hobbijai vannak a horgászaton kívül? Szokott, például, olvasni?
– Sokat olvasó vagyok, és örülök, ha ezt kedvtelésből tehetem. Otthon legalább ötezer kötetem van. Lassan költözni is kell miattuk.

Szeretek főzni is. Amikor öszszejön a baráti kör, előre megrendelik, mit készítsek. A csirkepörkölt nokedlival vagy a sült keszeg rendszeresen a listán van. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy én sütöm a legjobban: a szálkáig ropogósra kell sütni anélkül, hogy megégjen. Az említett régi barátokkal járunk szórakozni is. Szeretek úszni, táncolni, meg nosztalgiabulikra járni. Ha a barátok közül valamelyikünk megtudja, hogy lesz egy Koncz Zsuzsa-koncert, indul a körtelefon, és az ország három sarkából rögtön összejövünk.

zene:

Hazámért

2010-03-14T22:07:00.008+01:00

Hiller István kiemelkedő könyvtárosokat, könyvtárakban elvégzett munkát is elismert március tizennegyedikén. Ünnep van.

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét
Ramháb Máriának, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójának,

lovagkeresztet:
Dr. Skaliczki Juditnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének

és
Dr. Praznovszky Mihálynak, a Veszprém Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,

arany érdemkeresztet:
Tornavölgyi Istvánnak, az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ igazgatójának és
Varga Bélának, a Veszprémi Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,

bronz érdemkeresztet
Dr. Burián Antalnénak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének,

miniszteri elismerő oklevelet
Haszonné Kiss Katalinnak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény vezetőjének,

Bánffy Miklós díjat:
Sáray László nyugalmazott könyvtárosnak, a Tokaji Írótábor Egyesület titkárának,

Jószef Attila díjat:
Dr. Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosának adta át a miniszter.

2007. augusztus 23-án írtam az alábbi pár sort egy földalatti könyvtáros levelező listára. Azóta már másképpen gondolkodok, de nagyon jól esik nosztalgiázni:

A kitüntetéseknek semmi értelme, ez valami szocialista maradvány,
kurva szar minden, de felmossuk a követ, kivasaljuk az ingünket,
hozatunk göngyölt sonkát a közértből és megköszönjük Mari néninek,
hogy harminc éve szedegeti le a polcról a könyveket. Mari néni örül,
érdemes volt dolgozni.

zene:

Tenyérben elférnek majd

2010-03-12T08:50:00.001+01:00

Könyvtárak jövőjéről izgalmas topic olvasható szavazással megédesítve a HUP-on. Informatikusok véleményeiből copypaste-oltam:

bfoto: Vége lesz a Gutenberg-galaxisnak egyszer? Mihez fognak akkor kezdeni a könyvtárak?

turul16: Legtobb konyvtar mar most is muzeum. Csak regi konyvek vannak. Es egybkent is csak a magyar nyelven irodott tudas igen minimalis foleg az IT -ban.

LGee: A konyvek elmenyet nehez massal potolni.

Szemet: A nyomtatott könyv veszíthet a fontosságából, de eltűnését szinte lehetetlennek tartom. Lehet h. sok mindenben gyengébb az elektronikus társainál, de a megbízhatósága és egyszerűsége annyira nagy, hogy mindig marad neki olyan tér ahol optimális marad a használata.

Ewkins: Lényegében a teljes digitális kultúra közel 80 óra alatt elveszne, eddig bírnák a generátorok és ennyi idő után kapcsolnának le az atomerőművek.

barii: könyvek még sokáig lesznek, de könyvtárba sztem már most sem járunk annyit, mint pár éve. Akkor még az iskolai gyüjtőmunka a könyvtár volt, most meg a wikipedi

Ewkins: Ha a könyvtárban van vezetéknélküli internetelérés (vagy neked mobilnet előfizetésed), akkor a könyvtár remek hely tanulásra

ironcat: amíg könyvet nyomtatnak, addig könyvtár is lesz.

dejo: Az eredeti könyvek a múzeumba kerülnek, de hasonmás reprint formában bárki megszerezheti kedvenceit, amivel elsősorban a lakását díszíti majd. Pont úgy mint most!

kikke: Több száz éves bevált technológiát leváltani pár évtizedesre kockázatos lenne, így botor gondolatnak tartom a könyvtárak megszüntetését.

gUHU: szükség van egy olyan szakmára, amely az információkat feldolgozza, tárolja és osztályozza (rendszerbe helyezi, hogy a halandó el tudjon igazodni benne). Ez a könyvtár és a könyvtáros feladata. Még mielőtt bárki azzal jönne, hogy " a kugli is ezt csinálja, meg az informatika így meg úgy" egy kicsit tessék olvasgatni. Tudom javasolni az OSZK honlapját, az egyetemek könyvtártudományi tanszékein megtalálható irodalmakat. [...] a jelenlegi szerzői jog elavult és az internet jó alaposan beletrottyantott a ventillátorba és csapkod ide-oda.
Véleményem szerint első lépésnek annak kellene lenni, hogy ezt a problémát megoldják. Ezt követően a könyvtáros szakmai kitalálja, hogy ennek megfelelően hogyan módosulnak a könyvtári feladatok és hogyan lehet ennek megfelelni.

Hiena: A könyvtáraknak egyre inkább lesz egyfajta régészeti értéke, különösen a műszaki vonalon

nightw: mindenképpen létezni fognak információ hozzáférési pontok, amik leginkább a mai ismereteink szerinti könyvtárra hasonlítanak majd, persze lehet, hogy tenyérben elférnek majd, de a lényeg ugyanaz.

zene:

Elhagytam a könyvem valahol

2010-03-11T08:13:00.001+01:00

Téma: Február hónapban nyolc könyvet találtak, húsz könyvet veszítettek az országos Veszíts el könyves játékban részt vevő könyvbarátok.
Tájékoztat: Buzai Csaba könyvtáros, ötletgazda

Konyvtaros.com: Amikor beindítottad a veszíts el játékot gondoltad volna, hogy a projekt nem lesz sikeres?
Buzai Csaba: Ha a húsz elveszett és a nyolc megtalált könyvet összevetjük, az 40%-ot jelent. Ezt csak azért fontos megjegyezni, mert ha megnézed a Bookcrossing oldalán a gyakran ismételt kérdéseket, ott a 8. kérdés nagyjából azt feszegeti, mint ami iránt te is érdeklődsz. A Bookcrossingon a megtalálási arány 20-25%…

A mi 40%-unkhoz hozzátenném még azt is: egyáltalán nem biztos, hogy az elveszett könyvre azonnal érkezik visszajelzés. Hogy csak egy példát említsek, ami rögtön ott van a Veszíts el főoldalán, a Readers Digest Válogatott könyveket tavaly áprilisban hagyták el Kecskeméten, tegnapelőtt pedig előkerült. Egyel lejjebb a Vírus c. könyvet novemberben hagyták el, február végén találták meg. Stb. És talán abban is bízhatunk – persze erre tényleg nincs adat – hogy a be nem jelentett elveszett könyvek sem a kukában és/ vagy a lángok martalékaként és/vagy egy hajléktalan játékszereként végzik, mint ahogyan azt néhányan vizionálták.

Jó volna még arról is írni, hogy ez miért is fontos játék, és talán nem csak nekünk (egy idézetet szeretnék idetenni, amit a legfrissebb, tegnap este megtalált könyvhöz írtak megjegyzésként, és becsszó, nem én voltam: „A Kodolányi János Főiskola 4. emeletén találtam meg a könyvet még 2009 május 8-án. Azonnal elkezdtem olvasni és imádtam minden egyes sorát :)”) de mivel azonnali a kérdés, ezt mellőzöm. Maradjunk annyiban, hogy a magunk módján igyekszünk tenni valamit az olvasás és a könyvek népszerűsítéséért. A témára évről-évre felkapja a fejét a média, és ez jót tehet az olvasásnak, a könyveknek, a kiadóknak, az íróknak, sőt még a könyvtáraknak is.

Egyébként hadd mondjam el itt is: szerencsére most is sok könyvtár felajánlotta a segítségét a szervezésben (többüknek még nem is válaszoltam, bocsánat), ami kell is, mert – újfent csak szerencsére - több kiadó ismét a játék mellé állt. Közben a blogunkon is megy a könyves bloggeres játék (amelyre tegnap reggeltől e pillanatig 37 helyes megfejtés érkezett szerte az országból).

A közelgő nagy könyvelhagyó nap apropóján biztos lesz majd újságíró – tudod, olyan igaziak is ;) – aki majd ilyen számokat is szeretne tőlünk megtudni, amit te most előcitáltál, szóval már csak ezért is köszönet neked. Meg azért is, hogy provokáltál, és legalább rászántam az időt, hogy elmondjam mindezt.

zene:

Nincsenek meg a kulturált körülmények (update)

2010-03-10T09:35:00.012+01:00

update: A HÍR24 írásából szinte csak annyi igaz, hogy Fodor Péter a FSZEK főigazgatója. A hivatkozott írás azóta lekerült a Hír24-ről. Kérdés, követtem-e el hibát azzal, hogy egy nem leellenőrzött írást közöltem újra. Önvizsgálatot tartok.
A nagy nemigaz cikkről Fodor Péter tájékoztatta a Konyvtaros.com-ot. Köszönöm.

Olvasom a HÍR24.hun, hogy Lakat kerül 60 Szabó Ervin Könyvtár ajtajára. Azt is írja az írás, hogy 61 könyvtár van. Valami nem stimmel. Az is lehet hogy szövegértelmezési gondjaim vannak.

El kell döntenünk, hogy a XXI. századba átlépve mit tekintünk könyvtárnak. Azt a 30-40 négyzetméteres kölcsönzőhelyet, ahol igazából könyvállomány sincs, igazából nyitvatartási idő sincs, igazából be sem tud lépni az olvasó, tehát nincsenek meg a kulturált körülmények. Ezeket megőrizzük, azért mert egy adott szűkebb lakókörnyezetnek az ellátását ilyen szinten ilyen körülmények között nem korszerűen biztosítja, vagy pedig egy területi ellátási rendszerben gondolkodunk, ami azt jelenti, hogy korszerűsödő könyvtárak mellett újak építésével egy világvárosnak, egy nagyvárosnak megfelelő minőségi könyvtári ellátásra törekszünk."- mondja Dr. Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója.

A főigazgató szerint az emberek többsége ma már Internetet használ, ami jelentősen tettenérhető a könyvtári beiratkozások számán. A sok könyvtárra azért sincs szükség, mert évről évre csökken a látogatók száma. A közel 60 bezárásra ítélt fiókkönyvtárak fokozatosan, nem egyik napról a másikra fognak megszűnni. A bezárások várhatóan az idősebb emberek számára okoznak majd nehézségeket.

Megkérdeztem E-mailben Fodor Pétert a FSZEK főigazgatóját a cikkről.
Blogilag is följegyzem, a múltkori sms értesítéses levelemre nem válaszolt. Hátha az újabb érdeklődésre kapok pár sort.

zene:

Short Message Service?

2010-03-10T08:10:00.001+01:00

A Konyvtaros.com hűséges fegyverhordozó blogján múlt héten hivatkoztam egy csiripet. A tisztelt könyvtárhasználó arról panaszkodott, hogy "alulinformatizálódott" a könyvtár ezért csúszott meg a könyvkölcsönzési határidővel.

Dani megosztotta readeren a bejegyzést, megjelent automatikusan a gmailes buzzon és beindult a sztori.

Miért nem értesít sms-ben a könyvtár ha kések a könyvekkel?

Hétfőn reggel már annyira vitáztunk, hogy hirtelen felindulásból megnyitottam az sms értesítést akarók klubját a facebookon.

A buzzba becsatlakoztak e-mail partnereink, köztük Koroknai Sándor, volt klogger is. Olyan hosszan írt, hogy a köz elé tolom gondolatait.

Nemszerkesztett, kivagdosott verzió a buzzról. Dani is szólt a végén.

Téma: Miért nem értesít sms-ben a könyvtár a lejárati időről?
Tájékoztat: Koroknai Sándor könyvtáros

Konyvtaros.com: A könyvtárak akár egy google calendar integrációval megoldhatnák, hogy feledéknyeség miatt ne kelljen feleslegesen sarcot kifizetni az olvasóknak. 2010-ben mobilt és e-mailt használunk, nem kis piros noteszbe írkáljuk a todo listánkat.

Koroknai Sándor: A gúgli macerás. Meg ne az küldje el, hogy a "könyvtárüzenihogy..." hanem dierkte a könyvtárból jöjjön az esemes, hogy észnél légy. Ekkor már ugyan mindegy, hogy mit kap, akár az is kimehet, hogy visszahozták az előjegyzett könyvet vagy kiállítás lesz holnap és selejtkönyv vásár szombaton. Ez már pénz viszont. Ergo ez nem mehet mindenkinek alapszolgáltatásként.
Tipp.: Némi közgázzal kiszámolgatni határértékeket, meg megtérülési mutatókat, meg tucatnyi más részeredményt és prémiumszolgáltatásként nyújtani.
Számoltam, mert szeretek számolni... Nálunk évi fél misi lenne az előre értesítő üzenetek költsége. Hát ezért legyen akkor prémium szolgáltatás és ne az állam vagy a többi olvasó fizesse ki a feledékeny helyett, csak mert ne kelljen neki késedelmi díjat fizetni.

Konyvtaros.com: Sándor azt is számold ki hogy a fél misi ráfordításból mennyi időben visszahozott könyvet lehetne újra kölcsönözni, mert ki tudja venni az érdeklődő.
mennyi bevételetek van a büntetésből egy év alatt?

Koroknai Sándor: Kevés... nagyon kevés. A előbbi fél misinek töredéke.
Az a baj, hogy többszörös pszichés gát van. Egyrészt ott az olvasó, aki egy idő után nem is meri visszahozni, mert szégyenli a túl nagy késését. Másrészt ott a könyvtáros, aki nem is mer túl nagy díjat számolni, mert fél, hogy azzal csak elrettenti az olvasót és még a könyvet sem látja viszont.
Harmadrészt még a felszólításokat sem a posta viszi ki, mert pénzünk nincs rá és azt sem merjük ráterhelni az olvasóra. Ezek után az sms hogy működjön? Mindenkinek alanyi jogon járjon?
Ez egy költségvetési intézmény. Adott, évi előre tervezett, állambácsi által leutalt költségvetéssel. Teszem azt, ha mégis rábólíntanánk egy sms-es rendszerre, azzal az indokkal, hogy az jó az olvasónak, mert nem kell fizetni, jó a könyvtárnak mert nem kell leselejtezni egy könyvet és még társadalmi hasznossága is van és a statisztai adatok növekedéséről már ne is beszéljünk. De bármennyire is tetszik az egész és vagy három éve már kacérkodtam a gondolattal, hogy a Kannel-t valahogy működésre bírom, de letettem róla. Nem hiszem, hogy a fenttartó belemegy egy ekkora telefonszámlába.
A bank sem azért küld sem-t mert jó ügyfele vagyok vagy mert neki az jobb, hanem azért mert megfizetem, mert egy időben nagyon hasznos volt és szükségem volt rá.
Ezért mondom én a prémium szolgáltatásként való bevezetést. Ha valaki feledékeny és sok késedelmi díjat fizet és szeretné ezt elkerülni, akkor tessék kipengetni érte a szolgáltatás díját, de ne küldjünk automatikusan mindenkinek.
Mert ha ingyenes akkor orrba-szájba fogja mindenki használni a rendszert. (Nemcsak a lejáratra, hanem minden másra amire érdemes lenne használni. Márpedig olyan van egy-pár.) Abban az esetben pedig belefullad a könyvtár az összegbe.

Konyvtaros.com: Prémium szolgáltatásról beszélsz de pont ez egy nagy nyitott kapu, mert beiratkozási díjat szedsz a használóktól, tehát előre kifizetteted, mint a bankok. Ami akár fedezhetné az ilyen plusz költségeiteket. feltéve ha a guglit nem akarod.
Alapszolgáltatás ürügyén bemehetek ingyen a könyvtárba de nem vihetek ki semmit, ezért nem is kell értesítened.

Takács Dániel: Péter, miért a számlavezetési díjban benne van szerinted az sms? meg az átutalási díj? meg az atm-használat? Amit meg beszedsz az olvasótól, az kb. annyira elég, hogy meleg van meg világítás, és néha veszel egy könyvet. nyugodj meg, nem az alkalmazottak nyelik le a pénzt (közalkalmazott, ha az mond valamit)

Koroknai Sándor: Tévedsz Dani....:-) Arra sem elég,... mondjuk csak annyit, hogy 14 év alatt ingyenes a beiratkozás, a diákoknak meg félár... stb. Valakinek meg az évi 750 - 1000 forint is sok és inkább a gyermekét íratja be. A könyvtár bevételének nagy része az olyan szolgáltatásokból jön be, mint fénymásolás, szg. használat, nyomtatás... ezek sem járnak alanyai jogon.
Akkor már érte is mehetnék a könyvért, hogy ne terheljem. Az lenne az igazi kedvesség.
De igen... küldjön sms-t a könyvtár, ha már a XXI. században élünk és mindenkinek van mobilja, de hogy ezt senki nem vállalja be csak úgy jópofiságből, az tuti. Valakinek fizetni kell a számlát.... és arról már ne is beszéljünk, hogy az ikr beszállítója is elkéri majd a maga részét a dologból vagy egy plugin formájában vagy egy upgrade a rendszernek.

Kommenetben, buzzon, readeren, csiripen folytatjuk. Éljen a webkettő!

Sőt a konyvtar.hu-n már működik is a google sms!

zene:

"A könyvtári világ rengeteg szoftvert használ, és sokak érdeke, hogy ez így is maradjon"

2010-03-09T11:01:00.004+01:00

Másodközlés. Megjelent a Magyar Nemzetben 2010. március 5-én.

Örökség

Monok István a kora újkori olvasmányokról, a kulturális intézmények átalakulásáról és a közvagyon megtartásának fontosságáról

Fáy Zoltán
Tavaly november 10-én az oktatási és kulturális ügyekért felelős miniszter szakmai körökben megrökönyödést keltve nem az intézményt tíz éve vezető Monok Istvánt nevezte ki az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának, hanem a humán szférában nem túl ismert pályázót. Monok szakmai tevékenységét nem kell bemutatni a könyvtárosoknak. A nagyközönségnek azonban érdemes.

Meglepte a miniszter döntése?
– A döntés politikai természetű volt, nem szakmai, ezért nem számíthattam rá. Nem volt látható előzménye, és egyetlen lehetséges okának az tűnik, hogy személyem akadályt jelentett bizonyos érdekek megvalósulásában. A pályázat nyertesét, Sajó Andreát nem tartom alkalmas személynek a nemzeti könyvtár vezetésére.

– Ön milyen érdekeknek állhatott útjában?
– A könyvtári világ rengeteg szoftvert használ, és sokak érdeke, hogy ez így is maradjon. Minden ország küzd az egységesítésért, de az optimális megoldás, a monopólium nem csupán szakmai kérdés, hanem a piac szűkülését is jelentené a programozócégek számára. Nem mindegy tehát, hogy a könyvtárak által elnyert komoly Támop (Társadalmi megújulás operatív programja) -pénzeket hogyan költjük el, mert a nyertes hosszú távon szerez magának munkát.

– Azért ez ma már nem jelenthet annyira komoly összeget.
– Van egy másik tétel is: a könyvtárakban őrzött dokumentumok digitális másolata feletti rendelkezés lehetősége. Közvagyonról van szó, ezért a magánérdek csak határozott és bizonyított hozzáadott értéke mellett érvényesíthető. Az adatok és digitális állományok hozzáférhetővé tétele komoly üzlet. Kérdés, hogy ki invesztáljon: az állam vagy a magánszemély, illetve milyen legyen az arány. Magam az állami felelősség- és anyagi vállalás mellett érvelek, biztosítva az állampolgár számára a szabad hozzáférés jogát. Sokan másként gondolták és gondolják. Törekvéseiknek útjában álltam.

– Régóta vezette az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK), és habitusából adódóan kívülről szemlélve úgy tűnik, mintha már a bölcsőben is kora újkori nyomtatványokkal foglalkozott volna.
– Ez olyannyira tévedés, hogy könyvtáros véletlenül lettem, ha ugyan vannak véletlenek. Az építőipari szakközép után utam a Műegyetemre vezetett, oda vettek fel, és három félévet teljesítettem is, majd kiiratkoztam, és felvételiztem a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára magyar–történelem szakra, s a latint is felvettem már első évtől. Egyetemi éveim utolsó két évében szoros kapcsolat alakult ki a régi magyar irodalom tanszék és néhány fiatal egyetemi hallgató között, akik közé én is tartoztam. Keserű Bálint vezetésével akkor indultak el azok a könyvtörténeti kutatások, amelyek azt célozták, hogy felmérjük a kora újkori Magyarország „szellemi erőterét”, amelyben a hazai alkotások megszülettek. Korábban nagyon keveset tudtunk arról, milyen könyvek álltak a korabeli literátusok, vagyis értelmiségiek rendelkezésére. A kutatócsoport másik kutatási iránya a peregrináció volt, vagyis azt vizsgálták, ki melyik európai egyetemre iratkozott be, kik tanították az oda járó magyarokat.

– Ez tudományos szempontból nagyon szép, ám egy élet elindításához már a hetvenes években sem lehetett elegendő.
– Akkoriban a megélhetés miatt hétvégenként kőműveskedtem: igénytelen munkákat végeztünk, garázsokat építettünk, alapokat csináltunk, ebből fedeztem a lakbért és a megélhetést. A professzorom azonban azt mondta, nem jó, ha hétvégeken halálra dolgozom magam, hét közben pedig fáradt vagyok, és nem volna-e kedvem inkább az egyetemi könyvtárban dolgozni – esténként. Elvállaltam, hiszen ez a munka sokkal közelebb állt hozzám. Annyit ugyan nem tudtam keresni, mint a kőműveskedéssel, de az albérlet kifizetéséhez elegendő volt az a négyórás állás, amelyet a szegedi egyetemi könyvtárban kaptam. Feladatom az intézményben korábban nem létező régi könyvek osztályának létrehozása és a kézirattár feldolgozása volt.

– Egyik sem egyszemélyes munka.
– Mivel nem egy konkrét, létező gyűjteményhez kerültem, hanem azt kellett létrehozni, egy ideig ment a dolog. Egy évig egyedül voltam, később azonban több munkatárs is odakerült: Varga András, Keveházi Katalin és Erdei Klára. Összegyűjtöttük a tanszékeken heverő régi könyveket, ősnyomtatványokat, antikvákat. Karácsonyi Béla volt a könyvtár igazgatója, aki azok számára, akik az ötvenes években is ismerték, meglehetősen hírhedett volt. A hozzám hasonlók azonban, akik csak a hetvenes években ismerték meg, nem a rákosista vezetőt látták benne, hanem jó latintanárt, és semmi olyat nem tapasztaltunk tőle, hogy bárkivel elbánt volna. Az egyetem után rögtön a könyvtárba kaptam kinevezést, de Karácsonyi Béla mindenkit kötelezett arra, hogy könyvtár szakot is végezzen, ezért beírattak az ELTE-re könyvtár szakra, és szereztem könyvtárosdiplomát is.

– Mi lett az olvasmánytörténeti kutatócsoporttal?
– Ezt a munkát is folytattam, majd – a könyvtári feladatok mellett – 1986-tól átvettem a könyvtörténeti kutatások szervezését. Ez a mai napig is tart, és remélem, hogy március végéig megjelenik az utolsó két általam szerkesztett kötet is, és le tudjuk zárni az 1720-ig tartó alapkutatási szakaszt. Jelen körülmények között kritikai igénnyel csak eddig tudjuk vizsgálni az olvasmánytörténetet, ugyanis onnantól kezdve olyan mennyiségű információ áll rendelkezésünkre, amelyre van ugyan rálátásunk, közreadására azonban egyelőre nem vállalkozhatunk.

– Ilyen kutatásokhoz elkötelezett és hozzáértő tanítványokra van szükség.
– Eleinte a szegedi régi magyar irodalom tanszéken tanítottam. 1989-ben megkeresett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola igazgatója, Békés Imre, hogy mivel az ország déli területén nincs könyvtárosképzés, nem lenne-e kedvem azt az oktatást, amelyet a régi magyar irodalom tanszéken végeztem, átvinni. Meg kellett teremteni a könyvtárosképzés másik oszlopát is. Az első diploma kiadása után megszerveztük a – ma azt mondanánk – kulturális örökség szakot, vagyis olyan speciális képzést a könyvtárosképzésen belül, amely a régi könyvekkel való foglalkozáshoz nyújtott ismereteket. Ekkor kezdődött a nagyobb léptékű informatikai eszközhasználat is, ezért szétvált a képzés: volt hagyományos könyvtárosképzés, amely jellemzően falusi-kisvárosi könyvtárosnak képezte a hallgatókat, volt könyvtáros-informatikus képzés és volt régi könyves képzés.

– Hogyan került az OSZK-ba, Szegedről Budapestre?
– Ezerkilencszázkilencvenháromban meghalt Juhász Gyula, a nemzeti könyvtár főigazgatója, és megkeresett a művelődési és közoktatási miniszter, hogy nem pályáznék-e a főigazgatói posztra. Akkor azonban ehhez túl fiatalnak gondoltam magam, ezért csak tudományos igazgatóhelyettesi posztra szerettem volna pályázni. Az volt az elképzelés, hogy Szakály Ferenc lesz a főigazgató, Poprády Géza az általános, én pedig a tudományos igazgatóhelyettes. Sajnos Szakály szívinfarktust kapott – nem sokkal később meg is halt –, és 1993-ban már nem mert elvállalni ekkora feladatot. Így visszaléptem én is, és Poprády Géza lett a főigazgató 1994-től 1999-ig.

– Ezek igen mozgalmas évek voltak az egyetemek életében is, hiszen a nagy átalakulások ekkor mentek végbe.
– Az átalakulások sok tekintetben már 1989-ben megkezdődtek, de valóban ezekben az években volt a legnagyobb pezsgés. Szegeden több egyetemi intézmény alapításába fogtam, mert már látszott, hogy meg fognak szűnni az önálló felsőoktatási intézmények, és az volt a javaslatom, hogy alapítsunk intézeteket, amelyeken belül legyenek főiskolai és egyetemi tanszékek. 1996-ban megalapítottuk a Művelődéstörténeti Intézetet, amelyhez hat tanszék tartozott. Ennek lettem az igazgatója 1999-ig.

– Nem okozott törést, amikor úgy döntött 1999-ben, hogy otthagyja ezt a központot?
– Ez életem egyik legnehezebb döntése volt, hiszen szerettem volna látni, milyen eredménye lesz az európai tanulmányi központ működésének is, hová futnak ki a dolgok. Azonban 1999-ben lejárt Poprády Géza pályázata, és ekkor már én is benyújtottam a magamét. Szegedi egyetemi óráimat megtartottam.

– Legendák keringenek az OSZK „számítógépesítésének” visszásságairól a hetvenes években. Hogyan sikerült túllépni ezen a nehéz örökségen?
– Ez a probléma két részből áll: a művek és a katalógusok digitalizálásából. A kilencvenes évek második felében mindenütt nagy lendületet vett a könyvtári digitalizálás. Első fokon adatbázisok létrehozásával a katalógusok és a bibliográfiák számítógépre vitelét jelentette. A szegedi egyetem könyvtára – az országban hosszú ideig egyetlenként – már 1968 óta számítógépre vitte katalógusát. A dokumentumok tömeges digitalizálása is a kilencvenes években kezdődött meg, ám 1997-ben a könyvtárosszakma meglepetésére az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint úgy döntött, hogy a meglévő kezdeményezésekkel, működő adatbázisokkal mit sem törődve létrehozzák a Neumann János Digitális Könyvtárat. Eleinte sokféle elképzelés volt az intézmény karakterével kapcsolatban – az egyik, hogy kulturális központként, szabad és nyilvános formában működjön, körülbelül úgy, mint a Pompidou Központ Párizsban. A probléma csak az volt, hogy a Neumann-háznak nem volt háza, és hogy az intézményt nem a nemzeti könyvtárban alapították meg, hanem mellette. Ilyen konstrukció sehol Európában nem fordul elő: az tudniillik, hogy a nemzeti „papír”-könyvtár mellett külön működtetnek egy digitális könyvtárat. Ez annál is kevésbé volt elfogadható, mivel eközben már javában működött a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) is. Tehát volt egy könyvtárosszakmai, belső fejlődésből létrejött elektronikus könyvtár, és ettől függetlenül létrehoztak egy másikat, önálló jogi intézményként.

– Mi állhatott a döntés hátterében?
– Ezt nem tudom, de azt gondolom, hogy a magyar államigazgatás folyamatosan tudathasadásban van: létezik a Miniszterelnöki Hivatal, amelyben tulajdonképpen „minikormány” működik, és van a kormány maga az ágazatért felelős miniszterekkel. Viszont ezektől a miniszterektől különböző pénzeket vesznek el – jellemzően koalíciós alapon történő megállapodásokkal –, és adják oda külső személyeknek, szervezeteknek. Voltaképpen sajnálom az oktatási és kulturális minisztert, aki megörökölt egy leromló intézményrendszert, akinek intézményi fenntartási gondjai vannak, ugyanakkor a nagyberuházási pénzek külön alapokba szerveződnek, hiszen az informatikai projektek pénzeinek elosztásában nem ő dönt.

– De ma a MEK és a Neumann-ház is az OSZK-n belül működik.
– Ma igen, és remélem, hogy ott is marad. 1999. június 1-jén kezdtem dolgozni az OSZK-ban, és augusztusban a MEK már a nemzeti könyvtár része lett. Ez nem váltott ki túl nagy örömet azokban, akik létrehozták a digitális nemzeti könyvtár magját, de törekedtem arra, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a Neumann-ház vezetőjével, Tószegi Zsuzsával és csapatával. Látták azt, hogy mandátumuk voltaképpen nem könyvtárosi, hanem közgyűjteményi tartalmakra vonatkozik, és magukban sokkal kevésbé boldogulnak.

– Az intézmények összevonása felfogható úgy is, mint a nemzeti kulturális örökség privatizációjára vonatkozó próbálkozások elutasítása. Hosszú időnek kellene eltelnie ahhoz, hogy a január 1-jei személyi változást követően, de még a kormányváltás előtt ismét megkíséreljék az OSZK részeinek kiszervezését.
– Bízom abban, hogy ilyen szándék nincs, de ennyire nem vagyok optimista

zene:

Beleszól a mindenható

2010-03-09T08:12:00.001+01:00

Téma: Internet uralta világról és könyvtárak egyedülálló küldetéséről beszélt a Zalai Hírlap tudósítása szerint Fehér Miklós. A 60 éves jubileumát ünneplő Zala megyei területi ellátás kapcsán szervezett konferencián a XXI századi könyvtári ellátásról volt szó Zalaegerszegen,.

Tájékoztat: Fehér Miklós, kutató, Könyvtári Intézet

Konyvtaros.com: Internet uralja a világot?
Fehér Miklós: Nem. Szerintem az ember és persze a természet. És ebbe néha az Isten, vagy Allah, vagy egyszerűen nevezzük csak a Mindenhatónak - is beleszól.

Konyvtaros.com: Mi a könyvtárak egyedülálló küldetése?
Fehér Miklós: Nem az az érdekes, hogy születéseddel mit kaptál, hanem az, hogy amit kaptál, azzal hogyan élsz. Ezt a bölcsességet elődeink fogalmazták meg! Egyedülálló küldetésünk abban áll, hogy éljünk a születésünkkor kapott gazdagsággal a társadalom, a hazánk javára.

zene:

Zeneszerelem

2010-03-05T08:48:00.003+01:00

Nyíregyházán új zenei klog indult. Polák Péter gitáros-könyvtáros az elkövető.

Konyvtaros.com: Az ötlettől a megvalósításig mennyi idő telt el?
Polák Péter: Egy hónapja találtuk ki, hogy mennyire jó lenne ha a zenei programokat valahol összegyűjtenénk, mert városunkban sok koncertről nem is tudunk. Könnyűzenével kapcsolatban már évek óta csináljuk a www.minyon.hu oldalt. Most pedig ráállunk a komolyzenére is. Egyenlőre csak programajánlók lesznek, de már az is nagy előrelépés lesz!

Konyvtaros.com: Miért klog?
Polák Péter: Zenei könyvtáros vagyok, nem titkolt célunk a fiatalok bevonzása a könyvtárba, a gimnazista korosztály szinte teljesen eltűnt az olvasóink közül. Hogyan máshogy szólíthatnánk meg őket, mint az interneten? Hónapok óta olvasom a Hangtárnokot és szeretnénk kialakítani Nyíregyházán is egy ilyen zeneszerető közösséget. A honlapunkon keresztül is elérhető klog a figyelmet más klogokra is irányíthatja és a városunkban tudtommal még nincs egy klog sem, ezért itt.

Konyvtaros.com: A könyvtár vezetése támogatja a blogot?
Polák Péter: Igazából szívesen csinálom, remélem a vezetés is olvasni fogja. A honlapunkra kitehettem a linket, ha tudnak valami zenei rendezvényről, akkor szólnak.

Konyvtaros.com: A blogot bevételnövelő eszközként is definiáltátok? Külön fület kapott az árak aloldal.
Polák Péter: A blogból semmilyen pénz nem származik. A médiatárban lévő szolgáltatások egy része évek óta fizetős, árat idén sem emeltünk. A városban úgy érzem kevesen tudnak a szolgáltatásainkról, hogy itt bakelit lemezt 1 óra alatt mp3-á varázsolunk, hogy az esküvői videót másnapra dvdre írjuk. Reklámozzuk magunkat, örülnék, ha a blog miatt több megrendelés lenne, igen.

Konyvtaros.com: Lenyomjátok a Hangtárnokot?
Polák Péter: A hangtárnok magasra rakta a mércét. Egyenlőre nem is tudunk velük versenybe szállni, de nem is szeretnénk! Hajrá Hangtárnok, én Hangtárnok-fan vagyok teljesen!

zene:

Whatever happened to my rock n' roll

2010-03-04T16:18:00.007+01:00

Komoly kritika érte az internetszolgáltatást szabályozó brit törvénytervezetet. A politikai erők tiltakozásán kivül az ügy komoly nemzetközi visszhangot is kiváltott. Halálra ítélik az ingyenes wifit a szigetországban? Van-e esély arra, hogy ez a veszélyes precedens hazánkban is befolyásolja a konyvtárak által biztositott szolgáltatások szabályozását? Egy neve elhallgatását kérő (Stephen Hawking) könyvtári tanácsadót kérdeztem.

Konyvtaros.com: Is the era of free public wifi over?

Stephen Hawking: Yes and no. I am not a lawyer, but there is a Digital Economy Bill in the making that apparently regulates how providers of public wifi have to limit their customers' internet usage.

Konyvtaros.com: In what way does that apply to libraries?

Stephen Hawking: Many libraries provide free wifi service. It is my understanding that as long as these services are free and accessible to the public by large, for the purposes of the Bill they are treated as public wifi. It's not just about libraries, but universities and also cafes and various public places. If the Bill comes into force, these places might stop free wifi altogether. Nobody will risk to have their internet connection cut off or being fined, due to some individuals downloading content that some pressure groups find clashing with their commercial interests.

Konyvtaros.com: But it's Parliament's task to decide, isn't it?

Stephen Hawking: Yes, but it seems that these commercial groups found their way to the influential people in Westminster. Lord Mandelson, who is responsible for the Bill, of course is particularly keen.

Konyvtaros.com: If you don't like it, why don't you protest?

Stephen Hawking: This is Great Britain. People protest about fox hunting. But Freedom of Speech? It's so rainy these days. But some commercial groups also take an interest in the matter. Many senior figures of the British telecom scene are opposing the Bill. They are already spending hundreds of millions a year to stop piracy. So far, they couldn't.

Konyvtaros.com: Why don't they just give the money to the music and film industry?

Stephen Hawking: Good question! In my view, the record labels and film studios already asking too much. You might give them all that money and I assume, it would not be enough. In the end, it's ordinary customers who pay the bill. Their internet connection cost more due to these expenses.

Konyvtaros.com: Is it just the matter of setting up a password, so the wifi service would not be public anymore?

Stephen Hawking: Many smaller enterprises depend on people going to them to access free wifi. It's not just small sandwich bars and cafes. But we, as a local library too, depend on our ability to provide free internet. I believe, our duty to serve the public cannot be maintained if we don't provide them the access to the biggest collection of knowledge in the world. The more obstacles there are in the way, the less people will use the service.

Konyvtaros.com: How about ethernet? Some people don't have computers or don't want to take one to the library.

Stephen Hawking: I believe that these are minor issues. This Bill will set a dangerous precedent, regardless of what exactly it covers. I see no reason to differentiate between any form of internet access. Let's not get lost in technicalities. Once we start penalizing institutions for providing a service, the public will suffer.

Konyvtaros.com: Only, if there is illegal downloading.

Stephen Hawking: Piracy is a fact of life. The most important and most worrying aspect of this approach is its severity. It is simply not about limiting internet usage. It's also about facing extremely severe consequences upon the smallest breach, despite the providers' best intentions. Today, you cannot completely filter people's traffic and a small organisation might not have the infrastructure and resources to filter content. What you might see as a web-master to be a click to an innocent server might be the gateway to potentially harmful or questionable content. Not just porn, not just extreme porn, but material that promotes violence, racial tension and most importantly for the record companies behind this lobby; music and video that is not going through royalty-paying and legal channels.

Konyvtaros.com: So, it's Piratebay more, than extreme porn?

Stephen Hawking: It's something like that, I'm afraid. But not just Piratebay. There are thousands of websites and servers providing access to illegal media content. The legal position of these sites are continuously questioned and debated. Piratebay is still operating. They are not breaching the law by providing their visitors the opportunity to share their own material. Record companies cannot go after individuals, so they want them cut off from the internet in every possible way. For them, it's easy if the ISPs and the providers of public wifi do the dirty work for them. And the public pays.

Konyvtaros.com: Can't you just 'fight the power'?

Stephen Hawking: We are not Google, just small fish trying to spread the joy of internet. Now we are being chased by some big fish and in the end we should be given the choice, whether we want a few big fish in this pond or several smaller ones. It's not just the matter of competition. It's also the matter of democracy and social equality.

Konyvtaros.com: Big words from a small library.

Stephen Hawking: We are talking about the future of internet here, but it's also the future of the freedom of speech and the ability to access not just culture but to communicate with the world and our friends, family members.

Konyvtaros.com: Shouldn't we just meet people?

Stephen Hawking: Yes, we should. But we don't. Social networking and services like Skype would be not as important, if we had the time and opportunity to meet everybody that we want. At this stage, the internet is not doing much harm on most people’s lives. Now, the Genie is out, there is no way to stop it. You may try to impose draconian rules upon wifi providers, but soon, there will be new ways of avoiding these and that will be even less controlled by genuine organizations.

Konyvtaros.com: I can visualise pirates...

Stephen Hawking: I'm afraid, we'll just have to get used to them

music:

Lesz lesz lesz

2010-03-04T08:39:00.001+01:00

Téma: Nincs gyűjtőköri egyeztetés az ELTE könyvtáraiban
Tájékoztat: dr. Kiszl Péter, egyetemi adjunktus, kari könyvtári koordinátor, ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézet

Konyvtaros.com:Lesz gyűjtőköri egyeztetés az ELTE könyvtáraiban?
dr. Kiszl Péter: Tudomásom szerint lesz.

zene:

Közhely

2010-03-03T08:27:00.001+01:00

Téma: Pazarlás és hiány az ELTE könyvtáraiban (elhangzott az ELTE KT értekezletén 2010.02.05)

Tájékoztat: Székelyné Török Tünde, ELTE Egyetemi Könyvtár

Konyvtaros.com:Mire gondolt, amikor pazarlásról és hiányról beszélt?

Székelyné Török Tünde: A szakfelügyelők kiegészítő, értékelő, összegző megállapításai, javaslatai (2007), valamint a Jelentés és intézkedési javaslatok (2007) című dokumentumok az Egyetemi Könyvtár és az ELTE könyvtári hálózata gyűjtőköri összehangolása kapcsán tett megállapításaiból vontam le a már-már közhelyszerű következtetést.
Ennek tükrében különösen fontosnak és jelentősnek tartom az Egyetemi Könyvtár vezetésének, a Könyvtári Tanács szakembereinek és az egyes karok vezetőinek az együttműködés javítása érdekében tett lépéseit.

zene:

Összehangolás

2010-03-02T08:13:00.010+01:00

Az Eötvös ~~Lóránd~~ Loránd Tudományegyetem nyilvánosságra hozza a könyvtári tanács értekezési jegyzőkönyveit. A február 5-i ülésen Székelyné Török Tünde szólt:

"SZTT: a 2007-ben lezajlott szakfelügyeleti vizsgálat után született jegyzőkönyvből kiemelte a gyűjtőkör összehangolására, az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésére vonatkozó megállapításokat: („…szükséges a széles gyűjtőkörű egyetemi könyvtári hálózat együttműködésének újjászervezése, az összesen több mint 3,6 milliós állomány virtuálisan egységes közgyűjteménnyé alakítása, és a teljes egész részvétele az Országos Dokumentumellátási Rendszerben.”) A hálózat működésében egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. A gyűjtőkör összehangolásának kérdése ugyanakkor szorosan összefügg a szolgáltatással."

Hajrá Egyetemi Könyvtár! Hajrá egységes közgyűjtemény!

EK zene:

Csend a twitteren

2010-02-28T15:44:00.007+01:00

Dani osztott meg egy darab listát az amerikai csiripelő, twittelő könyvtárakról. A legnépszerűbb New York Public Library 1313-szor csiripelt, 2010 február 28-án húszezer-nyolccvanegyen-en követik.

Belehallgattam az itthoni csiripzajba. A fiam délutáni alvásideje alatt és felett fél órát töltöttem kereséssel. Ennyi:

Justh Zsigmond Városi Könyvtár Orosháza 378 csirip 76 követő

MOME Könyvtár Budapest 135 csirip, 101 követő

Egyetemi Könyvtár, Szeged 30 csirip, 21 követő

Városi Könyvtár, Csorna 3 csirip, 6 követő

Egressy Béni Könyvtár, Kazincbarcika 1 csirip, 7 követő

OSZK, Budapest nulla csirip, 32 követő

Kőrösy SZKI Könyvtár nulla csirip 14 követő

Krúdy Gyula Városi Könyvtár Várpalota nulla csirip, 7 követő

Kedves csiripelő könyvtárak jelentkezzetek a listára ingyen!

zene:

Másnaposok

2010-02-26T16:04:00.004+01:00

Téma: Könyvtároshallgatók alkoholfogyasztási szokásai
Tájékoztat: W. Kovács Ágnes könyvtároshallgató

Konyvtaros.com: Mit kérsz?
W. Kovács Ágnes: Száraz fehér bort.

(az azonnali kérdés tegnap készült a Bem moziban)

zene:

Eljuttatjuk az intézményekbe

2010-02-25T09:35:00.002+01:00

Téma: Márai Program
Tájékoztat: Kormos Sándor - ügyvezető igazgató Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Konyvtaros.com A Könyvtárellátónak milyen feladata lesz a Márai Programban?
Kormos Sándor: Mi leszünk a technikai lebonyolítók, akik a rendeléseket begyűjtik a könyvtáraktól és a kiadóktól beszerzett könyveket eljuttatják az intézményekbe. Még nem kötöttünk szerződést az NKA-val, tehát addig, amíg a legapróbb részletet nem ismerjük, ennél bővebben nem nyilatkozunk, hiszen ez nem lenne korrekt.

zene:

Bezárt a szépség

2010-02-24T22:21:00.006+01:00

A világ legszebb olvasótermét csak üvegtetőt javító szakmunkások láthatják a magasból.

Nyitás: május 13. Forrás: ELTE EK

Fotó: Kovács Tibor
Koncepció: dtp

Zene:

Klassz akció

2010-02-24T09:39:00.003+01:00

Téma: Csoportos pert lehet indítani a könyvtárak ellen, ha nem nyújtanak megfelelő szolgáltatásokat.
Tájékoztat: Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató, szakjogász

Konyvtaros.com: Olvasótársaimmal közösen is beperelhetjük az OSZK-t, mert nem vagyunk megelégedve az olvasóterem fényviszonyaival?
Horváth Sándor Domonkos: Egyelőre nem, mivel a Pp. módosítás még nem lépett hatályba, sőt jelen pillanatban még sem aláírva, sem kihirdetve nincsen. Ha ezek megtörténnek, akkor lehet továbblépni. De ne felejtsük el, hogy nem arról van szó, hogy több minden miatt lehet perelni, hiszen csoportosan is csak akkor perelhetők az alperesek, ha egyébként egyénileg perelhetők. Tehát amennyiben Darvas Tóth Péter OSZK-val kapcsolatos keresetét amúgy befogadná a bíróság, akkor a törvénymódosítás hatályba lépését követően befogadja úgy is, hogy többen, csoportosan (pertársaságban) indítanak pert. Ez a költségek megosztása miatt érdekes, hiszen amíg egyvalaki nem tud mondjuk megfizetni egy ügyvédet, illetve az illetéket, addig mondjuk egy ezerfős pertársaság esetén ezek a költségek megoszlanak. A kérdés az, hogyan szerveződnek ezek a pertársaságok, és tudni kell azt is, hogy jogi képviselő alkalmazása kötelező ebben az esetben. Ezek az ügyek a megyei (fővárosi) bíróságokon indulnak. Amúgy nem újdonság ez a fajta kollektív perlés, az amerikai jogrendszer régóta ismeri, ún. class action néven.
Egyszóval: az perelhető aki eddig, csak demokratikusabban és gazdaságosabban. Ha én perelgetném a könyvtárakat, akkor ehelyett inkább az általános szerződési feltételek megtámadhatóságának oldaláról közelítenék - elégedetlenségem esetén.

zene:

Kiadói portalanítás

2010-02-22T22:57:00.004+01:00

Indul a legújabb olvasáskultúra fejlesztő vállalkozás, a Márai Program. Az első évben 900 millió forintnyi szerencsejátékadóból támogat a program könyvkiadókat, könyvterjesztőket, könyvírókat, könyvtárolókat és persze olvasókat. 100 millió forintba kerül a promóció és a projektbonyolítás. A köteles példány intézményének újraértelmezéséről is lehet akár szó, tíz fős "Márai testület" választja ki, hogy milyen könyvek kerüljenek a könyvtárakba. A kiadók el nem adott, porosodó kötetei a könyvtárakba, onnan az olvasókhoz kerülhetnek.

Illusztráció:
A Márai Program egyik aktivistájának beszédeiből válogattam:

Zentai Péter László Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, 2009.12.18. Meggyőződésünk, ha ez az új NKA-pénz közvetlenül a könyvtárakhoz kerül, és így a máshonnan kapottal összekeveredhet, ellenőrizhetetlenné válik a program lebonyolítása, eredményessége, átláthatósága

Zentai Péter László - 2010.01.12.
Igen csúnya szóval tartalomszolgáltatónak nevezik mindazokat, akik az oldalakat feltöltik a világhálón, pedig igazán közlésre érdemes értékeket az írástudók, írók, tudósok, művészek „szolgáltatnak”.

Zentai Péter László - 2010. február 1.
Mára világossá vált, hogy a kezdeményezés januárban nem tud elindulni, sőt a közeljövőben valószínűleg nem.

a könyvtárak ne közvetlenül szerezzék be a köteteket, hanem egy lebonyolítón keresztül

Néhány hónap múlva választások lesznek, sajnos egyre kevesebb a remény arra, hogy a az új döntéshozók már egy sikeres intézkedéssorozatként tekintsenek a Márai-programra. Így az egészből nem marad más, mint egy szép elképzelés

Zentai Péter László 2010. február 22.
Ilyen mértékű kulturális program a közgyűjteményi intézményrendszerben a rendszerváltás óta nem indult

Zene:

Monok István bíróságra bízza

2010-02-22T14:20:00.007+01:00

Téma: Dr. Monok István keresettel fordult 2010. január 8-án a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, az OSZK és az OKM ellen a főigazgatói pályázat érvénytelenségének megállapítása ügyében.
Tájékoztat: Dr. Monok István

Elindítottam a pert, mert ha tőlem joggal várják el, hogy minden törvényi és egyéb jogszabályi helyet tartsak be a munkámban, akkor a OKM is tarsa be a formai előírásokat is. Ha nyerek, nem helyeznek vissza, hanem a bíróság megállapítja, hogy az eljárásban formai hibák voltak, ezért megsemmisíti a pályázat eredményét. És egyben kötelezi a minisztert (akár ki is lesz), hogy folytassa le újra az eljárást. Hogy akkor pályázok-e, vagy nem, azt akkor kell eldöntenem.

zene:

Kicsoda Kardos András?

2010-02-22T14:01:00.009+01:00

Könyvtári adatbáziskezelő szofverekről élvezetes vita olvasható a könyvtárosok szakmai fórumán. Kardos "főkolompos" András, fejlesztővel januárban beszélgettem az UTCA-ról, KONYVTAR.HU-ról, MOKKA-ról, ODR-ről. Füzessi Károly is jelen volt aki, a konyvtar.hu-val foglalkozik.

Az interjú közlésével csúszunk, mert átrágjuk, aktualizáljuk, finomítjuk, durvásítjuk a beszélgetést.

Kardos András a kép jobb szélén, Füzessi Károly a kép bal szélén álldogál.

zene:

Anti-Katalist indult

2010-02-19T13:30:00.004+01:00

Takács "könyvtáros terelő juhász" Dániel, facebook felé vezeti a kortárs könyvtárosokat:

Már vagyunk szépen, könyvtárak, szervezetek, könyvtárosok, nosza, akkor csináljunk egy nagy közös könyvtáros csoportot. Lehet belépni, anti-KATALIST-ezni, megosztani, magunkat jól érezni.

Forrás: Ek.klog.hu

Közös Katalógus?

2010-02-17T15:43:00.005+01:00

A blog jobbik hasábjában zárt kérdéssel kutatom a közvéleményt. --------------------->

A Magyar Országos Közös Katalógus rokonszenvmutatója érdekel.

MOKKA? Igen - Nem.

Tessenek kattintani. --------------->

Daninál találják a szakmaibb kérdéssort, ha itt végeztek oda is tegyék meg ikszeiket.

Hangtárnoktól megirigyeltem a zenét, mostantól "bejegyzésillusztrálási" tesztidőszakot vezetek bele a blogba.

Nagyon durva lejárató kampány?

2010-02-15T22:10:00.007+01:00

Ma elkértem Gyüre Pétertől az e-Corvina Kft jogi képviselőjének elérhetőségét, mert a konyvtaros.com-on az e-Corvina Kft-t is érintő dolgozat fog megjelenni. Így tervezzük.

Azért gondoltam ezt ide felvésni, mert Gyüre Péter a könyvtárosok szakmai listáján közölte, hogy ezentúl a jogi képviselője illetékes e-Corvina Kft. ügyben.

Sajnálom, hogy Gyüre Pétertől nem fogom megtudni, hogy miért félti 40 munkatársa egzisztenciáját:

"Az elért eredményeink után számomra a legnagyobb felelősséget annak a 40 család jövőjének biztosítása jelenti, melyek családfenntartói az e-Corvina sikereihez munkájukkal eddig hozzájárultak - Gyüre Péter"

update: Gyüre Péter válaszában nem adta meg a cég jogi képviselőjének elérhetőségét.

Állományban tartó hadművelet

2010-02-12T12:30:00.009+01:00

Téma: Várpalotán arra buzdítják az olvasókat, hogy kölcsönözzék ki azokat a könyveket, melyeket eddig még soha nem kölcsönöztek ki. Blogban természetesen, hol máshol.

Tájékoztat: Volekné Temesi Zsuzsanna, könyvtáros

Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A TextLib integrált programból "adatbányászattal" nyertünk ki számos érdékes és megfontolásra érdemes statisztikai adatot, a "ki nem kölcsönzött könyvek" egyike azoknak.
Konyvtaros.com: 376 darab könyv nem érdekelte a tavaly előtti beszerzésből az olvasókat. Mekkora hányada ez az éves beszerzésnek?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A 2008. évi beszerzés darabszáma: 1926, tehát körülbelül 20 %-át ez idáig még nem kölcsönözték ki az olvasóink.
Konyvtaros.com: Nem elégedettek ezzel a kölcsönzési mutatóval?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: A lista mutatja, hogy milyen művek iránt volt csekély az érdeklődés, s csináltunk olyan statisztikát is, ahol a soha nem kölcsönzött műveket állományonként, ill. a tartalom fő jellege szerint csoportosítottuk.
Konyvtaros.com: Amilyen "típusú" könyveket nem kölcsönöztek, azokból nem rendelnek a jövőben? Készült értékelés, stratégia?
Krúdy Gyula Városi Könyvtár: Egyrészt valóban meg kell vizsgálnunk, hogy miért nem kölcsönözték eddig soha - tényleg nincs rá igény? -, azonban a hozzáállásunk más: keressük a módokat és eszközöket az inaktív állomány népszerűsítésére (pl. 2007-2008-ban női olvasópályázatot hirdettünk a helyi Írisz Nőegyesülettel közösen, nagy sikerrel, és kb. 10 év óta szervezünk gyerekeknek olvasópályázatot Olvasólámpa címmel. Részt vettünk a "Veszíts el egy könyvet" játékban is. Egy újabb aktuális pályázatunkra is utalhatnék: "Az irodalom képbe kerül", ahol a fiatalokat buzdítjuk arra, hogy fotók vagy montázsok segítségével örökítsék meg az általuk kiválasztott mű részletét, fejezetét, pillanatát, az olvasó érzéseit.

Budai László és Kertai László írása részletesen szól arról, miért hasznos eszköz az állománykontrolling a beszerzésre fordított összegek hasznosulásának vizsgálata szempontjából. Ennek tapasztalatai alapján igyekszünk a jövőben újabb - jó értelemben vett - "kampányokat" szervezni, hogy az értékes ifjúsági és gyermekirodalom, s a hasznos szakkönyvek ne porosodjanak kihasználatlanul a polcokon...

A beszélgetés Skype eszköz segítségével készült.

Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

2010-02-12T09:28:00.001+01:00

Kedden: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"
Tegnap előtt: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Tegnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"

Konyvtaros.com - Az OSZK nevén fotómegosztó, videómegosztó, linkmegosztó és twitter oldal is regisztrálva van.
Sajó Andrea - Ezek korábban egyéni akciók voltak, én azonban szeretném ezeket hivatalossá tenni. Ezek az eszközök remek lehetőségek egy kulturális intézménynek, tehát mi is el fogunk indulni a közösségi oldalak irányába. Lesz a nemzeti könyvtárnak blog oldala is, amiben leírjuk, mi történik, miért van így, miért jó, mit lehet még tenni, mik a terveink, mit szeretnénk. Az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak is van blog oldala, rendszeresen belenézek. Nem kell félni ezektől az eszközöktől, használni kell őket.
Konyvtaros.com - A felhasználóknak és/vagy a könyvtárosoknak szolgáltat inkább az OSZK?
Sajó Andrea - Szerintem nem kell elkülöníteni, hogy kiknek szolgáltatunk. Teljesen mindegy, hogy egy könyvtárnak adunk tájékoztatást egy általa keresett könyvről, vagy egy felhasználónak adjuk ugyanezt azt információt. A szolgáltatásra kell tenni a hangsúlyt. A nemzeti könyvtár országos intézmény, mégis nagymértékben Budapest központú. Egy zalaegerszegi olvasó nagyon nehezen fog feljönni és kevés az esély arra, hogy beiratkozzon. Ezért meg kell teremteni az online beiratkozás lehetőségét, elektronikus fizetési móddal támogatva, így a távoli olvasó is használhatja azokat a szolgáltatásokat, melyek eddig csak a belső hálózaton voltak elérhetőek.
Konyvtaros.com - Mikor lesz bankkártyás fizetés? Mikor tudok Tiszafüredről Interneten rendelni dokumentum másolatot úgy, hogy átutalok 43 Ft-ot az OSZK-nak, ők pedig küldik a file-t E-mailen?
Sajó Andrea - Sajnos ez nem csak az OSZK-n múlik. Ha lehetne, én már holnap bevezetném. A Magyar Államkincstár jelenleg nem támogatja a nem utólagos, átutaláson alapuló elektronikus fizetést. Azt pedig nem mondhatjuk az olvasónak, hogy majd három munkanap múlva elolvashatja a fizetős dokumentumot, ha megkaptuk az államkincstártól a visszaigazolást. Meg kell keresni azt a megoldást, ami lehetőséget nyújt az azonnali online fizetésre. Így lehetne salgótarjáni, debreceni, zalaegerszegi olvasónk is, aki ott van a lakásában, de ugyanúgy látja azt a digitális szférát, mintha itt ülne egy gépnél.
Konyvtaros.com - Lesz közös digitalizálási stratégia?
Sajó Andrea - Együttműködéssel sok mindent meg lehet oldani. Nyilvánvalóan nem lehet elvárni a nemzeti könyvtártól, hogy mindent egyedül digitalizáljon. Olyan együttműködést kell kialakítani, ami mind a munkát, mind a szolgáltatást, mind a bevételt megosztja. Így sokkal több munkatárs aktivizálható, s eredményeket is gyorsabban lehet elérni. Legyen meghatározva, hogy ki mit dolgozzon fel, és egy közös kalapba kerüljön be az összes digitalizált dokumentum. Felejtsük el az öncélúságot és az intézmény egyéni érdekeit. Ne magunknak dolgozzunk, hanem a felhasználónak. Persze egy könyvtár sok olyan dolgot is csinál, ami a felhasználó számára értéktelennek tűnhet. Ilyen például a feldolgozás mélysége, a tökéletes dokumentumleírás. A érdeklődők többsége csak azt akarja tudni, hogy a Kőszívű ember fiaiból van-e valahol, és nem érdekli, hogy ez hányadik kiadás, milyen kötésben. Ez számára teljesen lényegtelen. Mi mégsem adhatjuk lejjebb a minőséget. Ugyanakkor látható egy olyan igény erősödése, amely a felhasználók számára érdekes, ám a könyvtárak nem akarnak foglalkozni vele. Gondolok itt például a felhasználói kommentekre, könyvespolcokra, könyvajánlásokra stb., melyekkel Kardos Andrásék foglalkoznak. Változik a világ és változnak az igények. Erre nekünk is oda kell figyelni.
Konyvtaros.com - A könyvtárak nem fognak örülni, ha kevesebb könyvet kell szakozniuk. Kevesebb dokumentumot tudnak majd helyben szolgáltatni, mert otthon is hozzájuthat a könyvtári áruhoz a felhasználó. Ez akár létszámleépítésekhez is vezethet.
Sajó Andrea - Ettől nem tartok. Feladat mindig lesz. S a munkamegosztás is arra irányul, hogy a könyvtárak együttesen kezdjenek bele országos szolgáltatások megvalósításába. Mindenkinek tudnia kell, hogy mik a célok, és hogyan szeretnénk ezt megvalósítani. A nemzeti könyvtár nem akar, de nem is tud mindent egyedül megoldani, koordinátorként azonban működnie kell. Nincs kapacitásunk arra, hogy mindent mi digitalizáljunk. Nem is tudnánk, és miért kellene nekünk digitalizálni azt, ami egy másik könyvtárban is megvan? Koncentráljunk arra, ami nincs meg máshol. Kezdjünk hozzá azok digitalizálásához. A helytörténeti dokumentumokat is ott kell digitalizálni, ahol vannak. Ehhez az kell, hogy az OSZK kézbe vegye az országos digitalizálást, elkészítsen egy felmérést, amelyből kiderül, hogy mi van meg digitálisan az országban, azaz ki mit digitalizált az elmúlt években. Nyilván lesz olyan, ami már most többször került digitalizálásra. Meg kell nézni, melyik a legjobb, és azt megtartani a közös tárban.
Konyvtaros.com - El lehet készíteni arról egy riportot, hogy 2010 februárjában hogyan áll országos szinten a digitalizálás?
Sajó Andrea - Szerintem elkészíthető. Szeretném ezt is elindítani. Először mérjük fel, hogy mi van az ország könyvtáraiban digitalizálva, és ha ez megvan, akkor készítsünk el egy tervet, hogy miket kell és lehet még digitalizálni, milyen ütemben, és ki fogja megcsinálni.
Konyvtaros.com - Csernus könyvének feldolgozásával, vagy Móricz Zsigmond könyvével lehet jobban haladni?
Sajó Andrea - A szellemi tevékenység mérése mindig problémás, mint ahogy az információ szolgáltatás mérése sem egyszerű. Ki dönti el, mennyit ér az az információ, amit én nyújtok. Kinek mennyit. Természetesen vannak irányszámok, mutatók, amelyek alapjául szolgálhatnak a teljesítmény mérésének. De ha belegondol abba, hogy egy címleírónak egy nap mondjuk le kell írni 50 dokumentumot, az egyáltalán nem biztos, hogy megvalósítható. Hiszen ha ebből az 50-ből 47 ószláv nyelvű, azt nem lehet ugyanolyan tempóban leírni, mint például Csernus Imre most megjelent könyvét. Tehát itt is, a számoknál is differenciálni kell, hogy miből kell annyit leírni. Vagy ugyanígy az olvasószolgálat. Mondjam meg, hogy hány dokumentumot kell egy óra alatt kiadni? Hány embert kell tájékoztatni? És ha nem jönnek be annyian, akkor a kolléga nem teljesítette a számokat?
Konyvtaros.com - A minisztériummal mikor kezdődnek el a tárgyalások a pénzről?
Sajó Andrea - A pénzről állandó tárgyalások folynak. A minisztériumban is nemrég volt váltás a Könyvtári osztály élén, sok dolgot meg kell beszélnünk. Az OSZK közintézetté válása újabb feladatokat és számos kérdést hoz magával. Ha bevételt akarunk, ahhoz be is kell fektetni, s ha bizonyítani tudjuk, hogy a terveink nyereséget hoznak, nyilván nagyobb lesz a fogadókészség arra, hogy több pénzre van szükségünk.
Konyvtaros.com - Már volt női vezetője a nemzeti könyvtárnak. Két cikluson keresztül, 22 évig vezette az intézményt. Ön mennyire tervez?
Sajó Andrea - Jelenleg öt évre tervezhetek, utána újra pályázatra kerül sor. Úgy vélem, két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni, ennyi idő alatt valóban remek dolgokat lehet véghezvinni. Az, hogy az ember utána képes-e megújulni, újdonságokat bevinni, ezt el kell dönteni 10 év múlva. És ha nincs semmi új ötlet, kiveszett a lendület vagy a tűz, akkor át kell adni a stafétabotot. Biztos vagyok abban, hogy lesz valaki tíz év múlva, aki rendelkezik annyi szakmai tapasztalattal, ismerettel, ötlettel, hogy képes ismét új irányba vinni a nemzeti könyvtárat.
Konyvtaros.com - Tíz év múlva hol találkoznánk, hogy folytassuk az interjút?
Sajó Andrea - Ha azt kérdezi, hogy lesz-e új nemzeti könyvtári épület, arra nem tudok válaszolni. Tervek vannak rá. Ha költözni kell, mindenképpen egy központi helyet szeretnék, ami könnyen elérhető, s igazi kultúrközpontként működhet. Kérdés, hogy van-e erre lehetőség. A következő években el fog dőlni, hogy otthonunk marad-e a Budai Vár.

Szakmai kényeztetés

2010-02-11T19:17:00.006+01:00

Márciusban Győrbe látogat személygépkocsival a Konyvtaros.com.

Horváth Sándor Domonkos mutatja majd meg azt, amit meg kell mutatni a győri könyvtárazásból. Fotózok, dumálunk, bort iszunk és bort is prédikálunk. Ez a terv.

Azért írom az információt ide bele külön bejegyzésileg is, mert a katalisten olyat olvastam tőle, hogy belepirultam vörösre:

HSD: Gyökeresen kell változnunk ahhoz, hogy hosszabb távon fennmaradjunk. Nem vagyunk hozzászokva ahhoz az ütemhez, ahogyan az információ- technológia és vele együtt a társadalom is átalakul. Nyilvánvaló, hogy nem is tudunk teljesen alkalmazkodni ahhoz, tehát amellett, hogy igyekszünk rugalmasak lenni, nyitottnak is kell lennünk a kevésbé változó, de kiszámítható igényekre is, mondjuk olyan térré kell válnunk, ahol a felhasználó kimondottan jól érzi magát, közösségi életet élhet, miközben különböző "szakmai kényeztetéseket" vesz igénybe.

Katalist

Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

2010-02-11T09:22:00.004+01:00

Tegnapelőtt: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"
Tegnap: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"

Konyvtaros.com - Hol tart az átadás-átvétel? Emlegeti Monok Istvánt néha?
Sajó Andrea - Ostobaság bármilyen vezető részéről az elődjében keresni a hibát. Ez nem így működik. Akkor és ott voltak adott helyzetek, amit meg kellett oldani. Ezek jelenleg adottságok. Az ember vagy tud változtatni, javítani, más irányba vinni, vagy nem. Egy kisebb fokú átszervezés természetesen várható, hiszen közintézetté válunk, és ezért hatékonyabbá kell tenni a működést. Jelen pillanatban például három helyen is folyik digitalizálás. Ez olyan erőforrás pazarlás, amit nem engedhetünk meg magunknak. Tehát ésszerűsítések lesznek. Hiszek abban, hogy akkor fog igazán jól működni az OSZK, ha mindenki azon a poszton van, amire ő a legalkalmasabb, amit a legjobban szeret csinálni, amihez a legjobban ért. Így sokkal hatékonyabban fog dolgozni, tehát a munka is jobb lesz, a légkörről nem is beszélve. Ezért nagyon szeretném a belső pályáztatást sokkal aktívabbá tenni. Ha valahol, valamilyen területen segítségre van szükség, akkor igenis induljon el a vándorlás. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni az a retrospektív feldolgozására, ki kell alakítani egy olyan csapatot, akik csak ezzel foglalkoznak majd. Honnan lehetne máshonnan szerezni szakembereket, mint a saját embereinkből, akik ismerik az állományt? Aki ebben a munkakörben szeretne dolgozni, kapja meg a lehetőséget, és dolgozzon ott.
Konyvtaros.com - Mennyire ismeri a munkahelyét?
Sajó Andrea - Az elmúlt két év alatt nagyon sok területet megismertem. Három különböző területen is dolgoztam. Amikor a Tájékoztató osztályról eljöttem, a következő terület vezetését csak 4 hónapra, átmenetileg vállaltam el, mert más terveim voltak. Viszont nagyon jó volt, hogy megismerhettem a retrospektív bibliográfia készítés folyamatát és problémáit. A harmadik terület közelebb volt a képzettségemhez, az országos lelőhely nyilvántartás jövőképét kellett kialakítani. Amit nem ismerek, azt igyekeztem átnézni, mélyebben megismerni. Elmentem több helyre, és személyesen körülnéztem. Kíváncsi vagyok, mit és hogyan csinálnak. Az első összdolgozói értekezletet bemutatkozással kezdtem. Sokan ismertek engem, ám voltak, akik nem. Úgy vélem, a kollégáknak tudniuk kell, hogy a főigazgató milyen kompetenciákkal rendelkezik, honnan jött, mit dolgozott, milyen tapasztalatai vannak. Szerintem ez lényeges. Nem kedvelem a folyosói pletykákat, nyíltságra törekszem.
Konyvtaros.com - Őszinték a kollégák? Van véleményük?
Sajó Andrea - Igyekszem megismerni a véleményeket. Meghirdettem a "nyitott ajtó" elvét, és kértem, hogy akinek jó ötlete van, keressen meg, mesélje el. Jönnek a hozzászólások. Telefonon is, otthon is, munkahelyen is. E-mail-ben, közösségi oldalakon, sőt még személyesen is többen jöttek már, kiváló ötletekkel. A fejlesztések általában azért indulnak el, mert valami nem hatékony, s előbb-utóbb valaki rájön a megoldásra. Azt érzem, hogy a könyvtár dolgozói végre dolgozni szeretnének, és nagyon szeretnének már nyugalmat. Törekszem arra, hogy ez a nyugalom meglegyen. A habitusomból és a nyitottságomból adódóan másként viselkedem, sokszor látnak feltűnni a kollégák az épület különböző pontjain, ahol egy főigazgató általában nem szokott megjelenni. Feltűnök a raktárban, a nyolcadikon, egy-egy munkaszobában, ha úgy alakul, leülök, és ott ebédelek. Sokkal közvetlenebb vagyok, távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa.
Konyvtaros.com - Kompetenciaközpont a pályázat egyik kulcsszava. Érinti a Könyvtári Intézet hatáskörét?
Sajó Andrea - A hatáskörét nem. A Könyvtári Intézet feladata a könyvtári ismeretek átadása, tanfolyamok szervezése, szakmai tanácsadás. Ugyanakkor az országban is vannak olyan ismeretekkel rendelkező szakemberek, akiknek a tudása érdemes a megosztásra. Úgy hiszem, Monok István nagyon jól választott, amikor Bartos Évát nevezte ki a Könyvtári Intézet vezetőjének. Éva új irányt szabott az egész intézménynek. Sokkal korszerűbb, átláthatóbb lett, lehet tudni, hogy mi a feladata. Nagyon tartalmas weboldalt hoztak létre, ahol strukturáltan vannak feltüntetve a szakmai információk.
Konyvtaros.com - A KI weboldal motorja tragédia.
Sajó Andrea - Igen, azért is mondtam, hogy a tartalma nagyon hasznos. A motorja nyilván megújításra szorul. Az információ azonban (pl. könyvtári szakmai ismeretek, stratégiák, jogszabályok, bizottságok) ott van. Olyan felületét adja a mostani munkának, országos szinten támogatva a szakmát, ami eddig nem volt.
Konyvtaros.com - A cserépfalui könyvtáros tudja, hogy kihez kell fordulni segítségért, ha szakmailag megakad?
Sajó Andrea - Vagy tudja, vagy nem. Pontosan ezt szeretném elérni, hogy ne kelljen ahhoz személyesen ismerni valakit, hogy releváns szakmai információt szerezzek. A kompetencia adatbázisból azonnal kiderül, ki az, aki bizony már találkozott a felmerülő problémával, tartott előadást, tanfolyamot, vagy írt róla egy cikket. Tehát cél az, hogy lehessen látni, abban a témakörben kihez lehet fordulni.

Holnap - utolsó rész: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

2010-02-10T09:14:00.005+01:00

Tegnap: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"

Konyvtaros.com - Monok István 4 hónap után leváltotta 2008-ban.
Sajó Andrea - Nagyon megdöbbentem a döntésén. Tájékoztatási igazgatónak hívott ide, de abban állapodtunk meg, hogy mivel a pályázat kiírásához idő kell, vállaljam el a Tájékoztató osztály vezetését. Én abszolút nyitott voltam erre, és örültem ennek a lehetőségnek, hiszen sosem hátrány, ha az ember tapasztalatokat szerezhet. Az első meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy a megállapodás óta a szervezeti struktúra megváltozott, és csak az osztály fele maradt az enyém. Ennek ellenére a kollégákkal belekezdtünk a feladatokba, remek dolgokat indítottunk el. Monok Istvánnak azonban más elképzelése volt a könyvtár működtetéséről és a vezetőiről. Sokat vártam el magamtól, és a kollégáimtól is, de ebből sosem volt probléma. Amikor Monok István úgy döntött, hogy a próbaidő lejárta után levált a Tájékoztató osztály éléről, az osztály munkatársai mellém álltak, és egy nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket a döntés miatt. Monok István azonban a dolgozók véleményét nem vette figyelembe.
Konyvtaros.com - Elment a kedve a könyvtártól?
Sajó Andrea - Nem. A szakmától nem megy el csak úgy az ember kedve, még akkor sem, ha emberileg negatív élmények érik. Ráadásul azon kevés szerencsések közé tartozom, akinek a hobbija és a munkája ugyanaz.
Konyvtaros.com - Igazságtalannak érezte a döntést?
Sajó Andrea- Nem örültem neki, mert nem tartottam indokoltnak.
Konyvtaros.com - Mikor gondolt először arra, hogy az OSZK főigazgatója lehet?
Sajó Andrea - Amikor még NHH-s voltam, a barátnőmmel beszélgettünk erről. Tréfásan mondtam neki, hogy majd ha öregebb leszek, a pályám csúcsán én leszek az OSZK főigazgatója. 2005-ben Monok István már megkeresett egyszer, hogy vállaljam el a Könyvtári Intézet igazgatói pozícióját, de nemet mondtam. Élveztem a munkámat, ráadásul úgy éreztem, nem lennék alkalmas a Könyvtári Intézet igazgatójának, mert az elméleti hozzáértés, az elméleti szakfelügyeleti támogatás nem köt le annyira, mint maga a gyakorlat. Sokáig eszembe sem jutott a főigazgatói szerep, egészen addig, míg ki nem derült, hogy ki fogják írni a pályázatot. Átfutott az agyamon, hogy meg kellene pályázni. A barátaim óvtak tőle, azt mondták, felesleges nekifutni, mert semmi esély nincs a győzelemre, csak felesleges problémákhoz vezethet.
Konyvtaros.com - A most tapasztalt, negatív főigazgatóváltó hangulatot érezték?
Sajó Andrea - Nem. Egyszerűen csak féltettek a következményektől, mert mindenki biztosra vette, hogy ez nem sikerülhet, én is.
Konyvtaros.com - Családi reakciók?
Sajó Andrea - A fiaim bíztattak, örültek neki, hogy újra szakmai terveim vannak. Annak azonban már kevésbé, hogy a pályázatírás sok időmet lekötötte. Koncepcióm és ötleteim voltak, mindezt egy-két hét alatt kellett formába önteni. Ráadásul Kaposváron is tanítok, ezért a beadás igen kalandosra sikeredett.
Konyvtaros.com - Kalandosra?
Sajó Andrea - Igen. A beadás előtti napon még előadást kellett tartanom egy balatoni továbbképzésen, ahol kiderült, hogy nincs a szobában Internet. Ahol meg Internet volt, ott nem volt Office. Így tehát hol a notebook-on dolgoztam, hol átmentem az internetes gépre. Aztán átküzdöttem magam Kaposvárra, ott beültem az egyetemi könyvtárba, és tovább dolgoztam, míg el nem készültem az anyaggal. Kinyomtattuk, összefűztük, és száguldottam a buszhoz, hogy elérjek egy nyitva tartó postát. A legutolsó napon, 18.05 órakor sikerült feladni a pályázatot. Izgalmas időszak volt.
Konyvtaros.com - Az OSZK-ban elmondta valakinek, hogy beadja?
Sajó Andrea - Nem. Csak hetekkel később derült ki, hogy pályáztam, addig csak folyosói pletykák terjedtek. Jobban örültem volna több pályázónak. Érthetetlen számomra, miért nem vonzó a szakembereknek a nemzeti könyvtár vezetése.
Konyvtaros.com - Jobb volt az Ön pályázata, mint Monok Istváné?
Sajó Andrea - Más volt. Minden főigazgató rajta hagyja nyomait a könyvtáron. Monok István nevéhez számtalan jó dolgot lehet kötni. Nívós kiadványokat és kiállításokat indított útjukra, megerősítette a nemzetközi kapcsolatokat. A nemzeti könyvtár újra bekerült a tudományos véráramba. De tíz év eltelt, megújulásra pedig mindig szükség van. Meg kell tartani mindazt, ami jó, de egyben új dolgokat, módszereket, ötleteket is kell behozni. Monok István pályázatával szerintem az lehetett az alapvető probléma, hogy jelentős része szó szerint azonos volt az öt évvel ezelőtt beadottal.
Konyvtaros.com - Copypaste?
Sajó Andrea - Sajnos igen.
Konyvtaros.com - Máshogy kérdezem, miben volt más az Ön pályázata?
Sajó Andrea - A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat, Monok István inkább a tudományos hátteret próbálta meg hangsúlyozni. Ezért úgy vélem, a bizottságnak és a miniszternek nem azt kellett eldönteni, hogy ki a jobb, ismertebb szakember, hanem azt, hogy melyik az az irány a nemzeti könyvtár számára, amit a jövőben megvalósítandónak, követendőnek tartanak.

Holnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Holnapután: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Hosszabb nyitva tartás

2010-02-09T18:19:00.013+01:00

Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívott sajtótájékoztatóra, melyen Dr. Sajó Andrea főigazgató ismertette a könyvtár 2010-re tervezett programjait. Az OSZK-val kapcsolatos várható változtatásokat, hosszabb távú terveket láthattam volna, ha nem fekszek itthon műanyag csizmában bokaszalaghúzódással.

Diákat vetített Sajó Andrea:

OSZK Sajtótájékoztató 2009.02.09

View more presentations from Darvas Tóth Péter.

Folyamatosan bövül a poszt, nemtihanyi visszhangokkal.

Hírextra/MTI: Olvasóbarát könyvtárat, fejlettebb szolgáltatásokat ígért keddi bemutatkozó sajtótájékoztatóján az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója, Sajó Andrea, aki bejelentette: keddtől hosszabb nyitva tartással várják a látogatókat.

Mult-Kor/MTI: eddig az OSZK 8-10 milliós állományából csak 2 millió kiadvány digitalizációja történt meg, nagyrészt csak a rekordok, azaz könyvtári alapadatok szintjén.

Népszabadság: Csonkítás és lopás a Nemzet Könyvtárában: A kötelespéldányok behajtása, új raktár keresése, a lopásgátlás megerősítése, a szolgáltatások korszerűsítése - csak néhány feladat a sok közül, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója a magáénak érez. Sajó Andrea ma sajtótájékoztatón is ismertette terveit

NOl02 - Későbbi záróra a Széchenyiben

Kultúra.hu - Az új főigazgató első intézkedései közt meghosszabbította a nyitva tartást, emellett az online fizetés elérhetővé tételét és a munkatársak kompetenciáit hatékonyan csoportosító adatbázis létrehozását helyezte kilátásba.

MTV: Az olvasók aktív részesei lehessenek a dokumentum-gyarapításnak

Infovilag: Ez évtől új főigazgató áll az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) élén. Sajó Andrea ma ismertette újságírók előtt azokat a terveket, amelyeknek eredményeképpen korszerű, használóbarát kulturális központtá válhat az ország első számú könyvtára.

Itthon vagyok újra, hazaérkeztem - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

2010-02-09T09:34:00.010+01:00

Egyetemi éveimben a KLTE könyvtár előcsarnokában csajokat lestem az Interneten. Netscape böngészőn eljutottam valamilyen mozis adatbázisba, nézegettem a filmek szereplőit. Hihetetlen volt, hogy nem kell magazinokban kutakodni a csajok után, beírtam Juliette Binoche-t és rögtön ott volt a dioptriáim előtt. Zsongott a fejem, alig tértem magamhoz egy-egy ilyen látogatás után. Több órát eltöltöttem a könyvtárban könyvek, újságok olvasása, nézegetése nélkül. 1995-ben vagyunk, a hely neve Debrecen. Itt és ekkor kezdte magasabb szinten tanulmányait az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea.

Sajó Andrea - Az ELTE Tanárképző Karán végeztem 1990-ben, magyar-könyvtár szakon. A főiskola könyvtárában már tanulmányaim alatt is dolgoztam, s a diploma megszerzése után itt is helyezkedtem el. Ekkor kezdtek a könyvtárakba beszivárogni a számítógépek. Két évvel később a MATÁV Távközlési Dokumentációs Központjába kerültem, mindennapossá váltak a Novell hálózatba kötött, DOS alapú rendszerek. 1995-96 körül a magyarországi üzleti szférában is megjelent a web, napról napra több lett az internetes oldalak száma, kinyílt az Internet világa a hétköznapi felhasználók számára is. Tudtam, hogy ez egy olyan dolog lesz, ami nagyot fog robbanni. Nagyon-nagyon kell, és egy új világot nyit meg. Úgy éreztem, ebben az irányban kell tovább tanulnom. Ekkor jelent meg a KLTE felhívása, hogy 1995 őszétől informatikus könyvtáros képzést indít. A munkahelyem nem támogatta az egyetemet, de én nagyon elszánt voltam, és támogatás nélkül is megkezdtem a tanulást. Mi voltunk a másodikként indult évfolyam, és "jól meg is jártuk", mert informatikus könyvtáros oktatók híján az egyetem informatika tanszékének tanárai oktattak minket, akik úgy néztek a bölcsészekre, mint valami ismeretlen élőlényre. Matematikából vizsgáztunk, informatikából szigorlatoztunk, Pascal programozást tanultunk, adatbáziskezeléssel, rendszerfejlesztésel foglalkoztunk. Eleinte félelmetesnek tűnt a tananyag, de később egyre jobban élveztük.
Konyvtaros.com - A legendás ISZK (Informatikai és Számító Központ) a könyvtár folyóirat-olvasója alatt volt a pincében.
Sajó Andrea - Igen, egy külön épületben. Úgy kellett HTML oldalakat készítenünk, hogy nem használhattunk webszerkesztő programot, csupán egy a notepad-et, amibe nekünk kellett beírni az összes HTML-taget. Meg kellett tanulnunk minden utasítást, s ez a tudás később nagyon jól jött. Tényleg felvérteződtem minden, akkor korszerű informatikai ismerettel. 1998-ban indult az Origó, a MATÁV első webes tartalomszolgáltató oldala. Benne lehettem a nyitó csapatban, az előkészületekben, fantasztikus volt élőben, közelről megélni, hogy néz ki egy igazi webes tartalomfejlesztés.
Konyvtaros.com - Mi volt a különbség egy közgyűjteményi és egy intézményi könyvtár között? A Matáv-nál már menedzselni kellett az információkat?
Sajó Andrea - Sokkal többet kívántak meg tőlünk, mint azt gondoltuk volna. Voltak könyvtárosi ismereteim: hogyan rendszerezzük az információt, mit gyűjtünk, milyen metaadatot veszünk fel. Ám itt nem volt elég a dokumentumok feltárása, 15 ezer ember igényeit kellett kiszolgálni, folyóirat vásárlástól a specifikus, személyre szabott információkutatásokig. Naponta végeztünk üzleti információ szolgáltatást, témafigyelést, külföldi szakfolyóirat referálást, távközlés specifikus információs csomagok, kiadványok összeállítását. Olyanfajta információ feldolgozási igényt kellett kiszolgálni, ami a közszférában akkoriban nem volt általános. A Matáv könyvtára nagyon jó iskola volt, mind munkatempó, mind szolgáltatási színvonal, mind pedig korszerű szakmai ismeretek tekintetében.
Konyvtaros.com - Ez a tudás segítette az Év könyvtára címhez? (2002)
Sajó Andrea - Tulajdonképpen igen. Amikor 1999-ben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) - vagy ahogy akkoriban hívták Hírközlési Főfelügyelethez - kerültem, csak egy icipici intézményi könyvtáruk volt, két fős személyzettel. A legfrissebb könyvtári könyv egy Commodore 64-es volt, a külföldi folyóiratok csak a felsővezetésnél voltak megtalálhatók, rettenetesen elavult volt minden. Szerencsére a főnökeim egyetértettek a fejlesztési terveimmel, így hát nekiláttunk a teendőknek. Új, magasan kvalifikált kollégákat vettünk fel, bevezettünk egy komoly integrált rendszert, elvégeztük az állomány korszerűsítését, retrospektív feldolgozását, elindítottuk a vonalkódos kölcsönzést. Értékes, szakmailag nélkülözhetetlen új dokumentumokat és adatbázisokat rendeltünk, hogy folyamatos és releváns minőséget tudjunk biztosítani a felhasználóknak, új könyvtárhelyiséget hoztunk létre tömörraktárral, lopásgátló rendszert telepítettünk. Majd egy új módszer kezdett körvonalazódni: az információ- és tudásmenedzsment. Három év alatt látványos fejlődésen mentünk keresztül, olyan speciális állományunk és szolgáltatásaink voltak, melyekre akkoriban a közszférában nem igazán volt példa. Egy idő után rájöttünk, hogy számos olyan információ megy át a kezünkön, melyek a munkatársak számára hasznosak lehetnek, ám idejük nincs annak kibányászására. Elindítottunk tehát egy infokommunikációs weboldalt, amely mind az államigazgatásban, mind a piaci szereplők között komoly hírnévre tett szert. Ekkor jelent meg az Év könyvtára felhívás, gondoltunk egy merészet, és beadtuk a pályázatot. Olyan könyvtárak jelentkezését várták, akik korszerű felhasználói szolgáltatásokkal rendelkeznek, mi pedig teljes mértékben megfeleltünk ennek a feltételnek. El is nyertük a címet, amire azért vagyok roppant büszke, mert sem azelőtt, sem azóta nem nyert intézményi könyvtár ebben a versenyben.
Konyvtaros.com - Tudott volna még fejlődni a könyvtár?
Sajó Andrea - Talán. Mi vettünk az országban először RFID és Self Check rendszert, ez mindenképpen újdonság volt. A könyvtári szolgáltatásokon túl elkezdtünk a tudásmenedzsment irányába menni. Az NHH-nak számos olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakértője volt, akiknek a tudása fontos erőforrás a hatóság szempontjából. Kísérleteztünk, hogyan lehet az információkból új tudásanyagot létrehozni, s azt hogyan lehet máshol is alkalmazni. Ha én menedzselem az Ön tudását, akkor felmérem, hogy jelenleg mit tud, milyen képzéseken, konferencián kellene részt vennie, majd a megszerzett tudást visszaforgatom, például cikket írtatok Önnel, vagy előadást, tanfolyamot tartatok, hogy az új ismereteket mással is megosszuk. Bekerül a kompetencia adatbázisba, mint ebben a témában járatos személy, és ha valaki ilyen szakembert keres, megtalálja. Ha elmegy, elviszi ugyan a tudását, ám ezzel a módszerrel legalább egy része itt maradhat.
Konyvtaros.com - A kemény üzleti világ jött, az EDUWEB, másfajta kompetenciákkal.
Sajó Andrea - Az NHH-ból történő távozás után ott álltam két diplomával, nyelvvizsgával, PhD címmel, ám mindenhonnak azt a választ kaptam, hogy vezetői állásuk nincs, beosztottnak pedig túlképzett vagyok. Valamiből azonban meg kellett élni, nem lehettem munka nélkül.
Konyvtaros.com - Ilyenkor keresi meg az ember az ismerősöket, tudnak-e valamit ajánlani.
Sajó Andrea - Így van. Ez a világ ilyen. Az infokom szférában eltöltött 13 év alatt számos embert megismertem, hiszen ez egy szűk kör. Mivel az NHH felügyelte az infokommunikációs piacot, s a mi információs szolgáltatásunkra sokan igényt tartottak, valóban sok embert ismertem meg. Innen ered a blogon emlegetett Kóka János féle ismeretség is, aki az informatikai piac szereplőjeként, mint az Elender vezetője, számos rendezvényünkön részt vett. Politikáról ekkor még szó sem volt. Az emberek többsége azonban kombinál, összeesküvés elméleteket gyárt, anélkül, hogy utána nézne a tényeknek. Ilyenkor jókat mosolygok. Visszatérve tehát az eredeti témához, egy korábbi ismerős ajánlott az EDUWEB akkori vezérigazgatójának, aki e-learning üzletágvezetőt keresett. A vezérigazgató felhívott, s két beszélgetés után engem kért fel a feladatra a 15-20 pályázó közül. Noha az üzleti szféra nem vonzott, nem volt mód válogatásra. Tudom magamról, hogy alkalmatlan vagyok sales tevékenységre, nem eladni szeretek, hanem megcsinálni valamit és szolgáltatni.
Konyvtaros.com - Megbánta? Nem érezte jól magát?
Sajó Andrea - Nem. Jót tett a kitekintés a versenypiacra, de rájöttem, hogy valóban nem az én világom. A versenyszférában azt várják el a vezetőtől, hogy a tulajdonos érdekeit tartsa szem előtt, s ne vegye a lelkére a dolgozók napi problémáit. Szerintem a vezető felelősséggel tartozik az embereiért, így ha igazságtalanságot látok, rögtön szembefordulok a probléma okozójával, s hangot adok a véleményemnek. Ezt a privát szféra nem tűri. Eldöntöttem, hogy nem csinálom tovább.
Konyvtaros.com - Érzett-e minőségi különbséget a közszféra és a magánszektorban dolgozók mentalitása, motiváltsága között?
Sajó Andrea - Nem. Nyilván fizetésben óriási a különbség, de az, hogy az ember hogyan dolgozik, milyen kedvvel, milyen minőségben látja el a munkáját, nem ettől függ. Aki szereti azt, amit csinál, akkor is azt fogja csinálni, ha keveset fizetnek neki, és tudomásul veszi, hogy ebből sose lesz gazdag.
Konyvtaros.com - A könyvtárosok tudomásul veszik, hogy sosem lesznek gazdagok?
Sajó Andrea - Sajnos ez így alakult, a megbecsülésük sosem volt az élvonalba sorolható, pedig fantasztikus szakemberek, hatalmas tudással. Ám a munkán kívül nagyon sok függ a munkahely légkörétől is. Noha mindenki pénzből él, és lehet a dolgozókat béremeléssel motiválni, az is fontos, hogy elismerjük a színvonalas munkát. Sokan szárnyakat kapnak, ha azt látják, hogy a vezető megköszöni, amit csinálnak, fontosnak és jónak gondolja, azaz elismeri a színvonalas szakmai tevékenységet.
Konyvtaros.com - Aztán egyszer csak lett vezetői beosztás az OSZK-ban.
Sajó Andrea - Nem a vezetői cafrang a lényeg. Nagyon szeretem a könyvtárat, és igazán jó érzés volt, amikor megkezdtem itt 2008 januárjában a munkámat. Ahogy végigmentem az olvasóteremben, olyan érzés töltött el, hogy megérte. Itthon vagyok újra, hazaérkeztem.

Szakmai tapasztalatok:

Időtartam	Munkahely	Beosztás	Szerzett tapasztalatok
2008-	Országos Széchényi Könyvtár	főigazgató (2010- )	hagyományos és elektronikus információszolgáltatás, adatbáziskészítés, központi katalógus, nemzeti könyvtári működés
2008-	Országos Széchényi Könyvtár	osztályvezető
2006-2007.	Eduweb Multimédia Technológia és Távoktatási ZRt.	távoktatási üzletágvezető	e-learning, távoktatás, üzletvezetés, marketing, pénzügy
1999-2006.	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság	igazgató	információ- és tudásmenedzsment; hagyományos és elektronikus tartalommenedzsment; szakmai tudásportál kialakítása és működtetése az infokommunikációs szektorban; portáltechnológia bevezetése; Hírközlés-statisztikai évkönyv főszerkesztői feladatainak ellátása; Hírközlési Értesítő elindítása, szerkesztése; vezetői tapasztalat; könyvtári menedzsment, OLIB integrált könyvtári rendszer bevezetése; retrospektív konverzió; könyvtári gazdálkodás; webszerkesztés; digitalizálás; könyvtárépítés, berendezés; hálózati szolgáltatások; intézményi információszolgáltatás
	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Felügyelet Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Főfelügyelet Nemzetközi Dokumentációs Osztály	osztályvezető
1998-1999.	MATÁVNet - ORIGÓ Kft	információmenedzser	portálépítés, adatbázis menedzsment, információmenedzsment
1993-1998.	Matáv Rt. Távközlési Dokumentációs Központ Szakirodalmi információs osztály	informatikus könyvtáros, információkutató	vállalati szakkönyvtár működtetése, infokommunikációs információs igények, szaktájékoztatás, információkutatás, integrált könyvtári rendszer, elektronikus folyóiratok
1987-1993.	Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtára	tájékoztató és állománygyarapító könyvtáros	felsőoktatási könyvtár működtetése, állománygyarapítás, katalogizálás
1985-1986.	Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-tudományi és Módszertani Központ	könyvtári asszisztens	könyvtári szervezetek koordinációja

A következő részekből:

Holnap: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Holnapután: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Pénteken: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Jövő, jövő, jövő

2010-02-07T11:37:00.010+01:00

Sajó Andreával, az OSZK főigazgatójával beszélgettem a múlt héten. Nem fért az időbe tetőtől talpig a Nemzeti Könyvtár, ígéretet kaptam a folytatásra, elemezni fogjuk a főigazgatói munkával telített időszakot is.

Jövő héten startol (legyen kedd) a négy részes interjú, addig a konyvtaros.com egójáról rövid kitérő olvasható:

Konyvtaros.com: Miért nem közölhettem tavaly a pályázatát?
Sajó Andrea: Mert a nyilvánosságra hozatalnak van egy régi protokollja, úgy is mondhatnám, hagyománya. A pályázatokat mind 1999-ben, mind 2004-ben a Könyvtári Figyelő jelentette meg.
Konyvtaros.com: Új főigazgató új hagyományokat teremt. A print kiadványok mellett az Interneten, blogokon, twitteren, közösségi oldalakon sokkal gyorsabban terjed az információ. Monok István pályázatára a mai napig 1141-en kattintottak.
Sajó Andrea: Nem vitatom, hogy az interneten közzétett információ gyorsabban és szélesebb körben terjeszthető, mint a nyomtatott. Én sem zárkózom el a hálózati közzétételtől (a pályázatom kikerült az OSZK honlapjára is), csupán a sorrendet tartottam be, és biztosítottam elsődleges közlési jogot egy könyvtári szakfolyóiratnak. Emellett nagyon kedvelem a web 2.0-s alkalmazások összes lehetőségét, használom az iwiwet, írtam blogot, mégis úgy vélem, hogy a közösségi oldalam a magánszféra kategóriájába tartozik. Különítsük el a főigazgatót és a magánembert.
Konyvtaros.com: A pályázata nem magánszféra.
Sajó Andrea: Természetesen nem. Ezért is jelent meg először egy referált szakfolyóiratban, és nem az Ön blogján. Ugye nem sértődik meg, ha mondok valamit?
Konyvtaros.com: Dehogy.
Sajó Andrea: Az Ön blogja nem kifejezetten egy hivatalos szakmai oldal.
Konyvtaros.com: Nem?
Sajó Andrea: Ön ezt az új típusú blogos műfajt magánemberként csinálja, s minden olyan hírt beletesz, ami Ön szerint érdeklődésre tarthat számot, köztük olyanokat is, melyek a bulvár kategóriájába tartoznak. Én viszont úgy gondolom, nem két lengén öltözött női fotó között kell a nemzeti könyvtár főigazgatói pályázatát megjelentetni.
Konyvtaros.com: A csajok a könyvtáruknak szereztek pénzt azzal, hogy levették a melltartójukat az olvasóteremben és megjelentettek egy naptárat.
Sajó Andrea: Érdekes marketing fogás, bár valljuk be, könyvtárban nem szokványos. Ettől függetlenül úgy gondolom, kell a megjelentetésnek valami szabályos formát adni. Nekem illik követnem azt a protokollt, ami eddig érvényben volt. Bizonyos szinthez, bizonyos hagyományokhoz tartani kell magát az embernek. Az Önnek tett ígéretemet viszont beváltottam, hiszen itt ülünk, s a hivatalos megjelenés után a pályázatot is közzétehette.
Konyvtaros.com: Lehet, csak engem zavar, hogy nincs egy normális könyvtári média, Internetes verzió kiegészítve nyomtatott verzióval, amit örömmel venne kézbe a könyvtáros, színes képeken látná a kollégát, a vezetőt, az új fejlesztéseket, nem csak milliókból létrehozott hosszú publikációkat olvashatna magáról a könyvtári folyóiratokban.
Sajó Andrea: Ebben tökéletesen igaza van. Jelen pillanatban még sok embert zavar ez a forma, szoknunk kell a webes kommunikáció új formáit, és azt, hogy a neten jól megférhet egymás mellett egy bulvár hír és egy minisztériumi döntés. Biztos, hogy ennek lesz majd létjogosultsága.

Szerkesztőségi közlemény:

A blog kommentárjai, - az olvasói tartalmak - mostantól nem jelennek meg automatikusan, csak a nekem tetsző hozzászólásokat engedem ki.

Nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre

2010-02-06T08:11:00.002+01:00

Téma: Egy éve jelent meg a Polcon porosodó kötetek című írás.
Tájékoztat: Mikulás Gábor - infóbróker

Konyvtaros.com: Kértél-e valakitől személyesen bocsánatot a cikk miatt?
Mikulás Gábor: Nem. Általam igaznak tartott – és azóta sem cáfolt – nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre, javaslatokkal. Célom a felelős könyvtárosi állománygazdálkodás elősegítése volt (közhelyszerűen: állományközpontú helyett szolgáltatásközpontú megközelítés), nem a megbántás. Viszont együttműködöm bárkivel a használók érdekében.

Hol vagy Sorsha?

2010-02-05T14:36:00.007+01:00

A Konyvtaros.com folytatja a nyomtatott könyvtári kiadványok elleni nemes és kíméletlen harcát. Ma Hubay Miklós dolgozatát közlöm a könyvtári blogokról. Az írás a TMT-ben jelent meg, az olvasásához sajnos regisztráció szükséges, ennek okát továbbra sem értem.

Regisztráció, és ábrák nélküli verzió!
Vigyázat nagyon hosszú írás, csak erősen ráérők olvashatják!

56. évfolyam (2009) 11-12. szám

Könyvtári blogok Magyarországon

Hubay Miklós

Hat éve már, hogy egy "Sorsha" becenevű hölgy internetes naplót, közismert nevén blogot indított könyvtári-informatikai témában, megteremtve ezzel a magyar biblio-blogoszférát. Az azóta eltelt időszakban számos új blogot indítottak intézmények és könyvtárosok, s ezek közül egyik-másik igen jelentős hírnévre tett szert. Tartalmukat széles körben ismerik, s gyakorta idézett forrásai a könyves szakmának. Átfogó, a magyar biblio-blogoszférát részleteiben bemutató írás azonban, egy 2007-ben megjelent kronológiától eltekintve nem készült. Ennek a hiánynak a pótlására született az alábbiakban olvasható tanulmány.

Bevezetés

"A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" - mondta egy bloggerlány, Judit (becenevén Combfiksz), a 2005-ben rendezett Golden Blog-verseny közönségdíjasa. [1] Ez a hármas definíció valóban igen sokat mond az információs társadalom ezen, idén már a tizenhetedik születésnapját ünneplő műfajáról. [2] A blog az érzések, gondolatok szelepe, olyan csatorna, melyen keresztül a hétköznapok tapasztalatai, terhei, feszültségei levezethetők. A közhiedelemmel ellentétben azonban a naplóírás elektronikus formájának nem feltétele, hogy a leírt tartalom bármilyen nyilvánosság elé kerüljön. Ezt a szelepet tehát a szerző elsősorban önmaga számára nyitja meg, és saját maga dönti el, mit ír le, és ezt mekkora célközönségnek szánja. Éppen ezért a blog sziget is, alkotójának magánszigete. Egy sűrűn látogatott, bejegyzésekkel gazdagított oldal azonban, az allegorikus fogalmazásnál maradva, inkább emlékeztet egy nyüzsgő nagyvárosra, mint az óceán közepén árválkodó, magányos szigetre. A blog ugyanis nem magában áll a világhálón. Több ezer, több tízezer felhasználó írja ma is aktívan a naplóját, akik felfigyelnek és reflektálnak egymásra, így egy hatalmas, kapcsolatokban gazdag hálózat jön létre. A blog végül játszótér is - terep önmagunk megvalósítására. Blogot ír egyetemi tanár, politikus, háziasszony, vállalat és számos egyéb intézmény. 1995 óta pedig blogot ír a könyvtáros, a könyvtár is. [3]

Azt gondolom, ebben az állításban nincsen semmi váratlan. Nem csoda, hogy az információs társadalomban a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó funkciója révén megkülönböztetett szereppel bíró könyvtár az elsők között fedezi fel, és kezdi hasznosítani a maga céljaira a blogokat. Poprády Géza idézi Michael Gorman öt törvényét a könyvtárügyre vonatkozóan. [4] Az első - "a könyvtárak az emberiséget szolgálják" - önmagában nem szorul magyarázatra, annál inkább a blogok tekintetében. A könyvtár - mint információszolgáltató intézmény - az új technológiának köszönhetően még inkább túl tud lépni a falakon. Ez az expanzió ugyan kétségtelenül elkezdődött az online katalógusok és az elektronikus, illetve digitális könyvtárak létrejöttével, a blog azonban egy következő szintet jelent, mégpedig éppen az egyéni hangvétel miatt. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a könyvtáros, az információs szakember (uram bocsá', a könyvtárigazgató!) az intézményi keretek közül kilépve, személyesen szólítsa meg olvasóit, s mint ember szóljon az emberekhez. Egy másik törvény - "intelligensen használd fel a technológiát a szolgáltatások fejlesztésére" - abban nyilvánul meg, hogy bár a könyvtárak a feladatok igen széles spektrumában alkalmazzák a blogokat, mégsem vált ez a forma kizárólagossá. Úgy gondoljuk, a blog felváltani nem, inkább új, korszerűbb dimenzióba fogja helyezni a ma és a jövő könyvtárainak szolgáltatásait.

Blog a könyvtárban

Az első könyvtári blog, mint említettük, 1995-ben született. Itt máris egy pontosítást kell eszközölni, a terminológia ugyanis még nem szilárdult meg egészen. Jenny Levine "The Librarians' Site du Jour" című blogja ugyanis nem egy intézmény, hanem egy könyvtári dolgozó blogja volt. A tanulmány keretein belül az alábbi kifejezéseket alkalmazom (a világ könyvtári tematikájú blogjaival foglalkozó LibWorld-gyűjtemény szerkesztője nyomán) [5]: liblognak nevezem azokat a blogokat, amelyeket könyvtárosok, könyvszakmában dolgozó szakemberek írnak. Ezek a blogok - legyen szó akár énblogról, vagy szakmai blogról - a legaktuálisabb, legérdekesebb témákat vetik fel a könyves-könyvtáros szakmán belül, és segítségükkel megismerkedhetünk a tudományterület jeles képviselőivel. Könyvtári blog ezzel ellentétben az intézmények által szerkesztett "hivatalos" blog. A liblogok és a könyvtári blogok összességét - mivel a liblo-goszféra elnevezés félreérthető - biblio-blogoszfé-rának fogom nevezni.

Vajon mi késztette Jenny Levine-t és az őt követő többi könyvtárost arra, hogy blogot indítson? Az ALA (American Library Association = Amerikai Könyvtáros Egyesület) küldetésnyilatkozata a következőt mondja ki:"Librarians are recognized as proactive professionals responsible for ensuring the free flow of information and ideas to present and future generations of library users" . [6] Tehát a könyvtárosok felelősek az információk és az ötletek szabad áramlásának biztosításáért a jelen és a jövő könyvtárhasználói felé. Éppen ezért, állítja tanulmányában Judit Bar-Ilan, a könyvtárosnak nem csupán szükség esetén kell információt szolgáltatnia, nem elég, ha csak közvetít használó és információ között: elébe kell mennie a kéréseknek. Értesítenie kell olvasóit az újdonságokról, az új, releváns információkról, és segítenie kell őket a források, új technológiák és információ-vissza-kereső eszközök hatékony használatában. A blogok ideális eszközei az információk szétsugárzásának, a vélemények kicserélésének, a szembenálló nézetek ütköztetésének. [7] Használhatók továbbá az egyes könyvtárak helyi információinak (nyitvatartási idő, különleges beszerzések, olvasmányajánlás) stb. továbbítására is. A LibWorld összeállítás szerkesztői előszavában olvashatjuk a következőket: " [...] my sense is that liblogs are maturing. No longer the shiny new toy, they've become an established mechanism that works well for people with something to say." (A liblogok [de ugyanez elmondható a könyvtári blogokról is - H.M.] felnőtté váltak. Többé már nem csillogó, új játékok, hanem olyan bevált eszközök, amelyeket a mondanivalóval rendelkező emberek jól tudnak használni.)

Tehát, összegezve, miért is jó a könyvtári blog vagy a liblog?

közölheti a könyvkiadás újdonságait, tanácsokat adhat jövőbeli kölcsönzésekhez, felhívásokat közölhet;
szolgálhat online olvasói klubként, ahol a látogatók megoszthatják egymással olvasmányélményeiket - természetesen a visszajelzés, az interaktivitás számos más célra is felhasználható;
hasznos, összegző hírportál lehet információs szakemberek számára, de szólhat egyetlen könyvtár híreiről is;
tájékoztathat rendezvényekről, kulturális programokról, ami a "falakon belül" zajlik;
segítségével az olvasó mélyebben megismerheti a könyvtárost, hiszen mégiscsak az ő gondolatai, véleményei jelennek meg a blogban;
a könyvtári munkafolyamatok leírásával a könyves szakmát közelítheti az olvasókhoz, ezáltal azok jobban beleláthatnak a munkába, megértik és megbecsülik. [8]

A blog dinamikus, könnyebben szerkeszthető mivolta, nem utolsósorban pedig személyes hangvétele miatt, egyre inkább terjedőben van, és szívesen alkalmazzák a hivatalos könyvtári honlapok mellett, vagy éppen helyette. Magyarországon a könyvtári blogoszféra, bár örömteli módon egyre nagyobb teret hódít, még mindig szerényebb más országokénál.

Az előbbi felsorolásban láthattuk, hogy mennyire szerteágazó a liblogok és könyvtári blogok feladatköre. Fel kell azonban hívni a figyelmet a blogok legfontosabb tulajdonságára: az interaktivitásra. Bizonyos, érdekesebb bejegyzéseknél akár több száz komment is található, s esetenként ezek a hozzászólások referenszkérdés-értékűek a blogot vezető könyvtáros dolgozók felé. A tájékoztatás ilyenkor gyakran túllépi a gyűjteményi kereteket, és a könyvtáros feladatköre hihetetlenül kiszélesedik. Egyfajta általános információszolgáltatóvá válik, és amellett, hogy a felmerülő kérdésekre saját állományából ad választ, más, elsődlegesen online forrásokat is továbbít a használó felé.

Első lépések - magyar könyvtári blogok külső szolgáltatóknál

A blog a történetkutatás szempontjából nagyon szerencsés műfaj. Évek távlatából is, ha szükség van rá, napra pontosan megmondhatjuk egy adott blog indulásának időpontját, ha belemélyedünk az archívumba. Ennek a lehetőségnek köszönhető tehát, hogy a magyar könyvtári blogoszféra kialakulásának kezdetét pontosan meg tudjuk adni: ez a dátum 2003. november 22. Ekkor indult el a "Könyvtároskisasszony" elnevezésű blog "Sorsha" szerkesztésében (1. ábra). A hölgy pontosan tudta, hogy újdonságot hoz a magyar könyvtárügybe, erről a blog második bejegyzésében így ír: "[...] ilyen Magyarországon még nincs. Egyelőre a lelkesedés megvan, majd meglátjuk, hogy meddig fog tartani". Az ötlet, saját bevallása szerint onnan származik, hogy végigböngészte a Libdex oldalán található - minden bizonnyal már akkor is igen terjedelmes - nemzetközi könyvtári bloglistát. [9] Sorsha a blogja alcímében pontosan megjelöli, mivel is kíván foglalkozni: könyvtár, információkeresés, hírek és érdekességek várhatók. Sajnos Magyarország első számú liblogja 2008-2009-ben nagyon ritkán frissül (két bejegyzés között mostanában több hónapos, néha egy éves szünet is van), reméljük, hogy újító kedvű gazdája nem hagyta végleg magára, kár lenne érte!

Sorsha után egy év kellett, míg elindult a "Henrietta" névre keresztelt énblog (2004. november 2.), ezután egy újabb év elteltével egy másik könyvtár-informatika szakos hallgató indított blogot (Mani, 2005. augusztus), majd Takács Dániel következett "Myownblog" című naplójával, a Wordpress szolgáltatónál. Szintén Wordpress-es énblogot ("Tekintet") kezdett írni egy újabb hallgató, Varga Lilla; 2006 szeptemberében szakmai jellegű, de mégis személyes blogot indított Paszternák Ádám, és az "Olvasónapló" címet adta neki. Szolgáltatóváltás után ez a blog "Fiatalos Könyvtár Szemlélet" (FIKSZ) néven vált a magyar biblio-blogoszféra kiemelkedő jelentőségű orgánumává.

2006. szeptember 7-e az első intézményi blog (azaz könyvtári blog) indulásának napja. Ekkor kezdte el az írást az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár két lelkes dolgozója, akik egyebek mellett a "Veszíts el egy könyvet" című olvasásnépszerűsítő játék megalkotói is. (Egyikük, Petrovszki Mária valamivel később átvette és libloggá formálta az eredetileg a Freeblogon üzemelő, "Könyvtárosháza" című blogot, míg a könyvtári blog saját szerveren, a justhvk.hudomain alatt található). [10]

1. ábra Magyarország első liblogja, a Sorsha által írt Könyvtároskisasszony
((konyvtaroskisasszony.freeblog.hu))

2007 januárjában egy lelkes olvasó különleges, ám rövid életű vállalkozásba fogott: az OSZK irodalmi említéseit kutatta. Blogja mindössze három hónap bejegyzéseit tartalmazza. 2007 márciusában indult el a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) "Hírek" elnevezésű intézményi blog, továbbá igen aktívnak mutatkozott a balmazújvárosi Lengyel Menyhért Városi Könyvtár: saját doménjén két blogot is üzemeltetni kezdett, emellett külső szolgáltatónál, egyéni blogmotorral kezdett írni Koroknai Sándor, az intézmény rendszergazdája. Témája az integrált könyvtári rendszerek és általában a könyvtár-informatika volt. A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet blogja az intézmény új honlapjának átadásával 2008 márciusában, csaknem napra pontosan egy év fennállás után megszűnt, helyesebben integrálódott az intézményi weblapba, de megtalálása nehézkes.

További intézményi blogok indultak külső szolgáltatóknál: a budapesti Baár-Madas Gimnázium könyvtárának blogja 2008. január 9-én létesült, rá egy hónapra a Bod Péter Megyei Könyvtár (Sepsiszentgyörgy) is a blogformátumot választotta, míg Cs. Bogyó Katalin szegedi könyvtárostanár 2007 augusztusa óta osztja meg személyes és könyvtárban szerzett tapasztalatait. Érdemes még megemlíteni Sonnevend Péter, a könyvtári rendszerek szakértőjének blogját, melynek összesen 24 bejegyzése egyenlő arányban oszlik meg a személyes és a könyvtárügyi témák között.

A konyvtaros.net címen található blogot a FSZEK észak-pesti régiójának dolgozói és olvasói írják 2008 novembere óta. Javarészt könyvkritikákat tartalmaz, és előnye, hogy a bejegyzések végén hivatkozás található olyan könyvtárak gyűjteményére, OPAC-jára, ahol az adott mű megtalálható, így az ki is kölcsönözhető.

A KLOG létrejötte - és sikere

A KLOG könyvtáriblog-gyűjtemény megalakulása talán a legjelentősebb lépés a magyar könyvtári blogoszféra történetében. 2006. október 25-én a következő üzenet érkezett a már említett Takács Dánieltől a KATALIST könyvtári levelezőlistára: "Nemrég új "virtuális központot" hoztam létre a weben, klog.hu néven (könyvtár-log). Ez a cím helyet kíván adni minden könyvtárosnak, aki blogot kíván vezetni, viszont úgy érzi, hogy a standard ingyenes szolgáltatók (freeblog, blogter, wordpress stb.) által nyújtott lehetőségekkel nem elégszik meg, vagy csak egyszerűen bele kíván kóstolni ebbe az új formájába a kommunikációnak". [11] Megtörtént hát: elkezdődött az eddig szétszóródott könyvtári témájú blogok egy helyre gyűjtése. A célt így fogalmazta meg Takács Dániel: "a könyvtári élet különböző területein dolgozó könyvtárosok szabad környezetben blogalapú kommunikációs és tájékoztató felületet tudjanak kialakítani, amely segíti őket a tudományos és szakmai céljaik megvalósításában, illetve az eredmények közzététe-lében, megosztásában és megvitatásában". [12]

A KLOG szoftveres hátterének segítségével új intézményi blogja nyílt az ELTE Egyetemi Könyvtárának, a Magyar Olvasástársaságnak, és szaporodtak a könyvtáros hallgatók, hallgatói egyesületek által írt szakmai vagy énblogok (az új szerverre költözött Henrietta, Mani, és már itt jött létre a Szombathelyi Könyvtároshallgatók Egyesületének blogja is). Két egri hallgató, Matolcsi Zoltán és Molnár Csaba elindította az Információtudományi és Információbrókeri Blogot, majd 2007 márciusában a könyvtárostanárok is a KLOG-ra tették át székhelyüket, egy hónapnyi Freeblog-os pályafutás után. Koroknai Sándor a költözés után blogja címét "Open Library"-re módosította.

2007-ben Horváth Sándor Domonkos személyében megjelent a blogoló könyvtárigazgató: márciustól csaknem egy évig közölte írásait, majd 2008 májusától eredeti terveivel összhangban, jogászi és kodifikátor szakjogászi képesítésének megfelelően jogi témában folytatta publikálási tevékenységét, az új blog bejegyzéseinek célja a könyvtári és kulturális jog újdonságainak bemutatása. A 2008. március 22-én lezárt első, személyes blog egy év és egy hónap után, 2009. április 19-én újraindult.

A liblogok és a könyvtári blogok összegyűjtése mellett a KLOG két igen hasznos szolgáltatást is üzemeltetett az oldal átalakulásáig: a KataKer, továbbá az e-ngine elnevezésű keresőket; előbbi a KATALIST archívumában, utóbbi pedig levelezőlisták archívumában, könyvtári egyesületek hivatalos oldalain, könyvtári blogokon, tematikus forrásgyűjteményekben, online elérhető forrásszövegekben, e-periodikák archívumában tette lehetővé a búvárkodást. [13]

Néhány jelentősebb liblog

Anima 2007. április 29-én indította el blogját. Naplója nem hivatalos könyvtári blog, hanem liblog, szó esik benne a könyvtárak világáról, könyvtáros-tanárok gondolatairól, ugyanakkor nagy számban kapnak helyet a szerző életének (édesanyának és szinglinek) egyéb területei is.

Az Élet és Könyvtár Takács Dániel Myownblogjának közvetlen utóda (2. ábra), a WordPressről a KLOG-ra költözve. (Az első bejegyzést 2005. december elsején postoló szerző informatikus könyvtáros tanulmányai után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem webkönyvtárosa lett.) Takács négy nagy kategóriát határozott meg, ezek: könyvtár (külföldi és hazai, könyvtárakkal kapcsolatos hírek szemléje, jelenleg 201 bejegyzés), a tech rovat a különféle technikai újdonságokat válogatja és mutatja be az olvasónak (91 post), a web pedig blog- és honlapajánlással, operációs rendszerekkel, szoftverekkel foglalkozik (146). A bejegyzések legnagyobb része (275) személyes jellegű, a szerző életének egyéb mozzanatairól szól. Takács Dániel másik blogja, a "Könyvtárépítészet", színvonalas, értékes - és különleges - kollekció: 2006. július 19. óta a világ könyvtárainak intézménynevet és fényképet tartalmazó gyűjteménye: frissítése 2008 márciusa és 2009 májusa között szünetelt, jelenleg ismét aktív (3. ábra).

A FIKSZ szerzője, Paszternák Ádám (aki egyebek mellett a 702 című blognak is írója) 2006. október 17-én látott munkához. Blogjának formatervezése egyszerű, de könnyen átlátható, a szürke és fehér szín alkalmazása pedig a modernség, korszerűség érzetét kelti a használóban. A FIKSZ - Fiatalos Könyvtár Szemlélet - deklarált célja, hogy az ifjúsági könyvtárosok fontos segédeszköze legyen, a tinédzser korosztály megfelelő könyvtári kiszolgálásához ad forrásokat és ötleteket. [14] Kategóriái önmagukért beszélnek, a legfontosabbak külön címsorban kiemelve találhatók meg, így a navigáció könnyű és gyors. (Érdemes felfigyelni a fegyelmezett kategóriahasználatra, Paszternák ugyanis háromnál több kategóriát soha nem alkalmaz bejegyzéseire.) Belföldi és külföldi eseményeket, kishíreket, szubjektív véleményeket, webaján-lót találhatunk itt, de számos bejegyzés foglalkozik a könyvtár és a használó viszonyával, a könyvtárosi hivatással és a digitális világgal. Külön alolda-lon hosszabb írások fordításait találjuk, amelyek javarészt könyvtár és blog viszonyát tárgyalják. Három év elteltével, 2009. szeptember 28-án a FIKSZ frissítése megszűnt, szerzője azonban rövidesen új vállalkozásba fogott, melynek a "Jövő Könyvtára" címet adta.

2. ábra Minimalista kinézet, remek átláthatóság, színvonalas tartalom."Élet és Könyvtár" Takács Dánieltől
((ek.klog.hu))

3. ábra Gazdagon illusztrált interdiszciplináris blog Takács Dániel szerkesztésében
(konyvtarepiteszet.klog.hu)

Németh Márton könyvtárügyi blogja 2007. április 2. óta az északi könyvtárakkal kapcsolatos információk legfontosabb gyűjtőhelye (4. ábra). A szerző jelenleg az OSZK rendszerkönyvtárosa, tanulmányait Szegeden, később pedig Dániában végezte, itt ismerkedett meg az északi országok speciális könyvtári rendszereivel, ami jelentős hatást gyakorolt rá, és több írásában, többek között a szakdolgozatában is visszatért rá. Blogja első bejegyzésében így határozza meg tematikáját: "E bloggal az a fő célom, hogy további adalékokkal szolgáljak a nemzeti könyvtári hálózatok menedzselését, valamint a könyvtárak társadalmi pozícióját érintő tág témakörökben. Bár tulajdonképpen szó eshet benne mindenről, ami aktuálisan foglalkoztat". [15] Érdeklődése tapinthatóan visszaköszön a bejegyzésekben, kellemes, olvasmányos stílusban írja postjait. Érdekességeket közöl a könyvtári világhelyzetről, esettanulmányokat publikál az északi országok könyvtárainak hálózatáról, könyvtár és társadalom sokrétű összefüggéseiről.

4. ábra Észak könyvtárügye lebilincselően olvasmányos stílusban, Németh Mártontól
(nemethmarton.klog.hu)

Itt kell megemlíteni, hogy Svédországban is dolgozik egy magyar könyvtáros hölgy, aki Melissa néven két blogot is ír, bejegyzései a Göteborgban könyvtárosként töltött napok bemutatása mellett a svéd kultúra általános megismerését is lehetővé teszik. Érdemes szólni továbbá két, külföldi kitekintést szolgáló, magyar könyvtárosok által vezetett liblogról. Az Amerikába jöttem könyvtáros írója Texasban szerezte tapasztalatait a College of the Mainland nevű főiskolai könyvtárban, míg a másik szerző, Imecs Ágnes Provincetown közkönyvtárában tevékenykedett 18 hónapig, rövid blogja 2007 áprilisa és 2008 februárja közötti bejegyzéseket tartalmaz.

Hazai könyvtárosi tanácsadó blogjaink közé tartozik Csámer Iván szakképzett informatikus könyvtáros és magyartanár "Hogy csinálja ezt egy könyvtáros?" címmel vezetett blogja. A szakember elsősorban az online világban használható tippeket ad barátainak és könyvtára olvasóinak. A blog az ELTE szerverén indult el 2008 augusztusában, majd a KLOG-on folytatta működését, 2009 elején azonban visszaköltözött az egyetemi szerverre.

Magyarország második liblogját, a Henrietta-blogot egy informatika-informatikus könyvtáros szakpáron tanuló hallgató, Kovács Ágnes indította. A szerző a Szombathelyi Könyvtáros Hallgatók Egyesületének titkára, több tanórát tartott a blogolás témakörében, rendezvényeket szervez, és blogokat, leginkább könyvtári blogokat szerkeszt. Nevéhez köthető több általános iskola, a hallgatói egyesület, az MKE Vas megyei szervezetének, továbbá a Savaria Egyetemi Könyvtár Pedagógiai Szolgáltató Központjának blogja, illetve az intézmény vezetői információs rendszerének elkészítése. [16] 2009 augusztusától, elköltözve a KLOG-ról, saját domén alatt folytatja az írást.

Darvas Tóth Péter "Nyilvános Könyvtár" című blogja a sajto.klog.hu címen futott, 2007. június elseje óta. A 2008. december 27-én lezárult blog ars poeticája a következő volt: "Keresőszavakkal sajtófigyelést végzek. Elsősorban és praktikusan online és elektronikus médiumokat figyelek. Van-e hírértéke a könyvtárban folyó munkának? Milyen típusú hírekkel tudnak a könyvtárak bekerülni a "médiába"? Ismerik-e a könyvtárak a sajtókapcsolati eszközöket? Ha ismerik tudják-e hatékonyan használni?" [17] A szerző nem kevés iróniával, néha kíméletlenül, tudatos provokációs szándékkal fogalmazta meg postjait, melyekben a híreket kommentálta. Kritikus hozzáállásával élénk színfoltja volt a biblio-blogoszféránknak. Darvas Tóth Péter 2009. február 6. óta "Porosodnak-é?" címmel ismét ír, a blogot Mikulás Gábor e napon megjelent, nagy vihart kavart újságcikke ihlette.

A győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatójának - a már említett Horváth Sándor Domonkosnak - blogja, továbbá az ezzel párhuzamosan futó gyermekkönyvtári blog kiválóan példázza a liblogok és a könyvtári blogok közötti különbségeket. A szerző énblogja (személyes, egyes szám első személyű bejegyzések, nem kizárólag a könyvtárhoz kapcsolódó témák) mellett a Gyermekkönyvtár blogja 2007 áprilisa óta szolgálja a fiatal olvasókat, leginkább programajánlókkal, és a könyvtárba érkezett újdonságok hűséges közlésével.

Speciális területet választott blogja témájául Nagy Nikolett, az ELTE volt informatikus könyvtáros hallgatója. Szakdolgozatának folytatásaként az NNN (N. Nagy Nikker) blogon is a CRM-mel, az ügyfélkapcsolati menedzsment könyvtári alkalmazásának kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, milyen lehetőségek állnak a könyvtárosok előtt piaci részesedésük növelésére, s úgy véli, az ügyfélkapcsolatok helyes kezelése legalább akkora vonzerőt jelent a könyvtárnak, mint a jól feltárt állomány, vagy a milliókat érő IKR. [18]

Könyvtári és szervezeti blogok

A "KönyvtárosTanár" 2007. március elsején indult a Freeblogon, egy hónap után lett a KLOG tagja, s innentől a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) hivatalos blogjaként működik. Szerkesztője Kiss Anna, a kecskemétiPedagógusház dolgozója, később Bondor Erika, a KTE elnöke. A blog témáit ekkor így határozták meg: aktuális hírek és szakmai képzések, beszámolók és programajánló, de számítottak a kollégák témafelvető aktivitására is. A KönyvtárosTanár blog tehát a szakma egy fontos eszmecserélő fóruma kívánt lenni. Gazdag linkgyűjteményében szakmai munkaközösségek, számos könyvtáros honlap és blog, valamint iskolai könyvtárak elérhetőségét találjuk, és már-már zavarba ejtően sok (gyakori a redundancia) kategóriából válogathatunk: például iskolai könyvtárak 2.0, iskolai könyvtárak története, iskolai könyvtári szakfelügyelet, iskolai könyvtári statisztika stb. De találunk az érettségire és a felsőoktatásra, a könyvtárak berendezésére, szakmai anomáliákra, tankönyvekre vonatkozó bejegyzéseket is.

A Magyar Olvasástársaság 2006. december elseje óta blogolt azért, hogy ösztönözze az olvasással kapcsolatos témák megvitatását, illetve fórumot teremtsen a széles spektrumú nézeteknek, szempontoknak. Kategóriái közül a legnagyobb bejegyzésszám a funkcionális analfabetizmus, a gyermekkönyvek, a kötelező olvasmányok, az olvasásra motiválás, olvasástanítás, szövegértés mellett található. 2009 májusában a társaság újonnan megválasztott tanácsa váratlanul úgy döntött, hogy nem üzemelteti tovább a blogot: az utolsó bejegyzést május 18-án írta Mikulás Gábor szerkesztő.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fejlett Információs Technológiák és Társadalom (FITT) szekciója egészen friss testület. Feladatai többrétűek: egyrészt a szociális és informatikai trendek és változások figyelése a könyvtári munkafolyamatok hatékonyságnövelése érdekében, az új lehetőségek mielőbbi megismertetése, módszertani segítségnyújtás a könyvtári dolgozók számára, illetve fórum az önképzésre és a tapasztalatok megosztására. Újdonságaikat, híreiket ők is saját blogon közlik.

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete 2008. január 9-én szállt be a blogoszférába: Csongrád megye és általában a könyvtáros szakma különféle területeinek aktuális híreit, eseményeit, információit közlik. A bejegyzéseket egy maroknyi csapat, a CSMKE elnöke, Oros Sándor, a már említett könyvtárostanár, Cs. Bogyó Katalin és még egy fő írja.

Nemcsak a végzett szakemberek csoportosulásai, de hallgatói egyesületek is vezetnek blogokat: közülük érdemes szólni az ELTE informatikus könyvtáros növendékeinek Hallgatói Érdekképviselete által vezetett blogról, amely egyfajta tanulmányi információs központként segíti a hallgatókat, tantárgyi tematikákat, könyvtári alapdokumentumokat, programlehetőségeket és a kar híreit tartalmazza. A budapesti hallgatók mellett a szombathelyiek (SzOKHE) is saját bloggal büszkélkedhetnek.

Az ELTE Egyetemi Könyvtára a következő bejegyzéssel nyitotta meg könyvtári blogját, s ebben megemlíti a legfontosabb tényezőket, amelyek miatt egy intézménynek érdemes a tájékoztatásnak ezt a formáját választania: "Az első bejegyzés. Blogol az Egyetemi Könyvtár. Miért blogol? A blog egy újabb lehetőség arra, hogy elérjük az Egyetemi Könyvtárba járó közönséget. Híreket tudunk megosztani, problémákat oldhatunk meg együtt, segítséget tudunk nyújtani, és hangsúlyozni tudunk néhány fontosnak tartott megújuló szolgáltatást. A blogok természetéből fakadóan kevésbé formálisak, és reméljük, hogy olvasóink is megkedvelik azt az alkalmi beszélgetést, ami bejegyzéseink alatt kommentezés címen fog zajlani". [19] A könyvtári blogok több helyen leírt jellegzetessége mellett egy különleges szolgáltatást is nyújt a honlap: a Meebo csevegőszolgáltatás segítségével hétköznapokon 11 és 12 óra között azonnali üzenetekből álló kérdésekre is válaszolnak a könyvtár dolgozói. Ezt a formát még kevesen alkalmazzák, de számíthatunk elterjedésére.

A "JuGyu Gyaksuli Könyvtári Blogjá"-t a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának iskolai könyvtára üzemelteti. A blog célközönsége elsősorban a 10-14 éves korcsoport (de tanárok, felsőoktatási hallgatók és könyvtárosok is), nekik kínálnak híreket, programokat, játékokat és pályázatokat a könyvek, a könyvtár, a kultúra és az internet témakörében. [20] Ezért a bejegyzések stílusa is fiatalos, tegező formájú. A könyvtári blog mellett az intézménynek saját honlapja is van, ezért a további információkkal - például használati szabályzattal - ott találkozunk, a blogon ezeket nem ismételték meg. A 2007. szeptember 4-én létrehozott blog 31 kategóriába sorolja a postokat: többek között van weboldalajánló, könyvajánló (a diákok is ajánlanak társaiknak, ezt láthatjuk az Olvastad már-kategóriával megjelölt postokban), híres írókat, költőket mutat be a Hónap szerzője, jeles napokról szól azÉvfordulók.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár "Kávészünet" című blogját 2007 októberében indította Paszternák Ádám. A blog címét a XIX. század legfontosabb találkozó- és információcserélő helye, a kávéház ihlette. Az emberek itt gyűltek össze, mesélték el egymásnak élményeiket, esetleg olvasmányokat ajánlottak egymásnak - a blogon a kommentezés ugyanezt a lehetőséget és légkört teremti meg. Külön kategóriát kaptak a Zeneműtárat érintő bejegyzések, a rendezvényekről szóló értesítők, beszámolók, új könyvek, illetve az egyes szolgáltatások rövid igénybevételi útmutatói.

"Bízunk benne, hogy a tanulók, szülők és pedagógusok közötti információáramlás (véleménycsere) egyik hasznos és hatékony eszköze lesz ez az oldal" - hirdeti a gyöngyösi székhelyű Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskola könyvtárának blogja. [21] A 2007. július 23-i első bejegyzésben friss iskolai és könyvtári híreket, rövid beszámolókat, fényképeket ígérnek. A legfontosabb linkeket, például pályázatokat, volt diákokról szóló információkat, fényképgyűjteményeket, évkönyveket külön listába gyűjtötték az oldalsó sávban (sideroll), így könnyítve és gyorsítva a kereséseket. Az intézmény azon kevesek közé tartozik, amelyek a YouTube-ra is feltöltöttek anyagokat.

Ha pedig a YouTube-ról esett szó, az egyik legbuzgóbb videofeltöltő az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei részlege blogjának írója, Zsoldos Marianna, azaz Trinity. A blog címe: "Hangtárnok" - eredetileg a könyvtár hírlevelét hívták így, az elnevezést megtartotta a blog is (5. ábra). Írója nem kisebb küldetéssel indította útjára 2007. október 27-én, mint hogy a hagyományos könyvtári eszközökön túl a jelen technológiai eszközeinek alkalmazásával minél nagyobb közönségnek hozzáférhetővé tegye a zenei információkat. [22] S ha igaz a mondás: "zenéről írni annyi, mint építészetről táncolni", könnyen megérthetjük, hogy ez a műfaj az írás mellett más közlésformákat is kíván. Így nem meglepő, hogy lépten-nyomon képekbe, prezentációkba, beágyazott YouTube-lejátszókba (különösen a "Nap zenéje" rovatban), hangfelvételekbe botlunk, s persze nem csupán a komolyzene kedvelői örülhetnek, jelentős mértékben megjelenik a könnyűzene is. A gyűjtemény határai nem jelentenek akadályt, a blog tematikája igen széles: szó esik különféle internetes alkalmazásokról, keresőprogramokról, zenei és filmes adatbázisokról, letölthető kottákról, és ugyanígy megtaláljuk a kategóriák között a különféle műfajokat, mint például a rock és metal, a komolyzene, a pop vagy a blues. Az igazi interdiszciplinaritást pedig dr. Petheő Istvángyermekgyógyász zenéről és személyes véleményekről szóló bejegyzései teremtik meg. Természetesen nem maradhatnak el a zenei részleg újdonságai, megemlékezés jeles napokról, továbbá a könyvtár programajánlója. Trinity a szakembereknek válogatott irodalomjegyzékkel, a használóknak a zenei gyűjteményről és szolgáltatásairól szóló írásokkal is segít eligazodni.

5. ábra A zenei stílusok széles spektrumát és az igazi multimédialitást tárja elénk a Trinity által szerkesztett könyvtári blog
(hangtarnok.klog.hu)

További könyvtári és liblogok a teljesség igénye nélkül (zárójelben az indulás dátuma):

KonferenciaKlog - tudósítások a könyvtárszakmai rendezvényekről (2007. július);
Libuntu - szabad szoftverek jegyzéke könyvtári használatra (2008. március);
Felsőoktatás és Könyvtár Management (2007. április, ritkán frissül);
Polcológia (széles tematikájú liblog élményekről, hírszemlével, 2007. április 2.);
Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola blog (2009. január) - a bejegyzések időszaki kiadványok példányainak rövid tartalmát adják;
Konyha: több könyvtáros által írt gasztronómiai blog. (2008. január);
az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének blogja, illetve külön címen a Phd képzésről szóló blog;
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EU Gyűjteményének blogja, javarészt európai vonatkozású és gyűjteményi hírek szemléje (2007. július 13.);
Nemzeti Digitális Adattár blog (2007. január);
Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium Könyvtárának blogja - kiemelt tanulói részvétellel, létrejöttét egy weblapkészítő pályázatnak köszönheti (2008. október 22.);
10+ - az FSZEK Börzsöny utcai könyvtárának tizenéves olvasói által vezetett közös blog, a blog.hu-s kezdetek után jelenleg az FSZEK doménjén fut;
Könyvtár és humor - képek, írások Horváth Péter szerkesztésében (2007. május).

6. ábra Az egyes blogtípusok részaránya a hazai biblio-blogoszférában
(adatok lezárva: 2009. szeptember)

A tanulmánynak nyilvánvaló, terjedelmi okokból nem lehet tárgya a hat év alatt létezett valamennyi, illeszkedő tematikájú blog bemutatása. Az érdeklődők a magyarországi könyvtári blogok és liblogok intézménytípusok szerint csoportosított, aktualitásra törekvő listáját a http://konyvtariblog.atw.hu oldalon találhatják meg. Érdemes azonban néhány pillantást vetni a magyar biblio-blogoszféra felosztására és arányaira, amely az említett blogjegyzék 2009. szeptember végén rendelkezésre álló adatai alapján készült.

Záró gondolatok

2004-ben az év szava a "blog" lett. Akkoriban az egyes nemzetek biblio-blogoszféráinak többsége még korántsem ért el akkora méreteket, mint manapság, könnyű tehát kikövetkeztetni, hogy nem a könyvtárak miatt jutott el a blog szó ebbe a státusba. Hol van a blognak ekkora ereje? Többen úgy vélik, ott, hogy új életet lehel a társadalmi nyilvánosságba, mégpedig annak ideáltipikus, haber-masi értelmezésébe [23]. Ez a nyilvánosság a XVIII. század végén a kávéházi kultúrával szorosan egybefüggve létezett, hiszen ezek az intézmények voltak a hírekkel, eseményekkel foglalkozó emberek találkozóhelyei, az információáramlás fontos színterei. A tömegkommunikációs eszközök megjelenésével és térhódításával ez a fontos közeg elhalványult, később egészen meg is szűnt. Jelenleg azonban reneszánszát éli, éppen a blogoknak köszönhetően - véli két szakember. Glenn Reynolds és John Hiler úgy gondolják, a blogvilág "vitáktól hangos nemzetközi kávéház" lett, noha a kettő több ponton, leginkább a felhasználók egyenlőségének tekintetében eltér egymástól. A XVIII. század kávéházaiban társadalmi rangtól függetlenül bárki hozzászólhatott a beszélgetésekhez, és véleményét mindenki meg is hallgatta. [23] A blogoszférában szintén mindenki "megszólalhat", azonban a blogok látogatottsága-olvasottsága igen nagy szóródást mutat. Általánosságban elmondható, hogy annak a szerzőnek lesz népesebb olvasótábora, az tud nagyobb horderejű vitákat kiváltani, akinek a való életben több ismerőse van. Így egy kevesebb offline kapcsolattal rendelkező blogger szava kevésbé hallatszik a virtuális térben. Néhány kutató azonban - így például Clancy Ratliff - úgy véli, a különbségek ellenére néhány esetben mégis a blogoszféra által materializálódhat az ideáltipikus társadalmi nyilvánosság. [24]

A blognak azonban, miként az új technológiák mindegyikének, életciklusa van, ezt "felhajtási ciklus"-nak (hype cycle) nevezik. Ez a ciklus öt lépést foglal magába: berobbanás - túlzott várakozások - kiábrándulás - megvilágosodás - termelékenység. Bőgel György 2006. április 18-án kelt blogbejegy-zésében azt elemzi, hol tart most a blogoszféra, és úgy találja: elindult lefelé a lejtőn [25]. Ha elfogadjuk, hogy a 2004-es év jelentette a túlzott várakozások korát, amikor mindenki valamiféle csodában reménykedve blogot indított, továbbá fontolóra vesszük, amit Bőgel állít, akkor azt mondhatjuk, hogy a blogoszféra napjainkban a harmadik állapotba kezd lépni, azaz a megvilágosodás emelkedőjén jár. A szakasz jellemzője, hogy a kiábrándulást követően az adott technológiával kapcsolatban a használók ráébrednek, hogy bár világrengető hatása nem lesz, de néhány területen hatékonyan alkalmazva, jelentős eredményeket lehet vele elérni. És itt jön a képbe a könyvtári blog mint a szolgáltatások rendkívül hatékony átalakítója és kiegészítője. A könyvtári blogok és liblogok számának növekedése mutatja, hogy igény van a blogformátumra, igény van az általa hordozott közvetlenségre, az általa megteremtett interakcióra, és szükség van arra is, hogy szabadon formálható legyen. Szükség van rá, hogy a könyvtár(os) hallassa a hangját. A blog műfajának bemutatásával pedig el lehetne érni, hogy a felnövekvő könyvtáros-generációk már a korai években megkedveljék, és tudatosan alkalmazzák ezt az eszközt, így vezetve a könyvtári blogalkalmazás technológiáját a "termelékenység fennsíkja" felé.

Beérkezett: 2009. X. 20-án.

Hubay Miklós Ottovay-díjas informatikus könyvtáros, újságíró.
E-mail: gvm206@gmail.com

Irodalom

"A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" : aki válaszol Suematra, Munkanapló, Combfiksz. = http://hvg.hu/goldenblog/20050727akivalaszol.aspx [2009.10.20.]
Mi is az a blog : Az online napló története. = http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog.aspx [2009.10.20]
OETMAN, Eric: Blogomania : Every day 12.000 new blogs are created : Here's how you can get it on the action. = http://www.schoollibraryjournal.com/article/CA632382.html [2009.10.20.]
HORVÁTH Tibor - PAPP István: Könyvtárosok kézikönyve 5. Segédletek. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 454 p. ISBN 963 389 307 0
HAUSCHKE, Christian - LOHRE, Sarah - ULLMANN, Nadine: LibWorld : library blogging worldwide. = http://ek.klog.hu/wp-content/uploads/ 2009 01/libworld.pdf [2009.10.20.]
Mission, priority areas, goals. = http://www.ala.org/ala/aboutala/governance/policymanual/mission.cfm [2009.10.20.
BAR-ILAN, Judit: The use of Weblogs (blogs) by librarians and libraries to disseminate information. = http://informationr.net/ir/12-4/paper323.html [2009.10.20.]
BUZAI Csaba: Blog a könyvtárban - pályázat - "Az év fiatal könyvtárosa 2007". = http://blog.justhvk.hu/wp-content/uploads/2007/07/blog_es_ kvtar.doc [2009.10.20.]
SORSHA: Lopjunk ötletet. = http://konyvtaroskis-aszony.freeblog.hu/archives/2003/11/24/Lopjunk_tletet/ [2009.10.20.]
Kis magyar könyvtári blogtörténet. = http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kis_magyar_konyvtari_bogtortenet [2009.10.20.]
TAKÁCS Dániel: Bemutató-klog.hu. = https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2006-October/012618.html [2009.10.20.]
TAKÁCS Dániel: A KLOG.hu. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?Itemid=46&id=16&option=com_content&task=blogcategory [2009.10.20.]
PASZTERNÁK Ádám: KataKer. = http://fiksz.klog.hu/112/kataker/ [2009.10.20.]
Klogok. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?option=com_weblinks&catid=15&Itemid=43
NÉMETH Márton: Üdvözlet mindenkinek. http://nemethmarton.klog.hu/2007/04/02/udvozlet-minden-kinek/ [2009.10.20.]
KOVÁCS Ágnes: Rólam. = http://henrietta.klog.hu/rolam/ [2009.10.20.]
DARVAS TÓTH Péter: Ki Mikor Mit Hol Hogyan. = http://sajto.klog.hu/2007/06/01/hello-vilag/ [2009.10.20]
NAGY Nikolett: CRM a könyvtárakban. = http://nagynikker.klog.hu/?p=57 [2009.10.20.]
DARVAS TÓTH Péter: Olvasóink kérték. = http://egyetemi.klog.hu/?p=5 [2009.10.20.]
Cs. BOGYÓ Katalin: Helló Világ. = http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/2007/09/hello-vilag/ [2009.10.20.]
HEVESI Mária: Üdvözlet az olvasónak. = http://kalvariakt.klog.hu/?p=1 [2009.10.20.]
ZSOLDOS Marianna: A blogról. = http://hangtarnok.klog.hu/about/ [2009.10.20]
HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Budapest, Századvég-Gondolat, 1993. 395 p. ISBN 963 8384 02 6
WILD Judit: Sok hűhó, miért. = http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=691&fejezet=1&enciklopedia=1 [2009.10.20.]
BŐGEL György: Le a völgybe. = http://www0.kfki.com/hu/blog.php?blogId=541%2319898e51&year=&month=# [2009.10.20.]

A cikk a következő címen érhető el:
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5240&issue_id=510

Letölthető ábrás Office verzió

Csabay Károly

2010-02-02T16:45:00.009+01:00

Külön posztban érdemes megmutatnom Csabay Károly levelét. Csabay Károly elszúrt egy uniós pályázatot. Ezután az uniós pályázatokat koordináló közreműködő szervezet elmondta neki, hogyan kell formailag jól beadni a pályázatot. Csabay Károly másodjára is elrontotta a pályázatot. Elkeseredett, levelet írt a miniszterhez, választ nem kapott.

Legvégső elkeserédésében a könyvtáros szakmai listát is megküldte:

Hiller István
miniszter
Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott Csabay Károly, mint a TIOP-1.2.3/09/1 pályázat egyik pályázó konzorciumának projekt menedzsere fordulok Önhöz, mert a pályázatot elbíráló OKMT az Ön minisztériumának fel ügyelete alá tartozik. A pályázó konzorcium Mezőberény, Dévaványa, Szeghalom és Vész tő városi könyvtáraiból áll, az úgynevezett főkedvezményezett a mezőberényi könyvtár.

A pályázatot a kiírásnak megfelelően benyújtottuk, csatolva azt a konzorciumi szerződést, amely felhatalmazza a mezőberényi könyvtárat a pályázat benyújtására. Ennek megfelelően a partnerek nevében is a mezőberényi könyvtár írt alá — természetesen cégszerűen. Az OKMT ezt a benyújtást visszadobta azzal, hogy mindenütt a főkedvezményezett írt alá, és ez formai hiba.

Az érthető elképedés ellenére megfogadtam a Minisztérium munkatársának tanácsát: vissza kell kérni az anyagot, és a projektadatlapot a megfelelő személyekkel aláíratva újra be kell nyújtani. Az OKMT ugyanakkor nem volt hajlandó a pályázati anyagot visszaküldeni. Erre az eredeti mellékletek újraküldése miatt volt szükség. Ez teljesen érthetetlen, mert ha a pályázat kielégítő biztonsággal utazott Mezőberényből Budapestre postai úton, akkor visszafelé ez miért nem lehetséges. Nos, az OKMT az anyagot csak személyesen adja ki. Hogy magam vagy valamelyik munkatársam Budapestre utazzon, arra a létszámhelyzet nem adott lehetőséget. Meghatalmazást írtam tehát 85-éves édesapámnak, aki ingyen utazik, és ő a pályázati anyagot el hozta Mezőberénybe. Fontos: a visszaadott pályázati anyagban egy db CD volt! (A benyúj tás kor 2 db-ot mellékeltünk a kiírásnak megfelelően.)

Megtörtént az újrabenyújtás immár a megfelelő helyen a megfelelő személyekkel aláírva. A mellékleteken nem változtattam semmit, értelemszerűen az egy db CD-t hagytam a csomag ban, hiszen a másik úgyis az OKMT-nél van. Erre a benyújtásra azt a választ kaptuk, hogy mivel csak egy CD-t küldtünk, elutasították a pályázatot.

Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a bejelentést magánemberként teszem, nem azért, mert szerepelek benne, ha csak hallottam volna az esetről, akkor is meg tenném. Ezt a fajta eljárást packázásnak hívják, és megengedhetetlen.

Természetesen örülnék, ha az OKMT a pályázatot befogadná, de azt is megértem, ha erre a történtek után nincs lehetőség. Arra azonban kérem Miniszter Urat, szíveskedjék az esetet kivizsgáltatni, és a vizsgálat eredményéről engem tájékoztatni.

Köszönettel

Mezőberény, 2009. december 23.

Update:

Sajnos folytatódott a levelezés. Nagyon szomorú vagyok.

Földrengés a várban

2010-01-28T13:41:00.004+01:00

Ha az Országos Széchenyi Könyvtárat hetes erősségű földrengés érné - mint Haitit -, ezt látnánk a pesti oldalról:

Az Origó.hu-ról loptam köszönöm.

Kávé, fotel, kirántott hús

2010-01-27T23:43:00.002+01:00

Ma Sajó Andreával, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatójával beszélgettem. Kényelmes fotelben ültem, porcelán csészéből ittam a kávét. A vacsorámat is az OSZK biztosította, hazafelé a büfében, kirántott húst vásároltam.

A kérdésekre adott válaszokat jövő héten publikálom.

Elég sok kötetet magam digitalizáltam

2010-01-24T23:34:00.002+01:00

Ha nincs tartalom, lopok máshonnan tartalmat. Kelt írása. Megjelent a http://worldshots.hu/2010-01/romantikus-kalozok/ oldalon.

Egyszer elkezdtem egy cikket arról, hogy a nagy Könyvtár, Amiről Nem Beszélünk mellett akadnak apróbb kalózkönyvtárak is. Két éve egyszer már beszéltem néhány ilyen oldal üzemeltetőjével, de azóta nagyrészt eltűntek ezek a lapok. A kizárólag romantikus könyveket tartalmazó könyvtár üzemeltetője megválaszolta pár kérdésemet, második körre viszont már nem került sor. Itt van, amit tudok.

Egészen pontosan milyen könyveket tartalmaz a könyvtár?
Kizárólag csak romantikus könyvek találhatóak az oldalon. Főleg a régebben kiadottakat (az elmúlt 10-15 év), de az elmúlt évek, friss kötetei is elérhetőek.

Milyen forrásból származnak a művek? Magatok is digitalizáltok könyveket?
A könyvtár 90-95%-a teljesen saját digitalizálás. Mármint van egy kisebb csoport, akik nagyon lelkesen végzik ezt a tevékenységet, az ő munkájuk a könyvek nagy része. Elég sok kötetet magam digitalizáltam és max. 5%, amelyek más forrásból, a net “sötét bugyraiból” származnak.

Mennyire van elbújtatva a gyűjtemény? Ftp, jelszavas honlap?
Külföldi szerveren van, a letöltés jelszóval védett. A honlap szabadon megtekinthető, ha rátalál valaki :D

Kerestek már meg azért, hogy vegyetek le bizonyos műveket? Úgy általában tud a könyvtáradról a könyves szakma?
Nem, ez még nem történt meg. A könyves “szakma”, úgy vélem nem tud az oldalról. Nagyon titokban csináljuk, hiszen nem az a cél, hogy a romantikus irodalom műfajában ne jelenjenek meg újabb és újabb könyvek. Hanem az, hogy minél több új kötet kerüljön a boltok polcaira.

Az egész “ekönyv” dolog úgy kb. 3 éve indult. És azért, mert a régebben kiadott könyveket, használtan, eszméletlen pénzekért lehetett csak megvenni az internetes antikváriumokban és licitálós oldalakon, végül pedig már a nagyobb netes könyváruházak antikvár részlegein is. A kölcsönkért régebbi könyveket kezdtük/kezdtem digitalizálni, hogy meglegyenek. Semmi olyan gondolatom nem volt, hogy ebből netes könyvtárat készítsek. De aztán valahogy túlnőtt ez a dolog rajtam és most már itt tartunk.

Van kapcsolatotok egyéb underground e-könyvtárakkal?
Csak nagyon kevéssel.

Kik a felhasználói a könyvtáradnak?
Főleg hölgyek :D Életkor teljesen változó, a tizenévestől, a negyvenesek át, a hatvanasokig. Kismamák, diákok, dolgozó hölgyek, nyugdíjasok. Bolti eladók, tanárok, könyvtárosok és értelmiségiek vegyesen. Sokukat ismerem, azért vagyok ilyen profi :D Persze a felhasználók többségét nem, de statisztikai alapon kivetítek :o)

Lehet tudni, hogy milyen eszközön olvassák a könyveket?
A többség számítógépen olvas. Még nagyon kevés tagnak van e-könyv olvasója.

A nyertes pályázatáról

2010-01-21T15:14:00.003+01:00

Király Péter írásának másodközlése. Megjelent a http://kirunews.blog.hu/2010/01/21/a_nyertes_palyazatarol oldalon.

Életemben nem írtam még pályázat-kritikát, de az előzmények ismeretében (Monok alulmaradása, az 'ismeretlen' Sajó Andreával szemben, majd Monok pályázatának publikálása, Sajóé nem publikálása, és a többi, amiről a Katalisten és a Konyvtáros.com-on lehetett értesülni) meglehetősen felcsigázta az érdeklődésemet, úgyhogy most (elsősorban magamnak, pedagógiai jelleggel) írok róla.

A legfontosabb: végre minden érdeklődő (az igazat megvallva néhány tucatnál nem lehet több, sajnos) megismerheti a pályázatot: http://www.oszk.hu/sajo_andrea/palyazat.pdf. A második, amit rögtön az elején szeretnék leszögezni: Sajó Andreát nem ismerem, látni is csak egyszer láttam, még Matáv-könyvtárosként egy Networkshop-konferencián, vagy 10 éve. Ha ennek a kritikának lesz némi éle, az nem az ő személye ellen szól (nem is szólhat, hiszen azt nem ismerem), hanem a pályázatban testet öltő teljesítményével kapcsolatos. Továbbá: a kritikában egyáltalán nem térek ki Monok pályázatára azon egyszerű okból, hogy nem nyert, tehát az ő pályázata nem releváns abból a szempontból, hogy milyen lesz az OSzK jövője, márpedig engem éppen ez érdekel, ezt próbálom kiolvasni Sajó Andrea pályázatából is.

Botrányosnak tartom, hogy egy OSzK főigazgatói poszt elnyerhető egy 18 és 1/3 oldalas (53 000 karaktert tartalmazó) pályázattal. Állítom, hogy ez a terjedelem nem alkalmas arra, hogy bármely jelölt meggyőzze a bírálókat, hogy nem csak a célokkal kapcsolatban vannak elépzelései, hanem a megvalósítás módjával, ütemezésével és erőforrásigényével is tisztában van. A pályázat nem sok konkrétumot tartalmaz a megvalósítással kapcsolatban; kirívó, hogy számadatok szinte egyáltalán nem, költségek pedig végképp nem szerepelnek. Úgy tűnik, hogy ezek a szempontok a fenntartó számra nem fontosak. Ha viszont ez igaz, akkor az újdonsült igazgatónő sem remélhet sok jót tőlük.

A pályázatból számomra nem jelenik meg egy átfogó könyvtár-vízió. Néha belemerül részletekbe, néhol csak felsorolást és 'stb.'-ket tartalmaz. A szöveg egy jelentékeny része olyannyira általános, sőt továbbmegyek: tankönyvpapír-ízű, hogy azt bármely tetszőleges könyvtárra, sőt néhol bármely intézményre alkalmazni lehetne. A szöveg nyelvezete nem arról árulkodik, hogy a szerző túl sok tapasztalatott szerzett volna az írásművészet gyakorlásában, gyakran enged a közhelyes fordulatok és a hivatalnokstílus csábításának (három példa, hogy világos legyen mire gondolok: "az 1952-től kiadásra került dokumentumok", "hiszen minden tevékenység egy-egy kis mozaik", végül "rendelkezik … üzleti szemléletű menedzser vénával"). Sajnos bennmaradt néhány helyesírási- vagy tollhiba is ("elektronikus fizetés mód bevezetése", "Z 39.50", "portáltecnológia"). Felejtsük el a pályázat nyelvi rétegét, mert a tartalom mellett ez nem érdekes - térjünk vissza a könyvtári vízióhoz.

Ami nagyon szimpatikus, hogy a pályázó felismerte, hogy az olvasó számára a dokumentumtípusok szerint tagolt rendszer értelmetlen. Ha teszem azt Sárazsadányról szeretnék informálódni, nem számít, hogy mi az adat forrása, illetve hadd dönthessem el én, hogy számít-e vagy sem. Ugynakkor nem világos, hogy mi is a megvalósítandó tevékenység, hiszen olyan programokat is sürget, amelyek nem tartoznak bele az OSzK igazgatójának döntési körébe. Például össze kellene vonni az ODR-t és a MOKKÁT, egyetérthetünk, de mind a kettő (ahogy tudom) konzorcium, vagyis az OSzK-nak csak egyetlen szavazata lehet a kérdésben. Össze kellene vonni a MATARKÁT és a HUMANUS-t - itt lényegében ugyanez a helyzet. Nem világos, hogy az OSzK vezetőjének mik lesznek ebben a kérdésben a lépései? Milyen érvekkel fogja meggyőzni a konzorciumi tagokat és a fenntartókat? Egekig dícséri a Könyvtárportált ("fantasztikus kezdeményezés"), de nem tisztázza azt a kérdést, hogy hogyan kellene a Könyvtárportálnak és az összevont ODR-MOKKÁNAK együttműködnie, vagy ezeket is össze kellene-e vonni.

Szintén szimpatikus a feladatorientált, lapos szervezet modellje. Nagyon drukkolok neki, hogy az OSzK-n belül tapasztalható széttagoltságot sikerüljön megszűntetnie és tényleg "egy irányba húzó" munkatársi gárdát sikerüljön kialakítani. Node: itt is hiányzik néhány konkrétum, leginkább annak a problémának a felvetése, amit például Reisz T. Csaba a MOL igazgatói pályázatában hangsúlyozott: az informatikai szakembergárda átlagosnál is nagyobb fluktuációja. Személyes tapasztalatból tudom, hogy ez a probléma még a nagy amerikai könyvtárakat is érinti, hiszen ott az informatikus számára az a dilemma: az egyetemi könyvtárban dolgozzak, vagy a IBM-nél? Márpedig Sajó Andrea egyik fő törekvése az OSzK szolgáltatásainak virtualizálása, aminek lépéseről a pályázat más helyein gyakorta értesülhetünk, sőt a pályázó ki is jelenti "A nemzeti könyvtár egyik új, lényeges feladatköre, hogy a digitális tartalom szolgáltatásában követhető, példamutató éllovas legyen.". Hogyan lehet éllovas egy olyan intézmény, melyben (tudomásom szerint) nem dolgozik hivatásos programozó (ezért települt a MOKKA-R és a Humanus Szegedre, Bozóhoz)? Továbbá: az osztályok a legjobb tudomásom szerint jelenleg is feladatkörök szerint vannak szervezve (pl. tájékoztatás, bibliográfiai feltárás stb., sőt tudomásom szerint egy olyan csoport is létezik - amit a pályázó hiányol és létrehozni kíván - mely teljes idejét webtartalmak előállítására fordítja) - valószinűleg csak az arányok kérdésesek. Vitatnám továbbá a következő mondatot: "Továbbra is működnek néhány főből álló szervezeti egységek (osztályok), melyek így nem hatékonyak." nem hiszem ugyanis, hogy egy szervezeti egység hatékonysága a nagyságán múlna - gondolom a szerző is inkább azt akarta mondani, hogy vannak (ilyen-olyan okok miatt) nem hatékony osztályok.

A pályázó néha belemerül részletekbe, például a szabadpolcos állomány adományokkal való feltöltése kapcsán sorjáznak az ötletek - bár némiképp szkeptikus vagyok abban, hogy pont az olvasók nagyját adó szegény bölcsészek fognak olyan értékes kézikönyveket adományozni, melyekre a könyvtárnak nincs pénze, de legyünk inkább optimisták. Máshol kardinális kérdések megoldási javaslatai, vagy egyáltalán felvetése került a 'stb.' kategóriájába.

Sajnálatos, de néhány ténybeli tévedés is található a pályázatban. Például állítása szerint a LibriVision-ben nincsenek analitikus rekordok. Ez csak abban az esetben igaz, ha az analitikus rekordokat a folyóirat-tartalomjegyzékek feltárásának eszközeként gondoljuk el, és megfeledkezünk a tanulmánykötetek tartalomjegyzékének feltárásáról (megjegyezném, hogy ez mint olvasónak komoly gond, hogy a tanulmánykötetek tartalomjegyzéke hol fel van dolgozva, hol nincs, a feldolgozottak pedig hol teljesek, hol nem - de erről a pályázatban nincs szó). Kérdéses tehát (számomra legalábbis az), hogy az idézett 1 millió monográfiából mennyi az ilyen analitikus rekord. Sajó számítása szerint az összes 8,6 millió dokumentum 3-5 éven belül feldolgozható, ha egy ember évi 200 napon napi 20 rekordot feldolgozna. Ha a már meglevő 1,6 millió dokumentumot levonjuk, és eltekintünk az analitikus feldolgozástól, akkor a 7 millió dokumentum feldolgozása 1750 munkaévet jelent, vagyis 5 év alatt csak akkor teljesíthető, ha 350 munkatárs dolgozik a feladaton (a jelenleg állomány kb. 500 fő) - ki-ki döntse el, hol a számítási hiba. A pályázó egy szót sem ejt a már feldolgozott, de nem Amicusban rögzített adatok (pl. a teljes Petrik, vagy a kézirattár katalógusa) átvételének lehetőségéről vagy a konverzió és az újbóli rögzítés költséghaszon-összevetéséről, se arról a kézenfekvő, és az OSzK-ban is alkalmazott módszerről, melynek során külső cégek végzik az adatbevitelt (az amerikai könyvtárak például Indiában vagy a Fülöp-szigeteken végeztetik az adatrögzítést).

A raktárak kérdése külön fejezetet kapott, de nem világos, hogy mennyire égető a kérdés: mikor szorul ki a könyvtár a meglévő helyről? Öt év? 25?

Szintén fontos kérdés az OPAC kérdése. Én - a pályázótól eltérően - különválasztanám az adatok előállításának és az adatok prezentációjának, keresésének kérdését (mellesleg ez utóbbit a szakirodalom és a library 2.0-ás gyakorlat is külön, "discovery interface" néven kezeli). Az Amicus leváltását nagyon óvatos hangon veti fel, érdemes idézni: "Az elmúlt évek tapasztalatai tehát arra engednek következtetni, hogy mindenképpen meg kell fontolni az AMICUS cseréjét". A problémáim: 1) nem biztos, hogy egyetlen „monolitikus” (ez nem Sajó Andrea kifejezése) integrált rendszert kellene beszerezni - lehet, hogy egy olyan csomag is megteszi, melyek alkotórészei szabványos felületeken (MARC, Z39.50, NCIP, SRW/SRU, OAI-PMH stb. stb.) együttműködnek egymással. 2) Naív elgondolás azt hinni, hogy az "az OSZK könyvtári rendszere kiemelt jelentőségű referenciahelyként is szolgálhatna" - ennek a mondatnak a folytatása ugyanis az szokott lenni: "épp ezért adjátok ingyen/olcsón". Ez lehet, hogy hatásos egy stat-up esetében, de nem hiszem, hogy jelentős árkedvezményt lehetne kicsikarni nemzetközi piacvezető szolgáltatóktól. 3) Nagyobb hangsúlyt adnék annak a szempontnak, hogy a szoftver megvételével ne álljon elő a beszállítóhoz-kötöttség (vendor lock-in) helyzete, amikor a könyvtár, vagy egy általa megbízott harmadik fél nem nyúlhat bele a szoftverbe. Már az is nagy eredmény lenne, ha a szoftvercsomag egy része ilyen lenne. 4) a szerencsésebb éghajlatú országokban a folyóiratok analitikus feltárását nem könyvtárak végzik, hanem a tartalomszolgáltatók (Elsevier, Thomson, JSTOR, és a többi), ennek megfelelően ezek az adatok nem is találhatók meg a saját adatbázisban, hanem API-kon keresztül csatlakoznak a könyvtári rendszerhez. Ennek megfelelően felteszem (de ha ez nem így van, akkor javítson ki, aki ezt olvassa) hogy legalábbis nem triviális a folyóirat-feltáró modul megléte. 5) A digitális tartalmat a pályázat "csatolható objektumként" képzeli el. Remélem ez nem azt jelenti, amire általában gondolni szoktak: vagyis nem egy strukturálatlan, csak teljes szövegűen kereshető, vagy csak képként elérhető fájl lebegett a szerző szeme előtt, hanem jól struktúrált szövegek kezelésére IS képes alrendszer.

Végezetül: Sajó Andrea pályázatában is visszaköszön az a hübrisz, ami úgy tűnik valami sajátos magyar lelki alkatra vezethető vissza, melynek legfőbb megnyilvánulása, hogy az adott vezető (mindegy, hogy a közintézmények mely ágazatát vesszük, a miniszterelnököktől a polgármestereken át a könyvtárigazgatókig) valamiféle (vérmérséklettől föggően: világ-, európai, közép-európai, kárpátmedencei és így tovább) centrumot látnak bele az intézménybe. Sajnos a szomorú valóság ezzel a csodálatos vízióval az, hogy néhány éven belül ezeket megvalósíthatatlanságuk miatt egy más víziók váltják fel. Vezető digitális tartalomszolgáltatóvá a könyvtár nem válhat úgy, hogy nincs meg a megfelelő szakembergárdája (most sajnos bizonyos területeken ez a helyzet, részben az általános világhelyzet okán), vagy ha dokumentumok másolásától való félelmében irreális technológiai célkitűzéseket támaszt (pl. képernyőképet se lehessen készíteni a tartalomról). A pályázat nem ejt szót egy fontos problémáról: a könyvtár saját maga megtermelte bevételének jelentős részét épp a digitális máslatok készítése adja. Csakhogy ez azzal jár, hogy ezeket csak az az ember látja, aki ezeket megfizeti - a többiek számára ezek láthatatlan dokumentumok. Vagyis hiába digitalizál a könyvtár dokumentumokat, ezek igazából nem csökkentik a kutató költségét, nem terjesztik a tudást széles rétegeknek (ami a könytár alapcélja lenne), sőt talán erőforrásokat von el a nyilvánosságnak szánt digitalizálás elől. Nem foglalkozik a pályázat a digitalizálás stratégiájával sem: mit digitalizáljon és hogyan (képként? nem struktúrált szövegként? cizellált XML-ként?)? Hogy viszonyuljon a könyvtár a "dolgok internete", az "összekapcsolt adatok" vagyis a szemantikus web kérdéséhez? Hogy viszonyuljon (a dorgáláson kívül) a könyves világ egyéb résztvevőihez?

Összegezve: ez a 18 és 1/3 oldal inkább csak újabb, az igazgatónő elképzeléseivel kapcsolatos kérdéseket vet fel, és nem kaptam választ arra az alapkérdésre, hogy az OSzK mit is fog csinálni a következő 5 évben. Előremutató lépés a digitális tartalmak kezelése és a szervezeti átalakítás, de a dolgozat alapján nem világos ezek konkrét formája. A pályázó mentségére legyen monda, a szöveg nem egy pontján kifejti, hogy ezt-vagy-azt a kérdést még alaposan meg kell vizsgálni. A döntéshozók felelősségét ezek a kitételek nem mentik.

Király Péter

Folytatni elődeink nagyszerű kezdeményezéseit

2010-01-20T22:57:00.002+01:00

Sajó Andrea főigazgatói pályázata online változatban jelent meg a Könyvtári Figyelőben, pénteken papíros verzió is lesz az újságárusoknál. 2009/4.

Az OSZK szerveréről is le lehet tölteni:

http://www.oszk.hu/sajo_andrea/palyazat.pdf

Sajnos pdf olvasó szükséges hozzá, de a pályázatban be van ígérve a felhasználóbarátság, reméljük a jövőben nem kell majd letöltögetni különböző filetípusokat, hanem kattintgatások, letöltések, konvertálások nélkül kapja az információt az egyszeri felhasználó.

Ahogy a fentiekben is látható, feladatunk van bőven. Folytatni elődeink nagyszerű kezdeményezéseit, tanulni a hibáikból, megbecsülni, amit ránk hagytak, s biztosítani utódaink számára a mai információforrások fennmaradását. Sajó Andrea

Nemzeti könyvtár

2010-01-20T13:44:00.009+01:00

Nem kaptam még engedélyt Sajó Andrea főigazgatói pályázatának közlésére. Két olvasó is elküldte a Konyvtaros.com-nak elektronikus formátumban a dokumentumot, este átolvasom egy-két sör kíséretében.

Addig is a wordle.net csinált a szövegekből egy ábrát, mely megmutatja a leggyakrabban előforduló pályázati szavakat:

Sajó Andrea pályázata:

Monok István pályázata:

Helyben digitalizálnának

2010-01-05T11:38:00.006+01:00

Olvasóink szerint Töröbálinton lenne/van az a raktár, amiről/lecseréléséről Sajó Andrea beszélt:

"Kiszámoltuk, hogy ha egy ekkora méretű raktárépületet üzembe tudnánk helyezni, akkor a teljes archív állományt át tudnánk oda telepíteni. Dolgozhatna ott egy feldolgozó, valamint digitalizálórészleg is, amelynek munkatársai nem a forgalmazható példányokat foglalnák le, hanem helyben, az archív állományból digitalizálnának"

Új pályázat kiírását szerette volna elérni

2010-01-04T13:00:00.004+01:00

Téma: OSZK főigazgatói pályázat
Tájékoztat: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete

A KKDSZ alapszervezetének a képviselőjét [...] bevonta a minisztérium a bíráló bizottságba.[...]

A KKDSZ kérdései [...]:
1. Kapott-e meghívást az eseményre?
2. Hányan pályáztak a vezetői posztra?
3. A szakszervezet emelt-e kifogást a kinevezendő vezető személye
ellen?
4. Felvetődött-e bármilyen gond a vezetőváltással kapcsolatban?

Lukács György, az Országos Széchenyi Könyvtár alapszervezeti titkára:
Az OKM küldte a meghívót. A Közalkalmazotti Tanács elnökével együtt a bíráló bizottság tagjaként vettem részt a megbeszélésen. Két pályázó adta be jelentkezését. A szakszervezet egyik pályázatot sem találta elég meggyőzőnek, ezért inkább új pályázat kiírását szerette volna elérni. Az ülésen elhangzottakról feljegyzés készült (összefoglalása az elhangzottaknak), ezt adták át a miniszternek, aki elfogadta az egyik pályázót. A döntést pedig mi is elfogadtuk.
Forrás: KKDSZ

Könyvtár.utca

2010-01-04T09:32:00.008+01:00

Tegnap este Kardos Andrással és Füzessi Károllyal teáztam. Jelenleg Karesz a Konyvtar.hu-t rendezgeti, Andris az UTCA projekten dolgozik. A héten, de legkésőbb a jövő héten olvasható lesz a dupla interjú, melyből kiderül, hogy mi az az UTCA projekt, hogyan indult a Konyvtar.hu, hová tart, és lesz-e vége. Hetvennégy percet rögzített a diktafon, a beszélgetés közben Angliában vásárolt bögréből ittam teát.

A szerző este kilenc órakor bekapcsolta a magnetofont, Karesz várta az első kérdést:

Sajó Andrea mondatok

2010-01-01T17:31:00.003+01:00

"2002-ben részt vettem a nemzeti könyvtár átvilágításában, és azt kellett tapasztalnom, hogy az akkor fejlesztési javaslatként megfogalmazott feladatok 60-70 százaléka még ma is aktuális"

"sokféle statisztika van, de a tagságukat az adott évre érvényesítő olvasók száma egyértelmű csökkenést mutat. 2007-ben 15 ezren, tavaly 11 ezren, míg 2009-ben 10 ezren vettek éves, havi vagy napi jegyet a könyvtárba"

"Nem biztos, hogy a felhasználóknak itt kell ülniük az olvasótermekben, olvasó az is, aki az interneten keresztül használja szolgáltatásainkat, elektronikus beiratkozással, fizetéssel, hosszabbítással"

"Olyan kiállításokat szeretnék, amelyek egyszerre bírnak komoly tartalommal és becsalogatják a könyvtárba a látogatókat is, akik legközelebb esetleg már mint olvasók térnek vissza"

"Lehet, hogy valóban érdemes lenne egy új nemzeti könyvtári központot kialakítani. Fontos azonban, hogy az új épület eleve nemzeti könyvtárnak épüljön, egy átlagos irodaház erre nem alkalmas"

"A pályázat nyílt volt, bárki pályázhatott. Monok István érdemeit éppúgy elismerem, mint az OSZK valamennyi korábbi főigazgatójáét"

Népszava 2009.12.31

Hírextra/MTI

Könyvtárba

2009-12-23T09:22:00.004+01:00

Beégetett programunk nyáron egy hét Káptalanfüredezés. Természetesen olvasni megyünk a tóhoz. Az almádi könyvtár tagja a dtp család.

A Pannónia könyvtár naponta küldött pár hét óta, szebbnél szebb mondókákat, szövegeket, szeretetet az email címünkre. A tegnapi emailjükkel, egy regösénekkel búcsúzik erre az évre a konyvtaros.com.

Szeret az almádi könyvtár. Mi meg viszontszeretjük. Vágyunk oda menni. Könyvtárba.

Regösének

1. Ahol keletkezik egy ékes nagy út,
Amellett keletkezik egy halastó-állás.
Hej, regülejtem, regülejtem!

2. Azt is fölfogá az apró sásocska,
Arra is rászokik csodafiúszarvas.
Hej, regülejtem, regülejtem!

3. "Noha kimennél uram, szent István király,
Vadászni, madarászni,
De ha nem találnál sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál csodafiúszarvast,
Hej, regülejtem, regülejtem!

4. Ne siess, ne siess uram, szent István király,
Az én halálomra.
Én sem vagyok vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok az atyaistentől
Hozzád követ.
Hej regülejtem, regülejtem!

5. Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,
Oldalamon vagyon árdeli szép hold,
Jobb vesémen vannak az égi csillagok.
Hej regülejtem, regülejtem!

6. Szarvam vagyon, ezer vagyon,
Szarvam hegyin vannak százezer sövények,
Gyulaszlagy, gyulaszlagy, holtatlan alusznak.
Hej regülejtem, regülejtem!

Üdvözlettel: a Pannónia Könyvtár munkatársai Balatonalmádiból

Felkértük mindazokat

2009-12-22T22:30:00.003+01:00

Téma: OSZK főigazgatói pályázat
Tájékoztat: Rónai Iván főosztályvezető-helyettes, Oktatási Kulturális Minisztérium

Dr. Hiller István miniszter úrhoz intézett levelére illetékességből én válaszolok.

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói pályázatának kiírása és értékelése során a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közgyűjteményi területen történő végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint járt el a tárca.

A pályázatokat értékelő bizottságba felkértük mindazokat, akiknek részvételét a hatályos jogszabályi rendelkezések előírják. (Szakmai szervezetek, Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet, stb.) A pályázatok értékelésében részt vett az Országos Könyvtári Kuratórium három volt tagja is.

Miniszter úrnak Sándor Klára képviselő asszony írásbeli kérdésére adott válaszát hamarosan olvashatja az Országgyűlés honlapján, az irományok között.

egyetemi szakdolgozatnak tűnik

2009-12-21T08:37:00.001+01:00

Sonnevend Péter az OSZK főigazgatói kinevezéséről (részlet):

"Általam nagyrabecsült személyiségek fejezik ki rosszallásukat a miniszter mostani döntése okán. (Azt én sem értem, más, se, a minisztérium miért ne ad épkézláb tájékoztatást döntése hátteréről, de hát nem adott 10 éve sem.). Ők vajon mennyire ismerik protezsáltjukat, kérdem csendesen? Az emberi mivoltot, a könyvtári szaktudást? 1999-ben az ő pályázata hogy nyerhetett pozitív elbírálást? Mostani pályázata, ha az általam ismert nemzetközi sztendertet veszem alapul, jó egyetemi szakdolgozatnak tűnik (néhány komoly hiányossággal), vagyis egyáltalán nem felelős vezetői dokumentumnak, hisz nincs benne semmi számonkérhető, nem vehető ki, milyen szintre juttatná az intézmény szolgáltatásait a következő öt évben."

Forrás: Sonnevend Péter blogja

Jó döntés

2009-12-16T15:47:00.000+01:00

Hiller István szerint minden kulturális intézmény élére a legjobb szakembert sikerült kiválasztani, kinevezésüket nem vonja vissza. Az oktatási és kulturális tárca vezetője erről éves miniszteri beszámolója során beszélt az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága keddi ülésén.

(MTI) - Mint az ellenzék által vitatott igazgatói megbízásokra - többek között a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár vezetőjének kiválasztására - utalva az oktatási és kulturális tárca vezetője hangsúlyozta, több intézmény élére több alkalmas jelölt is pályázott, közülük azonban választani kellett. "A meghozott döntéseket jó döntésnek tartom, és megváltoztatni nem fogom" - fogalmazott.

Forrás: KULTURA.HU

Bizalmas információ

2009-12-16T08:07:00.006+01:00

Kapom a fikát, hogy egyoldalú, nemobjektív, elfogult, részrehajló, benyalós a blog.

Lamentációs rovat következik a családom támogatásával. Nem vagyok senkinek az embere, nem irányít senki. Érdeklődök, legfőképp azok az emberek érdekelnek, akiktől szép ez a könyvtárosság. A blog szerkesztéséhez szükséges időt a szabadidőmből csípem le. A kocsmázásomat jobban viseli a csajom. Jó feleség.

Konyvtaros.com téma-feldolgozási háttér.

A K.com, csak és kizárólag e-mailben kommunikál.

Hiller István döntésétől napjainkig kábé ez történt:

1. Kértem Sajó Andreát, hogy a blog 12 kérdés rovatát e-mailben válaszolja meg. Nem kaptam választ.

2. Írtam Monok Istvánnak és Sajó Andreának, hogy közölni szeretném a pályázatukat. Monok István elküldte, Sajó Andrea nem küldte el. Most kissé bizonytalan vagyok, hogy az indokot leírhatom-e. A Könyvtári Figyelő című lap szokta közölni a főigazgatói pályázatokat.

3. Közöltem Monok István pályázatát.

4. Kértem Sajó Andreát, hogy küldje el a blognak főigazgatói pályázatát, mert Monok Istváné már olvasható, azzal érveltem, hogy minek várni a Könyvtári Figyelő januári megjelenésére. Interjúidőpontot is kértem Sajó Andreától. Válaszában másodjára sem küldte el a pályázatát, viszont az interjúra pozitívan reagált. Megegyeztünk az időpontban. (dec. 1. 17.30 OSZK porta)

5. Kértem Monok Istvánt, hogy nyilatkozzon a Konyvtaros.com-nak. Időpontot adott. (dec. 8. 8.30 OSZK porta)

6. Megkérdeztem a Könyvtári Figyelőt, hogy mikor jelenik meg a KF, és benne lesz-e Sajó Andrea pályázata. Ha igen milyen formátumban tudom másodközölni. A KF nem válaszolt az utóbbi kérésre, csak a megjelenés dátumára. (2010. január)

7. A parlamentben is téma a főigazgatói kinevezés. Írtam Sándor Klárának, Halász Jánosnak és Hiller Istvánnak, hogy szeretné a K.com-on közölni a véleményüket.

8. Sajó Andrea lemondta az interjút. Indokát nem közölhetem. Szerkesztőségi kulisszatitok, hogy egy gay hostelben Londonban olvastam Sajó Andrea e-mailjét (nov. 29.)

9. Sajó Andrea engedélyét kértem, hogy doktori disszertációjának téziseit közölhesse a K.com. Nem kaptam választ. (az ELTE honlapján nyilvánosan elérhető volt a dokumentum régebben, most is hozzáférhető egy kis trükkel. Jogi állásfoglalást kértem kedves szakértőtől az oldal hivatkozásának tárgyában . Nem ajánlotta, hogy linkeljem az anyagot)

10. Megjelent a Monok István interjú.

11. E-mailben kaptam két blogbejegyzést, amit állítólag Sajó Andrea írt tavaly februárban az OSZK-ról. Megkérdeztem, hogy valóban Ő írta-e. Nem kaptam választ.

11. Megjelent Sándor Klára válasza.

12. Újra kértem Hiller Istvánt, hogy válaszoljon a K.com kérdéseire. Három darab e-mail címére küldtem a kérést, csak a parlamentiről jött visszajelzés: Over quota.
update: a @mszp-ről is jött: account is full (quota exceeded)

A Konyvtaros.com ennyit tud megmutatni az ügyről. Részemről ezen a felületen vége van az évnek.

Kardos Andrissal még az ünnepek előtt/alatt kávézolunk, a Konyvtar.hu-ról fogunk beszélgetni, de csak januárban lesz elolvasható.

Boldog Karácsonyt és Boldog Új évet, kedves felhasználók!

Kiterítenek úgyis

2009-12-15T08:11:00.001+01:00

Téma: Hiller István megszegte a jogszabályokat? Az OSZK főigazgatói kinevezése.
Tájékoztat: dr. Sándor Klára (SZDSZ)

Konyvtaros.com: Interpellációjában jogszabályok megszegéséről beszélt.
dr. Sándor Klára: A törvénytelenség az volt, hogy egy 1997-es trv. végrehajtási rendelete meghatározza az OKK (Országos Könyvtári Kuratórium) összetételét, a jogszabály előírja ennek feladatait is. Az OKK feladat többek között az OSZK főigazgatói pályázatainak véleményezése, valamint a jelöltek szóbeli meghallgatása. A miniszter nem az OKK-t, hanem egy ad hoc testületet állított össze a pályázatok véleményezésére, a szóbeli meghallgatás is elmaradt. Egy hasonló témájú interpellációban Halász János is említette ugyanezt a törvénytelenséget.

Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére

2009-12-14T08:00:00.002+01:00

Az emberek természete

2010 január elsejétől nem Monok István irányítja az Országos Széchenyi Könyvtárat, az OSZK főigazgatójával beszélgettem.
Utolsó rész.

- Öt év múlva újra megpróbálja?
- Nem tudom, hogy mikor lehet újra megpróbálni, nem biztos, hogy öt év múlva. Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére. Azért hoztam ide, hogy igazgató lehessen, három hét alatt jöttem rá, hogy nem jó igazgató, a következő három hónapban rájöttem, hogy az osztály munkáját sem tudja irányítani. Nagyon szurkolok a könyvtárnak, hogy legyen a miniszterben annyi nagyvonalúság, hogy komoly nászajándékot ad. Ha nem kap, akkor csak imádkozni lehet. Ha a jövő évi költségvetési előirányzat kicsit is csökken, akkor be fogunk zárni az első negyedév végén. Attól nem félek, hogy szakmai programját nem tudja megcsinálni, hiszen annyi pénzt nyertünk, hogy azzal nem lesz gond. Az épület hogy tartja fenn magát, ez a kérdés. Ha csalódnom kell Sajó Andreában, én leszek az első, aki gratulál neki.
- Hátha nagy lesz a násznép. Hol fog jövőre szurkolni?
- Az egri főiskola és a szegedi egyetem hívott mindkét intézménynek eleget fogok tenni. Tanítani fogok. Egerből kértek ki január egytől, ott alakul a kulturális örökség mesterszak, ami ősszel indul. Addig könyvtárszakosokat fogok tanítani, Szegeden művelődéstörténetet fogok oktatni. Szeretnék nagyon gyorsan habilitálni.

- Az akadémiai nagydoktori?
- Azt hiszem mindkettő reálisan beadható, kicsit még koncentrálnom kell, hogy egységes szöveget tudjak beadni. A hazai könyvtáros szervezetekben továbbra is aktív maradok, a régi könyves egyesületben, az akadémián is megvan a magam dolga. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkáraként több időm lesz a VII. Hungarológiai Világkongresszus szervezésére, a Világemlékezet Magyar Nemzeti Bizottság elnöke lettem, tehát szakmailag el vagyok látva, kérdés ki finanszírozza az utazásaimat. Hívnak külföldre is, a bécsi egyetemen könyvszemináriumokat fogok tartani, hívtak Lipcsébe is, francia barátaim is segítenének.
- Búcsúbuli mikor lesz?
- Akkor fogok elbúcsúzni, ha meglesz erről a papírom, de tartani fogok egy összdolgozói értekezletetet, ahol nyilván elköszönök. Buli nem lesz.
- A közvetlen munkatársainak sem tart? A titkárságnak?
- Egy tisztességes titkárnő ilyenkor sír nem bulizik, és ők tisztességes titkárnők. Komolyan remélem, hogy Andrea megtartja őket, én is örököltem az előző vezetőtől, ezek bizalmi állások, de ha intelligens a sofőr vagy a titkárnő, akkor nyugodtam meg lehet tartani és ők azok. A többi vezető leváltásához túl nagy bátorság kell.
- Indít blogot?
- Nem tervezem, a blogot csak eszköznek tartom.
- Mert az is.
- Tudom, hogy olyan kérdéseket is fel lehet a blogon tenni, amik nem jutnak az ember eszébe, de azt a fajta exhibicionizmust, amit egy blog jelent, ezt ma még kicsit modorosnak tartom a saját korosztályom számára. Lehet eljátszani a bohókás főnököt, lehet azt is blogolni hogy életveszélyessé nyilvánítják a homlokzatot és nem sikerül rá pénzt szerezni a fenntartótól. Vicc is lehet és nagy nyomás is az emberen. Nyitott vagyok az új információs eszközökre. Úgy vonultam be ebben a házba, hogy kisöpörtem az írógépeket, kétszer mentem végig az összes szobán, az első körben negyven körül, második körben már csak tizenvalahányat találtam.
- Mikor jön jövőre írógépet ellenőrizni?
- Januárban jövök egy könyvbemutatóra.

"semmilyen problémát nem látok, hogy bármilyen gond lenne a közönségkapcsolattal"

2009-12-11T07:49:00.004+01:00

Az emberek természete

2010 január elsejétől nem Monok István irányítja az Országos Széchenyi Könyvtárat, az OSZK főigazgatójával beszélgettem.
Második rész.

- Lemondtam az olyan funkcióimat, ahová, mint az OSZK főigazgatója voltam delegálva, ezekben nyilván kicserélik a nevem. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szervezet az új főigazgatót automatikusan beválasztja a vezetőségébe. A Nemzeti Könyvtárak Szövetségében ha 2-3 évig jól dolgozik Sajó Andrea, akkor vélhetően javasolják majd vezetőségi tagságra, és megválasztják. Szeptemberben megkérdeztem a minisztériumot, hogyan számoljak, elvállaljak-e vezetőségi tagságot a CERL-ben, akkor azt mondták, hogy ne merjem ne elvállalni. Most csodálkoznak a szövetségben, hogy novemberben elvállaltam egy pozíciót, decemberben meg azt mondja a minisztérium, hogy nem kellesz.
- Sajó Andreával beszélt a döntés óta?
- Nem beszéltünk egymással, jövő héttől fogom elkezdeni a beszélgetést, amik rövidek lesznek.
- Nyilatkozta, hogy már érkeztek külföldi konzorciumi pályázatokról negatív hírek.
- A nemzetközi porondon az OSZK úgy működik, mint egy kereskedelmi hálózatban a partnerek. Vannak gazdasági mutatói és vannak olyan mutatói, amiből kiderül, hogy mennyire potens, vagy impotens. De az, hogy vele partiba megy-e partner, vagy sem az bizalmi kérdés. A nemzetközi közszférában a bizalom egy kulcskategória. A konzorciumok bizalmi alapon szerveződnek.
Két esetben léptek vissza. Az egyik egy német kulturális szándék, hogy az angol túltengést a digitális világban módosítsa és megfelelő mennyiségű német szöveg kerüljön fel a hálóra. Ez a magyar művelődéstörténetet abszolút érinti. Osztrák, bajor, szlovák, cseh partnerekkel történt volna az együttműködés, ennek egyik motorja a nemzeti könyvtár. Most került volna beadásra, de a döntés hírére azt mondta a konzorcium, hogy elnézést.

- Nincs bizalom.
- Nem vélelmezik, hogy az OSZK nem tudja teljesíteni a vállalást, de nem biztosak benne. Úgy néz ki, hogy a pozsonyi könyvtár kapja azt a pénzt, amit az OSZK kapott volna. Nem bízzák a pénzt nem kipróbált partnerre. De megvan a lehetősége a nemzeti könyvtárnak, hogy bizonyítson és a következő periódusban már teljes jogú tagként szerepelhet a konzorciumban.
A másik egy nagyléptékű kézirat-digitalizálás, ami a mi Corvina digitalizálási programunkat segítette volna. A dán nemzeti könyvtár szervezi ezt a konzorciumot, ők is azt mondták, hogy a szándék megvan, de jelen pillanatban partnerként nem tudják fölvenni az OSZK-t. Senki nem vélelmezi a világban, hogy Sajó Andrea nem lesz ugyanolyan jó, mint Monok István, de azt meg kell mutatni.
- A Corvina program külön szívügye.
- Nem csak nekem fontos, hanem a magyar művelődéstörténet egyik fajsúlyos témaköre, sőt a világemlékezet listán is szerepel a Corvina kódex. XVI-XVII. századi könyves vagyok, tehát jobban érdekel a corvinák utóélete.
- A netes kommunikációs eszközök használatában nehezen indul be az OSZK, pályázatában a facebook közösségi oldalt is megemlítette. Szükségét érezte, hogy erősítsen az olvasókkal való kapcsolattartáson?
- Ez a kabátlopási eset. Az elmúlt öt évben három elégedettségi vizsgálatot csináltunk, semmilyen problémát nem látok, hogy bármilyen gond lenne a közönségkapcsolattal. A véleményt formáló emberek azt mondják, hogy rossz az OSZK nyitva tartási struktúrája. Ha kinyitom éjszaka a könyvtárat három napig érdekes és 11 óra után nem jön senki. Ha 21 óráig tartunk nyitva az utolsó két órában több az ügyeletes, mint az olvasó. Nem azt mondom, hogy az a két ember nem ugyanolyan fontos, mint a többi olvasó, de ez tisztán anyagi kérdés. Legutóbb Bozóki miniszter úr kérte, hogy számoljuk ki mennyibe kerülne, ha 9-ig tartanánk nyitva. Akkor azt mondtuk, hogy ha ötven millió forinttal megemeli a költségvetést, máris kinyitjuk. Örülnék, ha éjfélig tartanánk nyitva, tudnék további 20 embernek munkát adni, de ahhoz pénzre van szükség.
- Vagy egy új könyvtárat lehetne építeni.
- Jelenleg két új épületmodellünk van. Az egyik egy dolgozói olvasói chip-es dokumentumkövető rendszer kiépítése, ami összeköti a dokumentumot a használójával. Biztonsági rendszerrel, megfelelő kamerákkal szabadabb mozgást lehet engedélyezni az olvasónak, kényelmesebben érezné magát. A kézikönyv állományt tudja mozgatni az egyik olvasóból a másikba. Ahol olvas, egy kéziratot oda nem lenne bonyolult egy szakcikket is odavinnie. Ez állandó problémánk. A számítógépes munkaállomások számát nagyon szívesen megdupláznám, máris nem kéne vinnie a szakcikket, mert digitális verzióban megtalálná. Látványosan nő az a digitális szakirodalom mennyiség, amely házon belül hozzáférhető.

Az OSZK modernsége/elavultsága, forrás: OSZK
Az OSZK számítógépes munkaállomásainak száma: 1999: 98; 2009: 758
Az OSZK tárkapacitása: 1999: 18 Gigabyte; 2009: 132 Terrabyte
Írógépek száma: 1999: 362; 2009: 6
A számítógéppark elavult, utoljára 2003-ban volt központi támogatás erre a célra.
A digitalizálás a legmodernebb szkennerekkel történik, a nemzetközi szabványoknak megfelelően. A beszerzések forrása: bevétel, illetve EU pályázat.

- De ahhoz be kell jönnie a könyvtárba.
- Nem bírom kifizetni a jogokat, Ha én nem tudom kifizetni a jogokat, nem tehetem ki a hálóra, de ez nem azt jelenti, hogy nincs meg digitálisan. A másik bővítés a kulturális világba történő nyitás, Beterveztünk egy mozit, nagyon színvonalas kínálatot tudnánk adni. Hiszen a dokumentumfilm köteles példány, ide érkezik az OSZK-ba, és a Nemzeti Filmarchívummal is nagyon példás az együttműködésünk. Dokumentumfilm mozi lenne és ritka magyar filmeket lehetne bemutatni. Koncert termet is terveztünk, elindítottuk azt a programot, hogy a zeneművészeti egyetemen szakdolgozók, ha nálunk található anyagból doktorálnak, szakdolgoznak, azt a mi koncerttermünkben be tudná mutatni. Olyan koncerteket csinálnánk, amely a saját eldugott zenei gyűjteményünk bemutatása lenne. Szeretnénk állandó kiállítást és természetesen időszaki kiállításainkkal is számoltunk. Az új épületbe terveztünk egy turista útvonalat, a látogató látná a restaurátorok munkáját, de ha valaki arra kíváncsi, hogy mit csinálunk a tengernyi aprónyomtatvánnyal azt is megnézhetné. Ez jó bevétel is lehetne.
- A tervek miért nem nyilvánosak, hol lenne ez az új épület?
- Több helyszínt bejártunk, több látványterv készült, nyilvánosságra nem lehet hozni, mert amelyik cégekkel konzultálunk elesnének a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
- Név nélküli tervek?
- Van a KI látáskörében olyan nyugdíjas mérnöki, tervezői kar, akik ehhez értenek, jellemzően velük vettük fel a kapcsolatot.
- Mikor kezdődik az építkezés?
- A miniszter úrnak lehetősége van még a kormányváltásig bevinni a kormány elé a tervezetünket és épülhetne az új Nemzeti Könyvtár. Ez kb. 100 milliárdos költséget igényel. Ha ez megtörténne, nagyon örülnék. Megcsináltuk a jelenlegi épületnek a felújítási terveit is, a föld alatti raktárakról van szó elsősorban, illetve a Váralja utcán megterveztettük azokat a házakat, melyekben digitális olvasói tereket hoznánk létre, ahol szabadabb könyvtári használatra lenne lehetőség. Jól előkészített anyagok várják az új vezetőt.
- Nagyon belelendült a tervekbe. Egytől-tízes skálán mennyire sajnálja, hogy nem vehet ebben a munkában részt?
- Tízes. Nagyon sajnálom, mert nem erre készültem. Hogy ne másra készüljek erre határozott felszólításom volt. Sokkal kényelmesebb lenne az életem, ha tavasszal azt mondták volna, hogy köszönjük szépen főigazgató úr megkapta a kitüntetését, a következő években próbáljon meg máshol hasonló eredményeket elérni.
Kis OSZK-s digitalizálás-történeti kronológia, forrás: OSZK

1994: függetlenül az OSZK-tól, könyvtáros mozgalomként megszületik a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
1997: a kormány létrehozza az OSZK-tól és a MEK-től független Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központot (Neumann-ház)
1999: a MEK beköltözik az OSZK-ba
2002: a kormány digitalizálási pályázatot ír ki (IKB), ezen az OSZK a katalógus adatok digitalizálására nyer 140 millió Ft-ot (1 ütem)
2003: az IHM folyósítja az IKB-nál nyert összeget, és további 175 milliót számítógépekre, tárkapacitás növelésre, és még 45 millió Ft-ot a Hungarológiai Alapkönyvtár fejlesztésére
2003: az OSZK és a Neumann-ház összefogásával elkészül a „Magyar kulturális közvagyon felmérése és digitalizálása” tanulmány (2003 és 2009 között nem sikerült a megvalósítási tanulmányra szerződést kötni)
2003: létrehozták az OSZK-tól független Nemzeti Digitális Adattárat (NDA), amelynek alapjául lemásolták a közgyűjteményi nyilvántartásokat
2004: az eKormányzat programjába került a „Közkönyvtári nyilvántartásokhoz való szabad internetes hozzáférés” – az OSZK a feladatra egyetlen forintot sem kapott, az IHM, a MEH, a NKÖM, majd az OKM folyamatosan tárgyalt arról, hogy kinél van a forrás
2004: nyilatkozat a közgyűjteményeknek a magyar kulturális örökség digitalizálásban játszott szerepéről http://epa.oszk.hu/01300/01367/00055/pdf/01konyvtarpolitika.pdf
2005: elkészült az országos könyvtári digitalizálási stratégia
2006. szeptember 19. : a Népszabadság interjúja az NDA-ról; a lap nem közölte az OSZK főigazgatójának a riport kapcsán adott válaszát
2007. január 1-től a Neumann-ház az OSZK része lett, a Neumann János nevet megtartották az NDA-nak
2007: az OSZK koordinálásával elkészült a „Könyvtári digitalizálási terv az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében” tanulmány (a TIOP és a TÁMOP tervezéshez felhasználták)
2009: a TIOP és TÁMOP pályázatokon az országos könyvtári feladatokra alakult könyvtári együttműködés közel 2 milliárd Ft-ot nyert; kialakult a fenntartó egyetértésével az a koncepció, hogy a könyvtári jellegű dokumentumok központi nyilvántartása (az elektronikus dokumentumoké is) az OSZK-ba kerül, a digitalizálás koordinációjával, a digitális anyag koordinált kezelésével együtt; az OSZK lesz a könyvtári jellegű dokumentumok adatainak közvetítője az európai konzorciumok felé; az OSZK felel az oktatási és kutatási infrastruktúra tartalmi területei 80 %-ért.
2010. január 1.: Leváltják az OSZK vezetőjét.
A tegnapi rész tartalmából: "tíz év elismert munka után nem áll velem szembe senki, hogy így döntöttünk"

A hétfői rész tartalmából: "Sajó Andreát nem tartom alkalmasnak az OSZK vezetésére."