Jól éreztem magam a Wenckheim palotában, a beszélgetés végén átadtam egy ajándékot is főigazgató úrnak, a http://twitter.com/fszek mikroblogot.
Remek zene a könyvtárból:
2010/06/10
Könyvtár és Vezetés
Dr. Fodor Péterrel készített interjúmat teszem olvashatóvá jövő héten három vagy négy bejegyzéses folytatásban.
Jól éreztem magam a Wenckheim palotában, a beszélgetés végén átadtam egy ajándékot is főigazgató úrnak, a http://twitter.com/fszek mikroblogot.
Remek zene a könyvtárból:
Jól éreztem magam a Wenckheim palotában, a beszélgetés végén átadtam egy ajándékot is főigazgató úrnak, a http://twitter.com/fszek mikroblogot.
Remek zene a könyvtárból:
2010/05/05
2010/04/08
2010/04/07
Másodkönyvtártiszt díj
Ismert az a minisztériumi kitüntetéstípus a könyvtáros elismerések sorában, amikor bárki javasolhat könyvtárost kitüntetésre. Bronzból készült kerek érmét kap majd az elismert közalkalmazott.
JAVASLAT
Könyvtáros kitüntetésre
Név: (leánykori név): Ferber Máris
Munkahely: Könyvtárban
Foglakozása, beosztása: könyvtáros
Születési hely: vidéken év: nemtudom
Anyja neve: Hikker Julianna
Lakáscíme (elérhetősége, e-mail): nemtudom merre lakik
Korábbi állami kitüntetései (évszámmal): nem volt soha semmi
Javaslat időpontja a kitüntetés átadására: karácsonykor
Hivatalos indoklás (1 mondat): Máris kiválóan dolgozik harminckét éve ugyanabban a könyvtárban, nagyon sok embert tájékoztat heti negyven órában, örülne a kitüntetésnek
Dátum: 2010.04.07
Darvas Tóth Péter
felterjesztő
Tessenek ajánlani könyvtárost wordben!
zene:
JAVASLAT
Könyvtáros kitüntetésre
Név: (leánykori név): Ferber Máris
Munkahely: Könyvtárban
Foglakozása, beosztása: könyvtáros
Születési hely: vidéken év: nemtudom
Anyja neve: Hikker Julianna
Lakáscíme (elérhetősége, e-mail): nemtudom merre lakik
Korábbi állami kitüntetései (évszámmal): nem volt soha semmi
Javaslat időpontja a kitüntetés átadására: karácsonykor
Hivatalos indoklás (1 mondat): Máris kiválóan dolgozik harminckét éve ugyanabban a könyvtárban, nagyon sok embert tájékoztat heti negyven órában, örülne a kitüntetésnek
Dátum: 2010.04.07
Darvas Tóth Péter
felterjesztő
Tessenek ajánlani könyvtárost wordben!
zene:
Mostoha kistestvér?
Habók Lilla végzős könyvtáros hallgató. Részt vett a Belvárosi Pedagógiai Napokon egy informatikatanár-könyvtárostanár beszélgetésen az Eötvös József Gimnáziumban. Leírta:
Könyvtárhasználat informatika órán
A Nemzeti Alaptanterv korábban számítástechnika- és könyvtárhasználatként határozta meg az informatika műveltségi területet, sok középiskolában viszont nem is tartottak könyvtárhasználat órákat. A NAT 2007-től részben tartozik az informatika órák feladatai közé a könyvtári informatika megtanítása is.
Legtöbb esetben az informatikatanár vagy a magyartanár foglalkozik ennek az oktatásával, pedig iskolai könyvtárban elvileg azért csak tanári diplomával lehet elhelyezkedni, hogy a könyvtárhasználat tanítására felkészülten töltsük be ezt a munkakört.
A könyvtárpedagógusok szívesen is vállalnák ezt a feladatot, de a jelek szerint kollégáik nem annyira nyitottak a kérdésre, féltik saját óráikat, ahol így is kevés idő marad a tananyag leadására. Másrészről, lássuk be, nem tartják annyira fontosnak a tárgy oktatását.
Lehetséges az együttműködés
A könyvtárostanárok és informatikatanárok találkozójának apropóját az adta, hogy az Eötvös József Gimnáziumban bemutatták: együtt tud működni a két tanár. Márkusné Ihász Sarolta, az iskola könyvtárosa beszámolt róla, hogy korábban is tartott könyvtárismeret órákat, de nem konkrétan könyvtárhasználatot. Mióta azonban kötelezővé vált elvileg a tárgy tanítása, „a kollegák jóindulatán múlt, hogy behozták-e a diákokat a könyvtárba”. Többnyire magyartanárokkal működött együtt nyelvtanórákon, és a diákoknak például a hivatkozás, jegyzetelés, cédulázás technikáit tanította meg.
Az informatika óra keretein belül pedig tavaly, 2009-ben tartott először órákat 7. osztályosoknak. Az informatikatanárral abban állapodtak meg, hogy hat óra tanítását vállalja át.
Bevezető órával szokott kezdeni, amikor általánosan beszél a könyvtárról és az iskola történetéről. A jelenleg tanított osztályának azonban a magyartanár már bemutatta a könyvtárat, ezért rövid könyvtártörténettel kezdett, és a lexikonok, enciklopédiák, szótárak közötti különbségek elmondásával. A második órán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár online katalógusában keresgéltek, a mai órán mi is ellátogathattunk a Magyar Elektronikus Könyvtárat ismertető órájára, amit még folytatni fog. A későbbiekben a kézikönyvtár használatát a gyakorlatban tapasztalhatják meg kiscsoportokban. A záró órát pedig az informatika tanárral együttműködve olyanra tervezik, hogy a gyerekek a feladatoknál dönthetnek, internetes vagy hagyományos forrást szeretnének igénybe venni, és ennek megfelelően szaladgálhatnak a könyvtár és a számítástechnika terem között.
Hogy állnak ehhez az informatikatanárok?
A gimnázium informatika tanára, Schmieder László elárulta, hogy egyszer csak rájött arra, hogy ő nem ért a könyvtárhasználathoz, hiába érettségi követelmény informatikából. Ezért megállapodtak a könyvtárostanárral a megosztott órákban. Legfőbb probléma szerinte, hogy a gyerekek nem szoktak meggyőződni az információk helyességéről, és ezen kellene javítani ezekkel az órákkal.
A hozzá intézett kérdések elsősorban az érettségi felkészülésre vonatkoztak. Elmondta, hogy a fakultációra járókkal bejöttek a könyvtárba készülni, de akkor nem húzták ezt a tételt. Korábban viszont előfordult, hogy nem készültek belőle, és ezt kapták. Az emelt szintű érettségire hozzá érkezőknél azt tapasztalta, hogy saját maguk próbálnak felkészülni ebből a tételből. Véleménye szerint „aki nem készül, szinte mindegy, hogy miből nem készül”.
A többi informatikatanár jelezte, hogy náluk is szokott lenni könyvtáros felkészítés, mások pedig maguk próbálnak elméleti szinten előadni az anyagból. Az egyik hölgy megjegyezte, hogy ő már harminc éve tanít informatikát, de könyvtárhasználati órát még nem látott, mert korábban a magyar tanárok lelkesedtek érte, most viszont eldöntötte, hogy „akarja csinálni, és nem tudja”. Egy másik, jelen nem lévő általános iskolával kapcsolatban pedig megtudtuk, hogy ott a magyar szakos tanárnő a tananyagba építve rögzíti a diákokban a könyvtárhasználatot, és így „megtapasztalják, mi az értelme”.
Magyar Elektronikus Könyvtár, a tanórán
A bemutató órán, ahogy az egy rendes tanórán szokott történni, a házi feladat megbeszélésével indítottak, amit e-mailben kellett elküldeni az informatikatanárnak (pl. a FSzEK katalógusából ki kellett keresni a Hunyadi Mátyás és János hadjáratairól szóló könyveket), amit az osztály fele tett meg. Majd a Magyar Elektronikus Könyvtár használatának kipróbálása kezdődött a gyakorlatban, minden diák előtt külön számítógéppel. Az egész órán végigvonuló példa Petőfi Sándor: A puszta télen című versére vonatkozott.
Így tapasztalhatták meg a diákok, hogyha erre keresnek rá, akkor nincs adat, mivel ez nem egy könyvnek a címe. Petőfi Összes költeményében megtalálták, és ennek a könyvnek megnézhették az adatait, a kapcsolódó oldalak között a költő életrajzát. Egy másik feladatban Petőfi verseire év szerint vagy betű szerint is kereshettek.
Böngészhettek az egyes tudományok között, megnézték a matematika tudománytörténetéhez sorolható könyveket. Majd az aranymetszés definícióját kellett megtalálniuk kereső segítségével.
Házi feladatként ezúttal azt kapták, hogy keressék meg Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet ciklusának egyik versét, és azt küldjék el e-mailben a tanárnak. A diákok hozzáállását jól jellemzi, hogy mikor a könyvtárostanár érdeklődött, felírták-e a feladatot, az egyik gyerek közölte: „Majd elküldöm magamnak mailben!”
„Azt hiszik, mindent tudnak”
Az órát követő megbeszélésen az egyik tanár érdeklődött, hogy eljut-e minden diák a könyvtárba, mert náluk vannak olyanok, akiket soha nem hoznak be a tanárok, de amikor véletlen betéved egyszer, akkor közli, hogy neki nem kell segítség, csak épp az ellenkező irányba indul el a könyvet keresni.
Az Eötvös József Gimnáziumban sem jut el mindenki, a könyvtáros szerint „év elején kampányszerűen” szokták a gyerekeket könyvtárlátogatásra hozni, de nem mindenhonnan. Az órák tartása pedig elvétve történik, mert „az informatikatanár tudja, hogy a tananyagba mikor illik bele.” De véleménye szerint fontos lenne folyamatosan megismertetni a könyvtárhasználatot, felsőbb évfolyamokban már a továbbtanulásra felkészítve a diákokat. Úgy látja ugyanis, hogy nem megy a témakatalógus összeállítása és a cédulázás, egyetemeken pedig már hiába teszik fel a kérdést a hallgatók: miért nem tanították ezt meg nekik középiskolában?
Az egyik informatikatanár arra panaszkodott, hogy ezt az együttműködést heti egy órában nehezebb megvalósítani. A lelkesebb tanító pedig tanterv iránt érdeklődött, mire „Az információ és az ember” című tankönyvet ajánlották, és egy 2007-es számot az Iskolakönyvtáros folyóiratból.
A Belváros-Lipótváros Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársa azt javasolta a könyvtárosoknak, hogy kérjék az iskolaigazgatótól a könyvtárhasználat kötelezővé tételét, illetve iskolai- és módszertani napokon népszerűsítsék magukat. Schmieder László szerint utóbbinak azért nincs sok értelme, mert a diákjaik „tananyag és óracentrikusak”, ezért az órán kívül elmondottakat nem tartják fontosnak.
Végül felmerült, hogy mit kezdjenek azokkal a diákokkal, akik internetről letöltött anyagokat szoktak beadni házi feladatként, annak átolvasása, korrigálása nélkül. Sokszor ráadásul a szülő akadályozza a könyvtárazást, mert azt felesleges időtöltésnek tartja hiszen „az internetről úgyis minden letölthető”. Konkrét megoldási javaslatok a kérdésre nem születtek, de az Eötvös József Gimnáziumban például a könyvtárhasználat órákkal szeretnék megtanítani a diákokat a helyes forráshasználatra.
A cél összefoglalóan az lenne, hogy a diákok értsék meg, hogy az interneten nincs minden fenn, ezért a könyvtár használata is nagyon fontos, illetve ha már az internetet használják, akkor tanuljanak meg rendesen keresni, és kritikával kezelni a találatokat. Remélhetőleg az informatikatanároknak és a könyvtárostanároknak pedig több volt ez a beszélgetés, mint egy tanúsítvány az ötórás továbbképzésről, és az elhangzottakat alkalmazni fogják saját munkájuk során.
Habók Lilla
zene:
Könyvtárhasználat informatika órán
- Bukdácsolás az informatika érettségin a kihúzott könyvtári informatika tételnél.
- Harminc éve informatikát tanító hölgy, aki soha nem látott még könyvtárhasználat órát.
- Élelmes diákok, akik házi feladatként adnak be egy-egy internetről ellopott szakdolgozatot.
A Nemzeti Alaptanterv korábban számítástechnika- és könyvtárhasználatként határozta meg az informatika műveltségi területet, sok középiskolában viszont nem is tartottak könyvtárhasználat órákat. A NAT 2007-től részben tartozik az informatika órák feladatai közé a könyvtári informatika megtanítása is.
Legtöbb esetben az informatikatanár vagy a magyartanár foglalkozik ennek az oktatásával, pedig iskolai könyvtárban elvileg azért csak tanári diplomával lehet elhelyezkedni, hogy a könyvtárhasználat tanítására felkészülten töltsük be ezt a munkakört.
A könyvtárpedagógusok szívesen is vállalnák ezt a feladatot, de a jelek szerint kollégáik nem annyira nyitottak a kérdésre, féltik saját óráikat, ahol így is kevés idő marad a tananyag leadására. Másrészről, lássuk be, nem tartják annyira fontosnak a tárgy oktatását.
Lehetséges az együttműködés
A könyvtárostanárok és informatikatanárok találkozójának apropóját az adta, hogy az Eötvös József Gimnáziumban bemutatták: együtt tud működni a két tanár. Márkusné Ihász Sarolta, az iskola könyvtárosa beszámolt róla, hogy korábban is tartott könyvtárismeret órákat, de nem konkrétan könyvtárhasználatot. Mióta azonban kötelezővé vált elvileg a tárgy tanítása, „a kollegák jóindulatán múlt, hogy behozták-e a diákokat a könyvtárba”. Többnyire magyartanárokkal működött együtt nyelvtanórákon, és a diákoknak például a hivatkozás, jegyzetelés, cédulázás technikáit tanította meg.
Az informatika óra keretein belül pedig tavaly, 2009-ben tartott először órákat 7. osztályosoknak. Az informatikatanárral abban állapodtak meg, hogy hat óra tanítását vállalja át.
Bevezető órával szokott kezdeni, amikor általánosan beszél a könyvtárról és az iskola történetéről. A jelenleg tanított osztályának azonban a magyartanár már bemutatta a könyvtárat, ezért rövid könyvtártörténettel kezdett, és a lexikonok, enciklopédiák, szótárak közötti különbségek elmondásával. A második órán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár online katalógusában keresgéltek, a mai órán mi is ellátogathattunk a Magyar Elektronikus Könyvtárat ismertető órájára, amit még folytatni fog. A későbbiekben a kézikönyvtár használatát a gyakorlatban tapasztalhatják meg kiscsoportokban. A záró órát pedig az informatika tanárral együttműködve olyanra tervezik, hogy a gyerekek a feladatoknál dönthetnek, internetes vagy hagyományos forrást szeretnének igénybe venni, és ennek megfelelően szaladgálhatnak a könyvtár és a számítástechnika terem között.
Hogy állnak ehhez az informatikatanárok?
A gimnázium informatika tanára, Schmieder László elárulta, hogy egyszer csak rájött arra, hogy ő nem ért a könyvtárhasználathoz, hiába érettségi követelmény informatikából. Ezért megállapodtak a könyvtárostanárral a megosztott órákban. Legfőbb probléma szerinte, hogy a gyerekek nem szoktak meggyőződni az információk helyességéről, és ezen kellene javítani ezekkel az órákkal.
A hozzá intézett kérdések elsősorban az érettségi felkészülésre vonatkoztak. Elmondta, hogy a fakultációra járókkal bejöttek a könyvtárba készülni, de akkor nem húzták ezt a tételt. Korábban viszont előfordult, hogy nem készültek belőle, és ezt kapták. Az emelt szintű érettségire hozzá érkezőknél azt tapasztalta, hogy saját maguk próbálnak felkészülni ebből a tételből. Véleménye szerint „aki nem készül, szinte mindegy, hogy miből nem készül”.
A többi informatikatanár jelezte, hogy náluk is szokott lenni könyvtáros felkészítés, mások pedig maguk próbálnak elméleti szinten előadni az anyagból. Az egyik hölgy megjegyezte, hogy ő már harminc éve tanít informatikát, de könyvtárhasználati órát még nem látott, mert korábban a magyar tanárok lelkesedtek érte, most viszont eldöntötte, hogy „akarja csinálni, és nem tudja”. Egy másik, jelen nem lévő általános iskolával kapcsolatban pedig megtudtuk, hogy ott a magyar szakos tanárnő a tananyagba építve rögzíti a diákokban a könyvtárhasználatot, és így „megtapasztalják, mi az értelme”.
Magyar Elektronikus Könyvtár, a tanórán
A bemutató órán, ahogy az egy rendes tanórán szokott történni, a házi feladat megbeszélésével indítottak, amit e-mailben kellett elküldeni az informatikatanárnak (pl. a FSzEK katalógusából ki kellett keresni a Hunyadi Mátyás és János hadjáratairól szóló könyveket), amit az osztály fele tett meg. Majd a Magyar Elektronikus Könyvtár használatának kipróbálása kezdődött a gyakorlatban, minden diák előtt külön számítógéppel. Az egész órán végigvonuló példa Petőfi Sándor: A puszta télen című versére vonatkozott.
Így tapasztalhatták meg a diákok, hogyha erre keresnek rá, akkor nincs adat, mivel ez nem egy könyvnek a címe. Petőfi Összes költeményében megtalálták, és ennek a könyvnek megnézhették az adatait, a kapcsolódó oldalak között a költő életrajzát. Egy másik feladatban Petőfi verseire év szerint vagy betű szerint is kereshettek.
Böngészhettek az egyes tudományok között, megnézték a matematika tudománytörténetéhez sorolható könyveket. Majd az aranymetszés definícióját kellett megtalálniuk kereső segítségével.
Házi feladatként ezúttal azt kapták, hogy keressék meg Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet ciklusának egyik versét, és azt küldjék el e-mailben a tanárnak. A diákok hozzáállását jól jellemzi, hogy mikor a könyvtárostanár érdeklődött, felírták-e a feladatot, az egyik gyerek közölte: „Majd elküldöm magamnak mailben!”
„Azt hiszik, mindent tudnak”
Az órát követő megbeszélésen az egyik tanár érdeklődött, hogy eljut-e minden diák a könyvtárba, mert náluk vannak olyanok, akiket soha nem hoznak be a tanárok, de amikor véletlen betéved egyszer, akkor közli, hogy neki nem kell segítség, csak épp az ellenkező irányba indul el a könyvet keresni.
Az Eötvös József Gimnáziumban sem jut el mindenki, a könyvtáros szerint „év elején kampányszerűen” szokták a gyerekeket könyvtárlátogatásra hozni, de nem mindenhonnan. Az órák tartása pedig elvétve történik, mert „az informatikatanár tudja, hogy a tananyagba mikor illik bele.” De véleménye szerint fontos lenne folyamatosan megismertetni a könyvtárhasználatot, felsőbb évfolyamokban már a továbbtanulásra felkészítve a diákokat. Úgy látja ugyanis, hogy nem megy a témakatalógus összeállítása és a cédulázás, egyetemeken pedig már hiába teszik fel a kérdést a hallgatók: miért nem tanították ezt meg nekik középiskolában?
Az egyik informatikatanár arra panaszkodott, hogy ezt az együttműködést heti egy órában nehezebb megvalósítani. A lelkesebb tanító pedig tanterv iránt érdeklődött, mire „Az információ és az ember” című tankönyvet ajánlották, és egy 2007-es számot az Iskolakönyvtáros folyóiratból.
A Belváros-Lipótváros Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársa azt javasolta a könyvtárosoknak, hogy kérjék az iskolaigazgatótól a könyvtárhasználat kötelezővé tételét, illetve iskolai- és módszertani napokon népszerűsítsék magukat. Schmieder László szerint utóbbinak azért nincs sok értelme, mert a diákjaik „tananyag és óracentrikusak”, ezért az órán kívül elmondottakat nem tartják fontosnak.
Végül felmerült, hogy mit kezdjenek azokkal a diákokkal, akik internetről letöltött anyagokat szoktak beadni házi feladatként, annak átolvasása, korrigálása nélkül. Sokszor ráadásul a szülő akadályozza a könyvtárazást, mert azt felesleges időtöltésnek tartja hiszen „az internetről úgyis minden letölthető”. Konkrét megoldási javaslatok a kérdésre nem születtek, de az Eötvös József Gimnáziumban például a könyvtárhasználat órákkal szeretnék megtanítani a diákokat a helyes forráshasználatra.
A cél összefoglalóan az lenne, hogy a diákok értsék meg, hogy az interneten nincs minden fenn, ezért a könyvtár használata is nagyon fontos, illetve ha már az internetet használják, akkor tanuljanak meg rendesen keresni, és kritikával kezelni a találatokat. Remélhetőleg az informatikatanároknak és a könyvtárostanároknak pedig több volt ez a beszélgetés, mint egy tanúsítvány az ötórás továbbképzésről, és az elhangzottakat alkalmazni fogják saját munkájuk során.
Habók Lilla
zene:
2010/03/30
Egy százalékot kapnak a parlamenti könyvtár használói
Téma: Kettőmillió oldalt digitalizál uniós forrásból az Országgyűlési Könyvtár
Tájékoztat: Ambrus János főigazgató
Konyvtaros.com: Mikor kezdődik a digitalizálás?
Ambrus János:A digitalizálás várhatóan 2010 augusztusában indulhat el a feladatra kiírt sikeres közbeszerzési eljárást követően.
Konyvtaros.com:A könyvtár vagy külső szervezet végzi a munkát?
Ambrus János:A digitalizálás és az egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésére az Országgyűlési Könyvtár közbeszerzési eljárást ír ki, alapvetően tehát külső vállalkozó végzi a digitalizálási tevékenységet. Bizonyos dokumentumok (pl. ritkaságok) digitalizálása azonban várhatóan saját erőforrás felhasználásával történik majd.
Konyvtaros.com: A 200 millió forintos támogatás az egész projektet fedezi, esetleg pénzbeli, vagy egyéb hozzájárulással az Országgyűlési könyvtár is hozzájárul?
Ambrus János: Igen, az európai uniós támogatás az egész projektet fedezi, de a munkatársak és az eszközpark révén az Országgyűlési Könyvtár is hozzájárul, természetesen, a projekt sikeres végrehajtásához.
Konyvtaros.com: Meddig tart a digitalizálás?
Ambrus János: Ez a közbeszerzési eljárás során ajánlatot tevő cégek által tett ajánlati időpontoktól függ.
Konyvtaros.com: Mikor férhetnek hozzá a dokumentumokhoz a felhasználók?
Ambrus János: A digitalizált dokumentumok várhatóan 2011 júniusától lesznek elérhetők a Digitalizált Törvényhozási Tudástár portálon.
Konyvtaros.com: Készíthetnek-e saját használatra, saját gépükre másolatot a felhasználók?
Ambrus János: A szerzői jog által nem védett dokumentumokról igen.
Konyvtaros.com: Az említett kétmillió oldalnyi dokumentum, mekkora hányada az Országgyűlési Könyvtár dokumentumvagyonának?
Ambrus János: A projekt során digitalizálandó 2 millió oldal körülbelül az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményének 1% -át teszi ki.
zene:
Tájékoztat: Ambrus János főigazgató
Konyvtaros.com: Mikor kezdődik a digitalizálás?
Ambrus János:A digitalizálás várhatóan 2010 augusztusában indulhat el a feladatra kiírt sikeres közbeszerzési eljárást követően.
Konyvtaros.com:A könyvtár vagy külső szervezet végzi a munkát?
Ambrus János:A digitalizálás és az egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésére az Országgyűlési Könyvtár közbeszerzési eljárást ír ki, alapvetően tehát külső vállalkozó végzi a digitalizálási tevékenységet. Bizonyos dokumentumok (pl. ritkaságok) digitalizálása azonban várhatóan saját erőforrás felhasználásával történik majd.
Konyvtaros.com: A 200 millió forintos támogatás az egész projektet fedezi, esetleg pénzbeli, vagy egyéb hozzájárulással az Országgyűlési könyvtár is hozzájárul?
Ambrus János: Igen, az európai uniós támogatás az egész projektet fedezi, de a munkatársak és az eszközpark révén az Országgyűlési Könyvtár is hozzájárul, természetesen, a projekt sikeres végrehajtásához.
Konyvtaros.com: Meddig tart a digitalizálás?
Ambrus János: Ez a közbeszerzési eljárás során ajánlatot tevő cégek által tett ajánlati időpontoktól függ.
Konyvtaros.com: Mikor férhetnek hozzá a dokumentumokhoz a felhasználók?
Ambrus János: A digitalizált dokumentumok várhatóan 2011 júniusától lesznek elérhetők a Digitalizált Törvényhozási Tudástár portálon.
Konyvtaros.com: Készíthetnek-e saját használatra, saját gépükre másolatot a felhasználók?
Ambrus János: A szerzői jog által nem védett dokumentumokról igen.
Konyvtaros.com: Az említett kétmillió oldalnyi dokumentum, mekkora hányada az Országgyűlési Könyvtár dokumentumvagyonának?
Ambrus János: A projekt során digitalizálandó 2 millió oldal körülbelül az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményének 1% -át teszi ki.
zene:
2010/03/26
Munkanapok
Téma: Megjelent a szakértői bizottság véleménye a Magyar Országos Közös Katalógus továbbfejlesztéséről
Tájékoztat: Bánkeszi Katalin - OSZK
Konyvtaros.com: Miért csak hétfőig (márc.29.) lehet véleményezni a ma (márc. 25.)megjelent tanulmányt?
Bánkeszi Katalin: Sajnos, kicsit később került ki a dokumentum, mint terveztük, ezért maradt rövidebb idő a véleményezésre, de ott a hétvége is! :-) Egyébként, ahogy jeleztük is, továbbra is lehet hozzászólni, javaslatokkal élni, csak azzal nem szeretnénk megvárni a közbeszerzés kiírását. Ettől függetlenül, amit kell, figyelembe fogunk venni, amikor a részletes terv készül.
Konyvtraos.com: Mikor újul meg a MOKKA?
Bánkeszi Katlin: A közbeszerzés még áprilisban megjelenik, a megvalósítás kezdését júliusra tervezzük, és a teljes elkészítésre február végéig áll rendelkezésre az idő.
A nemzeti könyvtár sikeres TÁMOP pályázatot írt "A nemzeti könyvtár az élethosszig tartó tanulásért. Országos és intézményi fejlesztések a tanulás szolgálatában az állományok hozzáférhetőségének biztosítására, innovatív új szolgáltatások kialakítására és az olvasás népszerűsítésére" címmel. A pályázat három részterületet foglal magában. Az első a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) teljes megújítása és összevonása az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) adatbázisával.
zene:
Tájékoztat: Bánkeszi Katalin - OSZK
Konyvtaros.com: Miért csak hétfőig (márc.29.) lehet véleményezni a ma (márc. 25.)megjelent tanulmányt?
Bánkeszi Katalin: Sajnos, kicsit később került ki a dokumentum, mint terveztük, ezért maradt rövidebb idő a véleményezésre, de ott a hétvége is! :-) Egyébként, ahogy jeleztük is, továbbra is lehet hozzászólni, javaslatokkal élni, csak azzal nem szeretnénk megvárni a közbeszerzés kiírását. Ettől függetlenül, amit kell, figyelembe fogunk venni, amikor a részletes terv készül.
Konyvtraos.com: Mikor újul meg a MOKKA?
Bánkeszi Katlin: A közbeszerzés még áprilisban megjelenik, a megvalósítás kezdését júliusra tervezzük, és a teljes elkészítésre február végéig áll rendelkezésre az idő.
A nemzeti könyvtár sikeres TÁMOP pályázatot írt "A nemzeti könyvtár az élethosszig tartó tanulásért. Országos és intézményi fejlesztések a tanulás szolgálatában az állományok hozzáférhetőségének biztosítására, innovatív új szolgáltatások kialakítására és az olvasás népszerűsítésére" címmel. A pályázat három részterületet foglal magában. Az első a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) teljes megújítása és összevonása az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) adatbázisával.
zene:
2010/03/25
Orosháza online
Orosháza konferencia online:
Twitter.com/konyvtaroscom
@nagybence, @psztrnk, @justhvk, #oroshaza
10:00 Beszélgetés a jelen és jövő könyveiről, olvasóiról, könyvtárairól… Vendég: Kamarás István olvasásszociológus. Moderátor: Buzai Csaba
10:45 Sóron Ildikó (Országos Idegennyelvű Könyvtár): Gyógyszer, tápszer, kábszer: biblioterápia a könyvtárban
11:30 Büfé ebéd
12:30 Paszternák Ádám (Miskolci Városi Könyvtár): GŐZkönyvtár / DRÓTkönyvtár
13:00 Füzessi Károly (Konyvtar.hu): Könyvtár pont húúú – a konyvtar.hu könyves, könyvtáros közösségi oldal
13:30 Kardos András (UTCA projekt): A katalóguscédulák új élete – egy közöskatalógus prototípus a jövőből
14:30 Író és elvesztés. Vendég: Kiss Ottó. Moderátor: Kiss Márta
Helyszín: Justh Zsigmond Városi Könyvtár (Orosháza, Kossuth u. 3.)
Twitter.com/konyvtaroscom
@nagybence, @psztrnk, @justhvk, #oroshaza
10:00 Beszélgetés a jelen és jövő könyveiről, olvasóiról, könyvtárairól… Vendég: Kamarás István olvasásszociológus. Moderátor: Buzai Csaba
10:45 Sóron Ildikó (Országos Idegennyelvű Könyvtár): Gyógyszer, tápszer, kábszer: biblioterápia a könyvtárban
11:30 Büfé ebéd
12:30 Paszternák Ádám (Miskolci Városi Könyvtár): GŐZkönyvtár / DRÓTkönyvtár
13:00 Füzessi Károly (Konyvtar.hu): Könyvtár pont húúú – a konyvtar.hu könyves, könyvtáros közösségi oldal
13:30 Kardos András (UTCA projekt): A katalóguscédulák új élete – egy közöskatalógus prototípus a jövőből
14:30 Író és elvesztés. Vendég: Kiss Ottó. Moderátor: Kiss Márta
Helyszín: Justh Zsigmond Városi Könyvtár (Orosháza, Kossuth u. 3.)
Felmegyek a miniszterhez
Téma: Minisztériumnál tett panaszt az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik dolgozója
Tájékoztat: Rónai Iván - főosztályvezető-helyettes, Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi főosztály
Konyvtaros.com: Meg tudja erősíteni a Konyvtaros.com értesülését?
Rónai Iván: Valóban igaz, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtárának egyik dolgozója beszámolt a minisztériumnak számos, a munkáltatójával kapcsolatos sérelméről. Mi átküldtük a munkaügyi témákat a Felsőoktatási Szakálllamtitkárságra, akik azt továbbküldték a bejelentő neve nélkül az Egyetemre kivizsgálás céljából.
A könyvtári szakmai kérdéseket mi is vizsgáljuk.
Konyvtaros.com: Gyakori-e, hogy egy kulturális intézmény dolgozója a minisztérium segítségét kéri?
Rónai Iván: Igen ritkák az ilyen megkeresések.
Update: Szögi László az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója is igazolta az értesülést.
zene:
Tájékoztat: Rónai Iván - főosztályvezető-helyettes, Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi főosztály
Konyvtaros.com: Meg tudja erősíteni a Konyvtaros.com értesülését?
Rónai Iván: Valóban igaz, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtárának egyik dolgozója beszámolt a minisztériumnak számos, a munkáltatójával kapcsolatos sérelméről. Mi átküldtük a munkaügyi témákat a Felsőoktatási Szakálllamtitkárságra, akik azt továbbküldték a bejelentő neve nélkül az Egyetemre kivizsgálás céljából.
A könyvtári szakmai kérdéseket mi is vizsgáljuk.
Konyvtaros.com: Gyakori-e, hogy egy kulturális intézmény dolgozója a minisztérium segítségét kéri?
Rónai Iván: Igen ritkák az ilyen megkeresések.
Update: Szögi László az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója is igazolta az értesülést.
zene:
2010/03/24
Könyvtáron kívüli könyvkölcsönzés
Magánkönyvtár működik a Kálvin téren. Errefelé megy a világ?
Forrás: http://konyvkolcsonzo.hu/index.html
zene:
1. Ön kifizeti a kiválasztott könyvön feltüntetett fogyasztói árat, és hazaviszi a könyvet. Természetesen tetszőleges számú kifizetett könyvet elvihet. Bankkártyás fizetésre nincs lehetőség. Kérjük, hogy a vásárláskor kapott nyugtát gondosan őrizze meg!
2. Ha úgy dönt, hogy megtartja a könyvet, akkor nincs további tennivalója. De kérjük, hogy vegye figyelembe, hogy ebben az esetben nem biztos, hogy egy vadonatúj könyvhöz jut!
3. Ha úgy dönt, hogy elolvasás után visszahozza a könyvet, akkor a vásárláskor kapott nyugta bemutatásával, a kölcsönzési díj levonása után visszafizetjük a könyv fogyasztói árát. De szennyezett, elrongyolódott, megégett, oldal hiányos könyvet nem veszünk vissza. A számviteli előírások miatt a könyv visszavételéről visszáru számlát állítunk ki, amelyhez szükségünk van az Ön nevére, címére és aláírására.
Forrás: http://konyvkolcsonzo.hu/index.html
zene:
Kardos András panaszkodik
Másodközlés: Megjelent a krono.inpalo.hu oldalon
Bátrabban kellene - Beszélgetés Kardos Andrással
2010. március 17. szerda, 00:00 Nyeste Ilona
Tags: könyvtárügy | library 2.0 | magyar
Hétvégén (2010 január) találkoztam Andrissal és elbeszélgettünk a Könyvtárportálról, kezdeti elképzelésekről, hátráltató tényezőkről, tervekről. S ha már kb. egy órán át raboltam Andris idejét, míg megértettem valamit, amit eddig másképp gondoltam, olvassák mások is, áramoljon az információ.
- Elképzeléseitek a portál felépítéséről, funkcióiról menyire változtak és mennyire váltak valóra?
- Sokkal-sokkal több ötletünk volt, mint amennyit meg tudtunk valósítani. Van egy nagy lista, amin rajta van, hogy mit szerettünk volna. Például otthont lehetne adni a Libinfo-nak, egyúttal kibővítve annak felhasználó és szolgáltatói körét is - tán a Yahoo Answers mintájára. Amit tudtunk, azt megcsináltunk.
- A terveitek ki is szélesedtek az idő múltával vagy már az elején tele voltatok ötlettel?
- Nem, nem nagyon bővültek, már az elején is túl sok volt. Mi magunk is sokféle webes szolgáltatást használunk, biztos minden hatott ránk, például Wikipédia meg más könyves közösségi oldalak. Sok ötletet összekombináltunk, viszont még messze nem mindet tudtuk megvalósítani. De már egész jó.
- Elégedett vagy a portál jelenlegi állapotával?
- Nincs elég energiánk fejleszteni, és a nem elég lelkesek a könyvtárak, és ez nem eléggé lelkesít minket sem.
- Csak a Katalisten terjesztitek a hírt magatokról?
- Igen.
- Miért?
- Pont azért, mert nem csináltuk meg sok mindent, amit alap dolognak hiszünk, nem minden működött tökéletesen. Nem mertük eléggé reklámozni.
- De hol van már az I. Könyvtári Napok? Elvileg az volt a nyilvános fellépés, közeledés, bemutatás , nyitás napja.
- Mindig ott van, hogy a könyvtárak nem elég lelkesek, és minket sem vállalnak fel eléggé az OSZK-ban. Most lesz a Veszíts el játék évfordulója, ők országos akciót szerveznek, ami jó alkalom lenne nekünk is, de az OSZK-nak is mögénk kéne állni... Pedig az OSZK főigazgatói pályázatában benne is volt a portál továbbfejlesztése mint kiemelt feladat.
- De hát nem ő nyert...
- Ez mindenkinek a feladata, nem csak Monoknak.
- Lehet tudni arról valamit, hogy Sajó Andrea is tovább szeretné vinni, hogy neki is fontos a konyvtar.hu?
- Van esély rá; dinamikus hellyé szeretné tenni a könyvtárat, nyit a digitalizálás felé is. Reménykedem, hogy változni csak jó irányba lehet.
- A Katalisten december közepe táján a magyarorszag.hu és a Könyvtárportál kapcsolatáról folyt a beszélgetés...
- Még nem is volt 'kész' a portál, amikor a szerkesztőségben jártunk, ahol a kapcsolódási pontokról tájékozódtunk. Sok lehetőség van, akár olyan szinten is, mint ahogy az APEH vagy a lakásnyilvántartás kapcsolódik - úgymond "hivatalosan". Tudhatnánk például hogy a felhasználó valós személy-e - hisz náluk csak személyesen lehet hitelesítetten regisztrálni. Ez beruházást igényel, ahhoz viszont el kell határozni magunkat.
- És?
- Nem határoztuk el. Ahhoz sokkal jobban fel kéne vállalni, hogy ez a könyvtárak központi oldala. De most reménykedünk.
- TÁMOP?
- Az OSZK nyert kb. 200 milliót, abból egy kicsi a portálra is jut.
- És nem szeretnétek a népszerűsítésbe is fektetni? Mert szerintem az az egyik legnagyobb gátja a sikerességnek, hogy nem ismerik a szolgáltatást.
- De, akarunk; és valahogy mégsem mertük 'bevállalni'.
- Lehet tudni, hogy a felhasználó, aki belép, az könyvtári dolgozó-e vagy sem?
- Ezt is célul tűztük ki, mert nem szeretnénk a szakmai híreket az olvasóknak megjeleníteni. Úgy például meg lehet oldani, hogy aki rajt a van a Katalisten, azt szakmabelinek jelöljük be.
- És gondolom jelezhetnék is felétek, ha át szeretnének kerülni, mert mondjuk a Katalistre nincs kedvük feliratkozni. Vagy esetleg a regisztrációba is be lehetne építeni még egy rádiógombot, ami szintén ezt acélt szolgálná.
A felhasználók számával elégedettek vagytok?
- Nem, mondjuk a tízszeresével már azok lennénk. Most kb. 2000 felhasználót számlálunk, de ennek csak a tizede, aki az elmúlt hónapban is belépett. És ez kevés. Egyszerűen népszerűsíteni kellene.
- Voltak célkitűzések, hogy mikorra milyen stádiumban szeretnétek tartani, hogy hány olvasót szeretnétek elérni őszre, télre stb?
- Inkább csak személyesek. De jóval több felhasználó kéne. Most 800-an nézik meg naponta. És ennek több mint fele a keresőkből jut el hozzánk. Olyan felhasználók, akik nem ismernek minket, őket is hozzánk irányítják a találati listákba kerülő linkjeink. Ez a könyvtáraknak is hasznos lehetne, mert nagyobb forgalmat generálna.
- Tehát új, potenciális felhasználók lehetnének, csak meg kell tudni tartani őket, hogy ne csak úgy látogassanak el az oldalra, hogy 'ide vezetett a 'Google', hanem ténylegesen, visszatérően és elkötelezetten használják.
Nagyjából hány oldal hivatkozik rátok? - 50-100 helyen megemlítettek, csak úgy elvétve, ilyenek például a konyvtar.lap.hu, az Olvasóliget, a Metró, a Női Lapozó. Ezek a cikkek valójában sokszor nem is rólunk szólnak, de benéznek hozzánk is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium oldaláról is el lehet már minket érni. Valamint néhány könyvtár honlapjáról (pl. szegedi), igaz, erre sem kértük meg a könyvtárakat. Amikor kinyitottunk (a Veszíts el előző évfordulóján, 2009 március 25-én) , írt egy csomó újság rólunk, nagyon sokan megnézték az oldalt. Eleinte 160-200-an naponta, aztán 300-400-an. Január 1-től határozottabban megugrott a használat, a napi 600 környékén jártunk. A felhasználók több mint fele keresőkből jut el hozzánk, de ez nő: a Google-ban egyre több keresésre vagyunk találati eredmény. Akár játszani is lehetne vele, ha készítenénk pl. konyvtar.hu/miskolc aloldalt, akkor tán több lenne a találat, és még följebb lenne a listában a portál. A többi felhasználó - aki nem a Google felől jön - kb. fele-fele arányban vagy beírja a címünket, vagy pedig más oldalakról jut el hozzánk. A Veszíts el játék több újságban, weboldalon megjelent, onnan is sok felhasználó érkezik. A két felület össze van kötve, a saját oldalukat megnyitva gyakran kattintanak a mienkre is. A legtöbb felhasználó innen jön valójában, mert ők egy csomó újságban megjelentek.
- Az a rossz, hogy gyakran csak benéznek.
- Bizony, van, aki csak megnyitja az oldalt, de nem megy tovább - ők sajnos sokan vannak. Megnyitja egy könyv oldalát, de nem elég izgalmas, mert nincs ott, hogy melyik könyvtárban van meg, bent van-e; és csak egy részük lépked tovább. Az lenne a lényeg, hogy maradjanak is.
- Meg hogy jöjjenek vissza.
- Igen, tartósan kb. 70 % azon látogatók aránya, aki először járnak az oldalon (azaz eddig csak egyszer - szerk.), és ez nagyon magas. Csökkenteni kéne. Az lenne a cél, hogy a mutató változzon a visszatérő felhasználók javára. Átlagban 3 percig maradnak az oldalon, és három aloldalra látogatnak el. Most volt nemrég a 90 000-dik látogatás, ami nem olyan sok.
- Ne csodálkozz rajta, ha nem tudnak róla.
Mennyit foglalkozol a könyvtár.hu-val és mennyit az UTCA-val? Melyik köt le jobban?
- Amikor elkezdtük a portál építését, félreraktam az UTCA-t, most inkább a portál szorult háttérbe.
- És melyik a kedvesebb?
- A portálban azt csináltuk meg, ami minden, de nem a katalógus. Először csak a katalógus foglalkoztatott, az hogy milyen jó lenne jól megcsinálni. Sokmindent végül a könyvtár.hu-ban valósítottunk meg. Erre volt lehetőségünk. Például a polcokat az UTCA-ba is szeretem volna. Egyébként meg össze kéne gyúrni a kettőt, mert a portálnak semmi értelme jó katalógus nélkül, és a katalógus önmagában semmi. Nem tudom, mi lesz, de erről szól a blog is, amit most írok. Az a baj, hogy nincs együttműködés, nincs együttkészítés, mindenki csinál valamit, párhuzamosságok vannak. Jó lenne megnyerni a pályázatot...
- Azt sosem éreztétek, hogy túl sokat szeretnétek markolni, és mégis keveset fogtok?
- Ez volt a nagyon hosszú lista, de energiánk nem volt.
- Bele is kezdtetek a kiépítésükbe, vagy csak ötletek voltak? Arra gondolok, hogy volt-e olyan része a fejlesztésnek, amit félbehagytatok valami más miatt, mondván, hogy közben majd befejezitek, és aztán mégsem lett belőle semmi, elhalt.
- Például ilyen volt kicist az sms-küldés: ahhoz, hogy sms-t küldjünk, tudnunk kell, mi van az olvasónál, ennek kell a külön polc, ezután küldhetjük az sms-t. A kölcsönzések lekérdezése hamar kész lett, és valahogy mégsem ment utána gyorsan és gördülékenyen az értesítésküldés.
Persze ezt nem így lellene. Az OSZK egyik osztálya lehetne, foglalkozna valaki a közönségkapcsolatokkal stb. Bátrabban kellene, de ahhoz az kell, hogy jobban felvállaljon minket az OSZK, ami nehéz is. Arra lenne szükség, hogy ne csak a nemzet könyvtára legyen, hanem a nemzet könyvtárainak összefogója, koordinátora is.
- De hát a Könyvtári Intézet ellát ilyen feladatokat.
- A portál plusz munkát hoz és konfliktust okoz; érdekellentétek merülnek fel.
- Fejlődés mégis csak így van...
Köszönöm a beszélgetést. További jó munkát, és nagyobb sikereket kívánok!
zene:
Bátrabban kellene - Beszélgetés Kardos Andrással
2010. március 17. szerda, 00:00 Nyeste Ilona
Tags: könyvtárügy | library 2.0 | magyar
Hétvégén (2010 január) találkoztam Andrissal és elbeszélgettünk a Könyvtárportálról, kezdeti elképzelésekről, hátráltató tényezőkről, tervekről. S ha már kb. egy órán át raboltam Andris idejét, míg megértettem valamit, amit eddig másképp gondoltam, olvassák mások is, áramoljon az információ.
- Elképzeléseitek a portál felépítéséről, funkcióiról menyire változtak és mennyire váltak valóra?
- Sokkal-sokkal több ötletünk volt, mint amennyit meg tudtunk valósítani. Van egy nagy lista, amin rajta van, hogy mit szerettünk volna. Például otthont lehetne adni a Libinfo-nak, egyúttal kibővítve annak felhasználó és szolgáltatói körét is - tán a Yahoo Answers mintájára. Amit tudtunk, azt megcsináltunk.
- A terveitek ki is szélesedtek az idő múltával vagy már az elején tele voltatok ötlettel?
- Nem, nem nagyon bővültek, már az elején is túl sok volt. Mi magunk is sokféle webes szolgáltatást használunk, biztos minden hatott ránk, például Wikipédia meg más könyves közösségi oldalak. Sok ötletet összekombináltunk, viszont még messze nem mindet tudtuk megvalósítani. De már egész jó.
- Elégedett vagy a portál jelenlegi állapotával?
- Nincs elég energiánk fejleszteni, és a nem elég lelkesek a könyvtárak, és ez nem eléggé lelkesít minket sem.
- Csak a Katalisten terjesztitek a hírt magatokról?
- Igen.
- Miért?
- Pont azért, mert nem csináltuk meg sok mindent, amit alap dolognak hiszünk, nem minden működött tökéletesen. Nem mertük eléggé reklámozni.
- De hol van már az I. Könyvtári Napok? Elvileg az volt a nyilvános fellépés, közeledés, bemutatás , nyitás napja.
- Mindig ott van, hogy a könyvtárak nem elég lelkesek, és minket sem vállalnak fel eléggé az OSZK-ban. Most lesz a Veszíts el játék évfordulója, ők országos akciót szerveznek, ami jó alkalom lenne nekünk is, de az OSZK-nak is mögénk kéne állni... Pedig az OSZK főigazgatói pályázatában benne is volt a portál továbbfejlesztése mint kiemelt feladat.
- De hát nem ő nyert...
- Ez mindenkinek a feladata, nem csak Monoknak.
- Lehet tudni arról valamit, hogy Sajó Andrea is tovább szeretné vinni, hogy neki is fontos a konyvtar.hu?
- Van esély rá; dinamikus hellyé szeretné tenni a könyvtárat, nyit a digitalizálás felé is. Reménykedem, hogy változni csak jó irányba lehet.
- A Katalisten december közepe táján a magyarorszag.hu és a Könyvtárportál kapcsolatáról folyt a beszélgetés...
- Még nem is volt 'kész' a portál, amikor a szerkesztőségben jártunk, ahol a kapcsolódási pontokról tájékozódtunk. Sok lehetőség van, akár olyan szinten is, mint ahogy az APEH vagy a lakásnyilvántartás kapcsolódik - úgymond "hivatalosan". Tudhatnánk például hogy a felhasználó valós személy-e - hisz náluk csak személyesen lehet hitelesítetten regisztrálni. Ez beruházást igényel, ahhoz viszont el kell határozni magunkat.
- És?
- Nem határoztuk el. Ahhoz sokkal jobban fel kéne vállalni, hogy ez a könyvtárak központi oldala. De most reménykedünk.
- TÁMOP?
- Az OSZK nyert kb. 200 milliót, abból egy kicsi a portálra is jut.
- És nem szeretnétek a népszerűsítésbe is fektetni? Mert szerintem az az egyik legnagyobb gátja a sikerességnek, hogy nem ismerik a szolgáltatást.
- De, akarunk; és valahogy mégsem mertük 'bevállalni'.
- Lehet tudni, hogy a felhasználó, aki belép, az könyvtári dolgozó-e vagy sem?
- Ezt is célul tűztük ki, mert nem szeretnénk a szakmai híreket az olvasóknak megjeleníteni. Úgy például meg lehet oldani, hogy aki rajt a van a Katalisten, azt szakmabelinek jelöljük be.
- És gondolom jelezhetnék is felétek, ha át szeretnének kerülni, mert mondjuk a Katalistre nincs kedvük feliratkozni. Vagy esetleg a regisztrációba is be lehetne építeni még egy rádiógombot, ami szintén ezt acélt szolgálná.
A felhasználók számával elégedettek vagytok?
- Nem, mondjuk a tízszeresével már azok lennénk. Most kb. 2000 felhasználót számlálunk, de ennek csak a tizede, aki az elmúlt hónapban is belépett. És ez kevés. Egyszerűen népszerűsíteni kellene.
- Voltak célkitűzések, hogy mikorra milyen stádiumban szeretnétek tartani, hogy hány olvasót szeretnétek elérni őszre, télre stb?
- Inkább csak személyesek. De jóval több felhasználó kéne. Most 800-an nézik meg naponta. És ennek több mint fele a keresőkből jut el hozzánk. Olyan felhasználók, akik nem ismernek minket, őket is hozzánk irányítják a találati listákba kerülő linkjeink. Ez a könyvtáraknak is hasznos lehetne, mert nagyobb forgalmat generálna.
- Tehát új, potenciális felhasználók lehetnének, csak meg kell tudni tartani őket, hogy ne csak úgy látogassanak el az oldalra, hogy 'ide vezetett a 'Google', hanem ténylegesen, visszatérően és elkötelezetten használják.
Nagyjából hány oldal hivatkozik rátok? - 50-100 helyen megemlítettek, csak úgy elvétve, ilyenek például a konyvtar.lap.hu, az Olvasóliget, a Metró, a Női Lapozó. Ezek a cikkek valójában sokszor nem is rólunk szólnak, de benéznek hozzánk is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium oldaláról is el lehet már minket érni. Valamint néhány könyvtár honlapjáról (pl. szegedi), igaz, erre sem kértük meg a könyvtárakat. Amikor kinyitottunk (a Veszíts el előző évfordulóján, 2009 március 25-én) , írt egy csomó újság rólunk, nagyon sokan megnézték az oldalt. Eleinte 160-200-an naponta, aztán 300-400-an. Január 1-től határozottabban megugrott a használat, a napi 600 környékén jártunk. A felhasználók több mint fele keresőkből jut el hozzánk, de ez nő: a Google-ban egyre több keresésre vagyunk találati eredmény. Akár játszani is lehetne vele, ha készítenénk pl. konyvtar.hu/miskolc aloldalt, akkor tán több lenne a találat, és még följebb lenne a listában a portál. A többi felhasználó - aki nem a Google felől jön - kb. fele-fele arányban vagy beírja a címünket, vagy pedig más oldalakról jut el hozzánk. A Veszíts el játék több újságban, weboldalon megjelent, onnan is sok felhasználó érkezik. A két felület össze van kötve, a saját oldalukat megnyitva gyakran kattintanak a mienkre is. A legtöbb felhasználó innen jön valójában, mert ők egy csomó újságban megjelentek.
- Az a rossz, hogy gyakran csak benéznek.
- Bizony, van, aki csak megnyitja az oldalt, de nem megy tovább - ők sajnos sokan vannak. Megnyitja egy könyv oldalát, de nem elég izgalmas, mert nincs ott, hogy melyik könyvtárban van meg, bent van-e; és csak egy részük lépked tovább. Az lenne a lényeg, hogy maradjanak is.
- Meg hogy jöjjenek vissza.
- Igen, tartósan kb. 70 % azon látogatók aránya, aki először járnak az oldalon (azaz eddig csak egyszer - szerk.), és ez nagyon magas. Csökkenteni kéne. Az lenne a cél, hogy a mutató változzon a visszatérő felhasználók javára. Átlagban 3 percig maradnak az oldalon, és három aloldalra látogatnak el. Most volt nemrég a 90 000-dik látogatás, ami nem olyan sok.
- Ne csodálkozz rajta, ha nem tudnak róla.
Mennyit foglalkozol a könyvtár.hu-val és mennyit az UTCA-val? Melyik köt le jobban?
- Amikor elkezdtük a portál építését, félreraktam az UTCA-t, most inkább a portál szorult háttérbe.
- És melyik a kedvesebb?
- A portálban azt csináltuk meg, ami minden, de nem a katalógus. Először csak a katalógus foglalkoztatott, az hogy milyen jó lenne jól megcsinálni. Sokmindent végül a könyvtár.hu-ban valósítottunk meg. Erre volt lehetőségünk. Például a polcokat az UTCA-ba is szeretem volna. Egyébként meg össze kéne gyúrni a kettőt, mert a portálnak semmi értelme jó katalógus nélkül, és a katalógus önmagában semmi. Nem tudom, mi lesz, de erről szól a blog is, amit most írok. Az a baj, hogy nincs együttműködés, nincs együttkészítés, mindenki csinál valamit, párhuzamosságok vannak. Jó lenne megnyerni a pályázatot...
- Azt sosem éreztétek, hogy túl sokat szeretnétek markolni, és mégis keveset fogtok?
- Ez volt a nagyon hosszú lista, de energiánk nem volt.
- Bele is kezdtetek a kiépítésükbe, vagy csak ötletek voltak? Arra gondolok, hogy volt-e olyan része a fejlesztésnek, amit félbehagytatok valami más miatt, mondván, hogy közben majd befejezitek, és aztán mégsem lett belőle semmi, elhalt.
- Például ilyen volt kicist az sms-küldés: ahhoz, hogy sms-t küldjünk, tudnunk kell, mi van az olvasónál, ennek kell a külön polc, ezután küldhetjük az sms-t. A kölcsönzések lekérdezése hamar kész lett, és valahogy mégsem ment utána gyorsan és gördülékenyen az értesítésküldés.
Persze ezt nem így lellene. Az OSZK egyik osztálya lehetne, foglalkozna valaki a közönségkapcsolatokkal stb. Bátrabban kellene, de ahhoz az kell, hogy jobban felvállaljon minket az OSZK, ami nehéz is. Arra lenne szükség, hogy ne csak a nemzet könyvtára legyen, hanem a nemzet könyvtárainak összefogója, koordinátora is.
- De hát a Könyvtári Intézet ellát ilyen feladatokat.
- A portál plusz munkát hoz és konfliktust okoz; érdekellentétek merülnek fel.
- Fejlődés mégis csak így van...
Köszönöm a beszélgetést. További jó munkát, és nagyobb sikereket kívánok!
zene:
2010/03/23
Tartozás
Öt könyvvel tartozik kiscsaládom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak. Nagyrésze babázós könyv. Nagyon elfelejtettük. Kedves levélben szólított fel a könyvtár, hogy vigyük vissza a könyveket, de most nem erről akarok írni.
Nagynemigaz ügy. Kronológia:
Március 8-án A Hír24.hu bulvár rovata közölt egy darab írást a Szabó Ervin Könyvtárról.
Március 10-én másodközöltem, kétkedésem is megírtam a blogban. dr Fodor Péter főigazgató úrnak E-maileztem, hogy szíveskedjen tájékoztatni a Konyvtaros.com-ot az írásról. A Hír 24 még aznap levette a cikket, már csak az url mutatja, hogy ott volt valami. Fodor Péter felhívott telefonon, megköszönte, tájékoztatott, hogy az írásból szinte semmi sem igaz. Írtam egy update-et a bejegyzéshez, hogy az írást levették és nem igaz. A másodközölt írást áthúztam, jelezvén, hogy azért valami csak ott volt.
Március 16-án megjelent a Hír24-en egy újabb írás, melyben semmi nem utal a törölt írásra. Kedves pozitív szöveget olvashatunk a kulturális intézményről. Nagy kár, hogy csak elvétve találok ilyen írást a médiában.
Másodközlés HÍR24.hu:
A múltkori bejegyzésemben azt is írtam, hogy önvizsgálatot tartok. Hibáztam-e?
Itt tartok:
A másodközlés előtt kellett volna dr. Fodor Pétertől megkérdeznem, hogy tud-e a cikkről?
A FSZEK-nek kb. négy levelet írtam eddig életemben soha nem kaptam rájuk választ. Ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy ilyen típusúra sem kapnék.
Miért közöltem a nagynemigaz írást?
Elképzelés: Ha a Konyvtaros.com is közli forrásmegjelöléssel a cikket, talán nagyobb eséllyel kapok választ a FSZEK-től. Kaptam. Azt is megjegyezném, hogy ha FSZEK sajtós lennék, bármelyik blognál hamarabb értesülnék a munkáltatómról szóló cikkekről, és gyorsan kezelnék egy ilyesmi eseményt.
Miért nem töröltem az írást, amikor a hír24 is törölte?
Az Internetről nem lehet letörölni semmit. Az írás a másodközlésemtől függetlenül örökre olvasható lesz a neten. Ez egy ilyen tömegkommunikációs eszköz.
Összefoglalás:
Megjelent egy darab negatív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről, rá egy hétre megjelent egy darab pozitív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről. Ha a Konyvtaros.com nem ordítja bele a negatív írást a világba a mai napig nem került volna helyére a nagynemigaz írás. A küldetés teljesítve.
A héten visszaviszem a babás könyveket a Kálvin térre.
Érdekelne kedves olvasó a véleményed. Köszönöm a kommentárokat, az önvizsgálat permanens.
zene:
Nagynemigaz ügy. Kronológia:
Március 8-án A Hír24.hu bulvár rovata közölt egy darab írást a Szabó Ervin Könyvtárról.
Március 10-én másodközöltem, kétkedésem is megírtam a blogban. dr Fodor Péter főigazgató úrnak E-maileztem, hogy szíveskedjen tájékoztatni a Konyvtaros.com-ot az írásról. A Hír 24 még aznap levette a cikket, már csak az url mutatja, hogy ott volt valami. Fodor Péter felhívott telefonon, megköszönte, tájékoztatott, hogy az írásból szinte semmi sem igaz. Írtam egy update-et a bejegyzéshez, hogy az írást levették és nem igaz. A másodközölt írást áthúztam, jelezvén, hogy azért valami csak ott volt.
Március 16-án megjelent a Hír24-en egy újabb írás, melyben semmi nem utal a törölt írásra. Kedves pozitív szöveget olvashatunk a kulturális intézményről. Nagy kár, hogy csak elvétve találok ilyen írást a médiában.
Másodközlés HÍR24.hu:
A szolgáltatások színvonalának növelésével jelentősen megugrott a könyvtári látogatások és beiratkozások száma.
A ’80-as évek elején 118 könyvtárat tartott nyílván a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, ma összesen 52 van. Bár csökkent a könyvtárak száma, szolgáltatásaik színvonala jelentősen nőtt. Ma már minden bibliotékában van internet, gépi katalógus, 11 könyvtárban vakok és gyengén látók számára felolvasógép, down kóros gyermekeknek készségfejlesztő könyvtári foglalkozás, az idős emberek számára pedig egy újfajta szolgáltatás, az ún. „könyvet házhoz” akció.
„Ez azt jelenti, hogy az idősek, akik nem tudnak kimozdulni a lakásból vagy mozgássérültek, nem tudnak egy lakótelep 8. 10. emeletéről könnyedén lejönni, és eljutni a könyvtárba, ezeket megkeressük a kerületi szociális gondozókkal együttműködve és elvisszük nekik azokat a könyveket, amelyekre szükségük van.” – mondja Dr. Fodor Péter a FSZEK főigazgatója.
Az elmúlt években az olvasói elvárások nagymértékben változtak. Ezt leginkább az jelzi, hogy ahol korszerű könyvtárat hoztak létre, ott a beiratkozások száma jelentősen megnőtt. Tavaly például 6,4 millióan keresték fel a nemzetközileg is jegyzett Szabó Ervin Könyvtárat, amelynek honlapját még Kaliforniában is használják. Az intézmény főigazgatója szerint a siker titka a korszerűsítés mellett a szolgáltatások színvonalában rejlik.
„Évente egyszer, októberben létezik ún. „könyves vasárnap”, amikor megbocsátunk a késedelmet szenvedett olvasóknak. Ilyenkor nem kell késedelmi díjat fizetniük, és ingyen iratkozhatnak be a könyvárainkba. Van egy újításunk, ami régen természetes volt, nevezetesen, hogy találkozhatnak és beszélgethetnek a vendégeink a könyvek szerzőivel is. Emellett állandó kiállításaink vannak.”- teszi hozzá Dr. Fodor Péter.
A múltkori bejegyzésemben azt is írtam, hogy önvizsgálatot tartok. Hibáztam-e?
Itt tartok:
A másodközlés előtt kellett volna dr. Fodor Pétertől megkérdeznem, hogy tud-e a cikkről?
A FSZEK-nek kb. négy levelet írtam eddig életemben soha nem kaptam rájuk választ. Ebből kiindulva úgy gondoltam, hogy ilyen típusúra sem kapnék.
Miért közöltem a nagynemigaz írást?
Elképzelés: Ha a Konyvtaros.com is közli forrásmegjelöléssel a cikket, talán nagyobb eséllyel kapok választ a FSZEK-től. Kaptam. Azt is megjegyezném, hogy ha FSZEK sajtós lennék, bármelyik blognál hamarabb értesülnék a munkáltatómról szóló cikkekről, és gyorsan kezelnék egy ilyesmi eseményt.
Miért nem töröltem az írást, amikor a hír24 is törölte?
Az Internetről nem lehet letörölni semmit. Az írás a másodközlésemtől függetlenül örökre olvasható lesz a neten. Ez egy ilyen tömegkommunikációs eszköz.
Összefoglalás:
Megjelent egy darab negatív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről, rá egy hétre megjelent egy darab pozitív közléseket tartalmazó írás a FSZEK-ről. Ha a Konyvtaros.com nem ordítja bele a negatív írást a világba a mai napig nem került volna helyére a nagynemigaz írás. A küldetés teljesítve.
A héten visszaviszem a babás könyveket a Kálvin térre.
Érdekelne kedves olvasó a véleményed. Köszönöm a kommentárokat, az önvizsgálat permanens.
zene:
2010/03/18
Aki pislog, fél a haláltól
Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívott a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010 "Vendégünk Dánia" programja keretében megrendezendő alábbi kiállítások megnyitó ünnepségére:
"Korunk lenyomata" Dán kortárs grafikai kiállítás
"Tisztelgés Karen Blixen előtt" Emlékkiállítás
"Maszk-játékok" Dán irodalmi kiállítás
Időpont: 2010. március 20. szombat, 14:30 órakor
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti Díszterme
Sajnos pont ebben a délutáni időpontban sziesztázunk Simon fiammal, de alvás után beindulunk megnézni a két emeletnyi dán programot.
zene:
"Korunk lenyomata" Dán kortárs grafikai kiállítás
"Tisztelgés Karen Blixen előtt" Emlékkiállítás
"Maszk-játékok" Dán irodalmi kiállítás
Időpont: 2010. március 20. szombat, 14:30 órakor
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti Díszterme
OSZK Dánia
View more documents from Darvas Tóth Péter.
Sajnos pont ebben a délutáni időpontban sziesztázunk Simon fiammal, de alvás után beindulunk megnézni a két emeletnyi dán programot.
zene:
2010/03/17
To Do List
Rögzítem a következő másfél hónap terveit. Konyvtaros.com
Helyszíni riportot írok a győri Galgóczi Erzsébet könyvtárról, főszerepben: Horváth Sándor Domonkos.
Interjút készítek Fodor Péterrel a FSZEK főigazgatójával.
Barátilag beszélgetek Szögi László, Tanár úrral az ELTE EK főigazgatójával.
Eu-s pályázatokról és integrált könyvtári rendszerekről rakunk össze olvasható karaktereket Koroknai Sándor open source könyvtárossal.
Több hónapja próbálok Mikulás Gáborral időpontot egyeztetni, sikerülni fog április végéig meghallgatnom a Konyvtaros.com névadójának releváns gondolatait.
Élesítem a két hónapja fiókban porosodó Kardos Andris (utca) Füzessi Károly (konyvtar.hu) beszélgetést.
kb. ennyi.
zene:
Helyszíni riportot írok a győri Galgóczi Erzsébet könyvtárról, főszerepben: Horváth Sándor Domonkos.
Interjút készítek Fodor Péterrel a FSZEK főigazgatójával.
Barátilag beszélgetek Szögi László, Tanár úrral az ELTE EK főigazgatójával.
Eu-s pályázatokról és integrált könyvtári rendszerekről rakunk össze olvasható karaktereket Koroknai Sándor open source könyvtárossal.
Több hónapja próbálok Mikulás Gáborral időpontot egyeztetni, sikerülni fog április végéig meghallgatnom a Konyvtaros.com névadójának releváns gondolatait.
Élesítem a két hónapja fiókban porosodó Kardos Andris (utca) Füzessi Károly (konyvtar.hu) beszélgetést.
kb. ennyi.
zene:
2010/03/16
A könyvtári adatoknak helye lenne más adatbázisokban
Téma: code4lib.hu workshop a debreceni Networkshopon?
Tájékoztat: Király Péter, az eXtensible Catalog és az RPHA egyik fejlesztője
Konyvtaros.com: Szükség van informatikusokra a könyvtárban?
Király Péter: Nyilván álnaív a kérdés. Persze hogy szükség van. Nem akarok mások nevében
beszélni, és nem is tudom, hogy igazából a magyar könyvtárakban mi a pontos helyzetkép (már azon kívül, amiről a Klog, a konyvtaros.com és a Katalist beszámol), mindenesetre a világ minden részéről, még Afrikából is hallani innovatív könyvtár-informatikai kezdeményezésekről. Ennek egyik - számomra legfontosabb aspektusa - hogy a könyvtári rendszerek egyre nyíltabbá, alakíthatóbbakká váltak. Nem feltétlenül nyílt forráskódról beszélek, hanem olyan eszközökről, amik lehetővé teszik, hogy mind a kinézetet, mind a funkcionalitást, vagyis, hogy mit csináljon a számítógép a könyvtáros maga alakíthatja. Például az Ex Libris felhasználók nyílt forráskódúvá tehetik és az El Commons CodeShare szájton megoszthatják azokat a "bütyköléseiket", amiket az Alephen, Voyageren stb. maguknak csináltak.
Ugyanis a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest az a nagy fordulat, hogy 1) az olvasóknak már lehetőséget lehet adni a különféle visszajelzésekre 2) a könyvtári katalógus már nem sziget, nem az OPAC egyetlen információforrása, hanem csak az egyik, bár továbbra is a legfontosabb. A különféle webes technológiák és az intézmények adatmegosztásra való igyekezete lehetővé teszi, hogy egy katalógustételt automatikusan kiegészítsünk kontextuális információkkal, pl. szerzők, tárgyszavak Wikipédia-tételeivel, az idegen szavak szótári jelentésével, a földrajzi nevek térképre vetítésével, az időpontok időrendi táblázatba helyezésével, a hasonló dokumentumok felsorolásával stb. stb. Mindez azt segíti, hogy az olvasó könnyebben eldönthesse, hogy az adott könyv tényleg neki szól-e (hogy egy kicsit Ranganathant is idecitáljuk).
Másrészt a könyvtári adatoknak helye lenne más adatbázisokban, pl. aki keresett már a magyar könyvesbolti portálokon, biztos szembetalálta magát azzal, hogy a könyvészeti adatok pontatlanok, ráadásul sok esetben láthatjuk a ki tudja honnan örökölt 256 karakteres mezőhatár okozta címlevágásokat. Miért ne lehet a könyvtárak által termelt minőségibb adatokat kiajánlani számukra? Vagy egy másik példa: irodalomtörténeti adatbázisok tudnának automatikusan kapcsolódni a könyvtári katalógusokhoz, ha azok URL-en keresztül a referenciakönyvek (RMK, RMNy stb.) azonosítói alapján címezhetők lennének. Transzparens, intézményközi névteret használva a múzeumi és levéltári adatbázisokhoz lehetne kiépíteni közös belépési pontokat, ami szintén a kontextuális információkat gazdagíthatja.
A workshop ötlete onnan jött, hogy az OCLC néhány éve kezdett el efféle 2-3 napos műhelyt szervezni Mashathon néven (a mashup és a maraton szavakból alkotott szójáték). A Drupal konferenciák rendszeres kiegészítő rendezvénye a CodeSprint, ahol programozók közösen ötletelnek, kódolnak egy adott probléma kapcsán. Annak örülnék, ha hasonló jellegű kötetlen, beszélgetős, kódolgatós eseményt sikerülne összehozni. A cél nem az, hogy helyben létrejöjjön valami produktum, hanem hogy egymástól tanuljunk. Én például nem dolgozok könyvtárban, nem találkozok közvetlenül az olvasókkal, közvetetten jut el hozzám az információ az igényekről (persze, mint olvasónak és egykor olvasószolgálati feladatokat is ellátó könyvtárosnak van némi saját tapasztalatom is). Vagyis jó lenne, ha "olvasóközelibb" könyvtárosok is részt vennének a beszélgetésben, hogy egy-egy programozóként alkotott talán téves elképzelésünket helyre tegyék.
Visszatérve az eredeti kérdésre: Sajó Andrea pályázatát elolvasva az a válasz, hogy rengeteg innovatív könyvtárinformatikusra lenne szükség, annyi a megvalósításra váró ötlet. A kérdés inkább az, hogy van-e elég és főképp: megvan-e az alkalmazásukhoz szükséges anyagi háttér?
zene:
Tájékoztat: Király Péter, az eXtensible Catalog és az RPHA egyik fejlesztője
Konyvtaros.com: Szükség van informatikusokra a könyvtárban?
Király Péter: Nyilván álnaív a kérdés. Persze hogy szükség van. Nem akarok mások nevében
beszélni, és nem is tudom, hogy igazából a magyar könyvtárakban mi a pontos helyzetkép (már azon kívül, amiről a Klog, a konyvtaros.com és a Katalist beszámol), mindenesetre a világ minden részéről, még Afrikából is hallani innovatív könyvtár-informatikai kezdeményezésekről. Ennek egyik - számomra legfontosabb aspektusa - hogy a könyvtári rendszerek egyre nyíltabbá, alakíthatóbbakká váltak. Nem feltétlenül nyílt forráskódról beszélek, hanem olyan eszközökről, amik lehetővé teszik, hogy mind a kinézetet, mind a funkcionalitást, vagyis, hogy mit csináljon a számítógép a könyvtáros maga alakíthatja. Például az Ex Libris felhasználók nyílt forráskódúvá tehetik és az El Commons CodeShare szájton megoszthatják azokat a "bütyköléseiket", amiket az Alephen, Voyageren stb. maguknak csináltak.
Ugyanis a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest az a nagy fordulat, hogy 1) az olvasóknak már lehetőséget lehet adni a különféle visszajelzésekre 2) a könyvtári katalógus már nem sziget, nem az OPAC egyetlen információforrása, hanem csak az egyik, bár továbbra is a legfontosabb. A különféle webes technológiák és az intézmények adatmegosztásra való igyekezete lehetővé teszi, hogy egy katalógustételt automatikusan kiegészítsünk kontextuális információkkal, pl. szerzők, tárgyszavak Wikipédia-tételeivel, az idegen szavak szótári jelentésével, a földrajzi nevek térképre vetítésével, az időpontok időrendi táblázatba helyezésével, a hasonló dokumentumok felsorolásával stb. stb. Mindez azt segíti, hogy az olvasó könnyebben eldönthesse, hogy az adott könyv tényleg neki szól-e (hogy egy kicsit Ranganathant is idecitáljuk).
Másrészt a könyvtári adatoknak helye lenne más adatbázisokban, pl. aki keresett már a magyar könyvesbolti portálokon, biztos szembetalálta magát azzal, hogy a könyvészeti adatok pontatlanok, ráadásul sok esetben láthatjuk a ki tudja honnan örökölt 256 karakteres mezőhatár okozta címlevágásokat. Miért ne lehet a könyvtárak által termelt minőségibb adatokat kiajánlani számukra? Vagy egy másik példa: irodalomtörténeti adatbázisok tudnának automatikusan kapcsolódni a könyvtári katalógusokhoz, ha azok URL-en keresztül a referenciakönyvek (RMK, RMNy stb.) azonosítói alapján címezhetők lennének. Transzparens, intézményközi névteret használva a múzeumi és levéltári adatbázisokhoz lehetne kiépíteni közös belépési pontokat, ami szintén a kontextuális információkat gazdagíthatja.
A workshop ötlete onnan jött, hogy az OCLC néhány éve kezdett el efféle 2-3 napos műhelyt szervezni Mashathon néven (a mashup és a maraton szavakból alkotott szójáték). A Drupal konferenciák rendszeres kiegészítő rendezvénye a CodeSprint, ahol programozók közösen ötletelnek, kódolnak egy adott probléma kapcsán. Annak örülnék, ha hasonló jellegű kötetlen, beszélgetős, kódolgatós eseményt sikerülne összehozni. A cél nem az, hogy helyben létrejöjjön valami produktum, hanem hogy egymástól tanuljunk. Én például nem dolgozok könyvtárban, nem találkozok közvetlenül az olvasókkal, közvetetten jut el hozzám az információ az igényekről (persze, mint olvasónak és egykor olvasószolgálati feladatokat is ellátó könyvtárosnak van némi saját tapasztalatom is). Vagyis jó lenne, ha "olvasóközelibb" könyvtárosok is részt vennének a beszélgetésben, hogy egy-egy programozóként alkotott talán téves elképzelésünket helyre tegyék.
Visszatérve az eredeti kérdésre: Sajó Andrea pályázatát elolvasva az a válasz, hogy rengeteg innovatív könyvtárinformatikusra lenne szükség, annyi a megvalósításra váró ötlet. A kérdés inkább az, hogy van-e elég és főképp: megvan-e az alkalmazásukhoz szükséges anyagi háttér?
zene:
2010/03/15
Csirkepörkölt nokedlivel
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta tegnap Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója.
Ramháb Mária interjú. Megjelent 2007. március 8-án a Petőfi Népe című újságban. Másodközlés.
– Szokatlan a vezetékneve. Mit jelent?
– Nem tudom. Annyit sikerült eddig kiderítenem, hogy a ramháb török eredetű szó. Egyszer biztos utánanézek a jelentésének is. Az biztos, hogy a mi családunkon kívül nem ismerek más Ramhábokat.
– Az ország – ezek szerint – egyetlen Ramháb családja tősgyökeres kecskeméti?
– Én most már kecskemétinek vallom magam, de Baján születtem. Középiskolába is ott jártam, a III. Béla Gimnáziumba.
– Jó tanuló volt?
– Általános iskolában igen, aztán a gimnáziumban már változóak voltak az eredményeim – a magatartásjegyeimmel együtt.
– Egy eleven középiskolás lányról nehezen tudom elképzelni, hogy könyvtár szakra készüljön. Ön így tett?
– Nem. A humán érdeklődés volt a biztos kiindulópont. Édesapám a bajai Démásznál dolgozott ötven éven keresztül, anyukám pedig a kereskedelemben tevékenykedett. De két nagynéném is pedagógus volt, akik közül az egyik – otthonunkhoz kötöttsége miatt – délutánonként magántanítványokkal foglalkozott. A „házi iskolánkban” tetszett meg a tanítás. Magyar–történelem szakra jelentkeztem. A könyvtár szakot később végeztem el. Egyébként a könyvtáros- ság nagyon mozgalmas szakma.
– Tanított is?
– Igen, a diploma megszerzése után fél évet Katymáron magyar–történelmet, majd az érsekcsanádi általános iskola alsó tagozatában a második félévben. Ezután Akasztóra kerültem, ahol osztályfőnöke voltam egy kiváló osztálynak. Nyolcadik után sokuk jött Kecskemétre továbbtanulni, ekkor én is velük jöttem.
– Rögtön a könyvtárnál helyezkedett el?
– Igen, mert ide hívtak, de egy évet tanítottam még a Czollner Téri Általános Iskolában, óraadóként. Nem tudtam elszakadni a tanítástól.
– 1990 óta vezeti a megyei könyvtárat. Melyik volt a legnehezebb időszak?
– Most sem könynyű, hiszen a megszorítások minket is érintenek. De a jelenlegi könyvtárépület megvalósítása körüli harc talán ennél is keményebb volt. A tervek elkészültek, a terület is rendelkezésre állt, mégis sokáig kérdéses volt, hogy felépülhet-e valaha a könyvtár. Az épület végül 1996-ban elkészült. Abban az évben ez volt a legnagyobb kulturális beruházás az országban. Azóta, gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy ennek így kellett történnie. Sokszor mégis hajszálon múlott a megvalósítás.
– Pár éve ez volt az ország leglátogatottabb könyvtára. Ez most is így van?
– Igen, a statisztika szerint az Országos Széchényi Könyvtár látogatóinál kétszer többen keresik fel személyesen a mi könyvtárunkat. Közkönyvtárak közül egyedül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előz meg minket. Tekintve azonban a két intézmény adottságai közötti különbséget – például a befogadó városok lakosságszámát –, azt hiszem, arányaiban nyerők vagyunk. 2006-ban 32 ezer 382 beiratkozott tagunk volt, 433 ezer látogatónk, összesen 412 ezer dokumentumot kölcsönöztünk. Ezek az adatok kis növekedést mutatnak az előző évihez képest, így elmondható, hogy folyamatos a lakosság érdeklődése.
– Mi a titka az ön által vezetett intézmény sikerének? A szép épület és a kulturált környezet miatt jönnek ilyen sokan?
– Egész biztos, hogy fontos szerepet játszik. De minden csoda három napig tart, önmagában emiatt nem jönnének vissza újra és újra az emberek. Inkább a folytonos megújulásban látom a tartós siker titkát. A könyvtárak egykor arra alakultak, hogy összegyűjtsék a könyveket, és információval lássák el az embereket. Nekünk lépést kell tartanunk azzal, hogy egyre több információra van szükség, egyre gyorsabban. Be kell látni, hogy ma már nem csak a könyvek szolgálnak forrásul. Idén indítottuk például az elektronikus adóbevallást segítő szolgáltatásunkat. Többen kérdezték tőlem: miért vállal fel ilyet egy könyvtár. Számomra egyértelmű, hogy nekünk ezzel foglalkozni kell, hiszen az embereknek fontos, hogy be tudjanak kapcsolódni az elektronikus ügyintézés folyamatába. Sokan a könyvtárhoz fordulnak segítségért. Elmúlt az az idő, amikor egy könyvtárban csak könyveket lehetett kölcsönözni, egyre több közszolgáltatást kell nyújtanunk az érdeklődőknek.
– Mennyit dolgozik naponta?
– Mostanában legalább 12 órát. Miközben keresnünk kell a megtakarítás lehetőségeit, folyamatosan rajta vagyunk az új források megszerzésén is. Rengeteg lehetőség kínálkozik, ezek egy részét jó csapatmunkával lehet csak elnyerni. Mivel a könyvtárosok nagyon jó csapat, így évente 25-30 projekttel foglalkozunk.
– Vannak terveik a spórolásra?
– Mindent át kell gondolnunk több évre. Egy biztos: kevesebben leszünk, így többet kell dolgoznunk a színvonal megtartásáért.
– Ennyi munka mellett van magánélete, vagy akkor is bent van a könyvtárban, ha nincs annyi tennivaló?
– Nem vagyok munkamániás. Ha nem muszáj, nem vagyok itt. Beülök a kocsimba, és megyek. Meglehetősen mobil vagyok. Egy jó színdarab kedvéért, például, az ország bármelyik pontjára elutazom. Magam is rendeztem egyébként régen gyerekdarabokat, innen a színházszeretet. Igazi dunai lányként szívesen horgászom is, ehhez viszont tényleg sok idő kellene. Két éve se jött ki a lépés egy nyári revízió miatt, pedig már indulni akartunk egy kis pihenőre. Tavaly meg több, országos könyvtári nagyrendezvény miatt maradtam itthon. Most érdeklődve várom, hogy a megváltozott szabadságrendelet vajon segít-e abban, hogy elfogyjon minden évben a szabadságom.
– Milyen hobbijai vannak a horgászaton kívül? Szokott, például, olvasni?
– Sokat olvasó vagyok, és örülök, ha ezt kedvtelésből tehetem. Otthon legalább ötezer kötetem van. Lassan költözni is kell miattuk.
Szeretek főzni is. Amikor öszszejön a baráti kör, előre megrendelik, mit készítsek. A csirkepörkölt nokedlival vagy a sült keszeg rendszeresen a listán van. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy én sütöm a legjobban: a szálkáig ropogósra kell sütni anélkül, hogy megégjen. Az említett régi barátokkal járunk szórakozni is. Szeretek úszni, táncolni, meg nosztalgiabulikra járni. Ha a barátok közül valamelyikünk megtudja, hogy lesz egy Koncz Zsuzsa-koncert, indul a körtelefon, és az ország három sarkából rögtön összejövünk.
zene:
Ramháb Mária interjú. Megjelent 2007. március 8-án a Petőfi Népe című újságban. Másodközlés.
– Szokatlan a vezetékneve. Mit jelent?
– Nem tudom. Annyit sikerült eddig kiderítenem, hogy a ramháb török eredetű szó. Egyszer biztos utánanézek a jelentésének is. Az biztos, hogy a mi családunkon kívül nem ismerek más Ramhábokat.
– Az ország – ezek szerint – egyetlen Ramháb családja tősgyökeres kecskeméti?
– Én most már kecskemétinek vallom magam, de Baján születtem. Középiskolába is ott jártam, a III. Béla Gimnáziumba.
– Jó tanuló volt?
– Általános iskolában igen, aztán a gimnáziumban már változóak voltak az eredményeim – a magatartásjegyeimmel együtt.
– Egy eleven középiskolás lányról nehezen tudom elképzelni, hogy könyvtár szakra készüljön. Ön így tett?
– Nem. A humán érdeklődés volt a biztos kiindulópont. Édesapám a bajai Démásznál dolgozott ötven éven keresztül, anyukám pedig a kereskedelemben tevékenykedett. De két nagynéném is pedagógus volt, akik közül az egyik – otthonunkhoz kötöttsége miatt – délutánonként magántanítványokkal foglalkozott. A „házi iskolánkban” tetszett meg a tanítás. Magyar–történelem szakra jelentkeztem. A könyvtár szakot később végeztem el. Egyébként a könyvtáros- ság nagyon mozgalmas szakma.
– Tanított is?
– Igen, a diploma megszerzése után fél évet Katymáron magyar–történelmet, majd az érsekcsanádi általános iskola alsó tagozatában a második félévben. Ezután Akasztóra kerültem, ahol osztályfőnöke voltam egy kiváló osztálynak. Nyolcadik után sokuk jött Kecskemétre továbbtanulni, ekkor én is velük jöttem.
– Rögtön a könyvtárnál helyezkedett el?
– Igen, mert ide hívtak, de egy évet tanítottam még a Czollner Téri Általános Iskolában, óraadóként. Nem tudtam elszakadni a tanítástól.
– 1990 óta vezeti a megyei könyvtárat. Melyik volt a legnehezebb időszak?
– Most sem könynyű, hiszen a megszorítások minket is érintenek. De a jelenlegi könyvtárépület megvalósítása körüli harc talán ennél is keményebb volt. A tervek elkészültek, a terület is rendelkezésre állt, mégis sokáig kérdéses volt, hogy felépülhet-e valaha a könyvtár. Az épület végül 1996-ban elkészült. Abban az évben ez volt a legnagyobb kulturális beruházás az országban. Azóta, gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy ennek így kellett történnie. Sokszor mégis hajszálon múlott a megvalósítás.
– Pár éve ez volt az ország leglátogatottabb könyvtára. Ez most is így van?
– Igen, a statisztika szerint az Országos Széchényi Könyvtár látogatóinál kétszer többen keresik fel személyesen a mi könyvtárunkat. Közkönyvtárak közül egyedül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előz meg minket. Tekintve azonban a két intézmény adottságai közötti különbséget – például a befogadó városok lakosságszámát –, azt hiszem, arányaiban nyerők vagyunk. 2006-ban 32 ezer 382 beiratkozott tagunk volt, 433 ezer látogatónk, összesen 412 ezer dokumentumot kölcsönöztünk. Ezek az adatok kis növekedést mutatnak az előző évihez képest, így elmondható, hogy folyamatos a lakosság érdeklődése.
– Mi a titka az ön által vezetett intézmény sikerének? A szép épület és a kulturált környezet miatt jönnek ilyen sokan?
– Egész biztos, hogy fontos szerepet játszik. De minden csoda három napig tart, önmagában emiatt nem jönnének vissza újra és újra az emberek. Inkább a folytonos megújulásban látom a tartós siker titkát. A könyvtárak egykor arra alakultak, hogy összegyűjtsék a könyveket, és információval lássák el az embereket. Nekünk lépést kell tartanunk azzal, hogy egyre több információra van szükség, egyre gyorsabban. Be kell látni, hogy ma már nem csak a könyvek szolgálnak forrásul. Idén indítottuk például az elektronikus adóbevallást segítő szolgáltatásunkat. Többen kérdezték tőlem: miért vállal fel ilyet egy könyvtár. Számomra egyértelmű, hogy nekünk ezzel foglalkozni kell, hiszen az embereknek fontos, hogy be tudjanak kapcsolódni az elektronikus ügyintézés folyamatába. Sokan a könyvtárhoz fordulnak segítségért. Elmúlt az az idő, amikor egy könyvtárban csak könyveket lehetett kölcsönözni, egyre több közszolgáltatást kell nyújtanunk az érdeklődőknek.
– Mennyit dolgozik naponta?
– Mostanában legalább 12 órát. Miközben keresnünk kell a megtakarítás lehetőségeit, folyamatosan rajta vagyunk az új források megszerzésén is. Rengeteg lehetőség kínálkozik, ezek egy részét jó csapatmunkával lehet csak elnyerni. Mivel a könyvtárosok nagyon jó csapat, így évente 25-30 projekttel foglalkozunk.
– Vannak terveik a spórolásra?
– Mindent át kell gondolnunk több évre. Egy biztos: kevesebben leszünk, így többet kell dolgoznunk a színvonal megtartásáért.
– Ennyi munka mellett van magánélete, vagy akkor is bent van a könyvtárban, ha nincs annyi tennivaló?
– Nem vagyok munkamániás. Ha nem muszáj, nem vagyok itt. Beülök a kocsimba, és megyek. Meglehetősen mobil vagyok. Egy jó színdarab kedvéért, például, az ország bármelyik pontjára elutazom. Magam is rendeztem egyébként régen gyerekdarabokat, innen a színházszeretet. Igazi dunai lányként szívesen horgászom is, ehhez viszont tényleg sok idő kellene. Két éve se jött ki a lépés egy nyári revízió miatt, pedig már indulni akartunk egy kis pihenőre. Tavaly meg több, országos könyvtári nagyrendezvény miatt maradtam itthon. Most érdeklődve várom, hogy a megváltozott szabadságrendelet vajon segít-e abban, hogy elfogyjon minden évben a szabadságom.
– Milyen hobbijai vannak a horgászaton kívül? Szokott, például, olvasni?
– Sokat olvasó vagyok, és örülök, ha ezt kedvtelésből tehetem. Otthon legalább ötezer kötetem van. Lassan költözni is kell miattuk.
Szeretek főzni is. Amikor öszszejön a baráti kör, előre megrendelik, mit készítsek. A csirkepörkölt nokedlival vagy a sült keszeg rendszeresen a listán van. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy én sütöm a legjobban: a szálkáig ropogósra kell sütni anélkül, hogy megégjen. Az említett régi barátokkal járunk szórakozni is. Szeretek úszni, táncolni, meg nosztalgiabulikra járni. Ha a barátok közül valamelyikünk megtudja, hogy lesz egy Koncz Zsuzsa-koncert, indul a körtelefon, és az ország három sarkából rögtön összejövünk.
zene:
2010/03/14
Hazámért
Hiller István kiemelkedő könyvtárosokat, könyvtárakban elvégzett munkát is elismert március tizennegyedikén. Ünnep van.
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét
Ramháb Máriának, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójának,
lovagkeresztet:
Dr. Skaliczki Juditnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét
Ramháb Máriának, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójának,
lovagkeresztet:
Dr. Skaliczki Juditnak, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének
és
Dr. Praznovszky Mihálynak, a Veszprém Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,
arany érdemkeresztet:
Tornavölgyi Istvánnak, az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ igazgatójának és
Varga Bélának, a Veszprémi Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,
bronz érdemkeresztet
Dr. Burián Antalnénak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének,
miniszteri elismerő oklevelet
Haszonné Kiss Katalinnak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény vezetőjének,
Bánffy Miklós díjat:
Sáray László nyugalmazott könyvtárosnak, a Tokaji Írótábor Egyesület titkárának,
Jószef Attila díjat:
Dr. Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosának adta át a miniszter.
2007. augusztus 23-án írtam az alábbi pár sort egy földalatti könyvtáros levelező listára. Azóta már másképpen gondolkodok, de nagyon jól esik nosztalgiázni:
A kitüntetéseknek semmi értelme, ez valami szocialista maradvány,
kurva szar minden, de felmossuk a követ, kivasaljuk az ingünket,
hozatunk göngyölt sonkát a közértből és megköszönjük Mari néninek,
hogy harminc éve szedegeti le a polcról a könyveket. Mari néni örül,
érdemes volt dolgozni.
zene:
Dr. Praznovszky Mihálynak, a Veszprém Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,
arany érdemkeresztet:
Tornavölgyi Istvánnak, az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ igazgatójának és
Varga Bélának, a Veszprémi Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatójának,
bronz érdemkeresztet
Dr. Burián Antalnénak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdasági igazgató-helyettesének,
miniszteri elismerő oklevelet
Haszonné Kiss Katalinnak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény vezetőjének,
Bánffy Miklós díjat:
Sáray László nyugalmazott könyvtárosnak, a Tokaji Írótábor Egyesület titkárának,
Jószef Attila díjat:
Dr. Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosának adta át a miniszter.
2007. augusztus 23-án írtam az alábbi pár sort egy földalatti könyvtáros levelező listára. Azóta már másképpen gondolkodok, de nagyon jól esik nosztalgiázni:
A kitüntetéseknek semmi értelme, ez valami szocialista maradvány,
kurva szar minden, de felmossuk a követ, kivasaljuk az ingünket,
hozatunk göngyölt sonkát a közértből és megköszönjük Mari néninek,
hogy harminc éve szedegeti le a polcról a könyveket. Mari néni örül,
érdemes volt dolgozni.
zene:
2010/03/12
Tenyérben elférnek majd
Könyvtárak jövőjéről izgalmas topic olvasható szavazással megédesítve a HUP-on. Informatikusok véleményeiből copypaste-oltam:
bfoto: Vége lesz a Gutenberg-galaxisnak egyszer? Mihez fognak akkor kezdeni a könyvtárak?
turul16: Legtobb konyvtar mar most is muzeum. Csak regi konyvek vannak. Es egybkent is csak a magyar nyelven irodott tudas igen minimalis foleg az IT -ban.
LGee: A konyvek elmenyet nehez massal potolni.
Szemet: A nyomtatott könyv veszíthet a fontosságából, de eltűnését szinte lehetetlennek tartom. Lehet h. sok mindenben gyengébb az elektronikus társainál, de a megbízhatósága és egyszerűsége annyira nagy, hogy mindig marad neki olyan tér ahol optimális marad a használata.
Ewkins: Lényegében a teljes digitális kultúra közel 80 óra alatt elveszne, eddig bírnák a generátorok és ennyi idő után kapcsolnának le az atomerőművek.
barii: könyvek még sokáig lesznek, de könyvtárba sztem már most sem járunk annyit, mint pár éve. Akkor még az iskolai gyüjtőmunka a könyvtár volt, most meg a wikipedi
Ewkins: Ha a könyvtárban van vezetéknélküli internetelérés (vagy neked mobilnet előfizetésed), akkor a könyvtár remek hely tanulásra
ironcat: amíg könyvet nyomtatnak, addig könyvtár is lesz.
dejo: Az eredeti könyvek a múzeumba kerülnek, de hasonmás reprint formában bárki megszerezheti kedvenceit, amivel elsősorban a lakását díszíti majd. Pont úgy mint most!
kikke: Több száz éves bevált technológiát leváltani pár évtizedesre kockázatos lenne, így botor gondolatnak tartom a könyvtárak megszüntetését.
gUHU: szükség van egy olyan szakmára, amely az információkat feldolgozza, tárolja és osztályozza (rendszerbe helyezi, hogy a halandó el tudjon igazodni benne). Ez a könyvtár és a könyvtáros feladata. Még mielőtt bárki azzal jönne, hogy " a kugli is ezt csinálja, meg az informatika így meg úgy" egy kicsit tessék olvasgatni. Tudom javasolni az OSZK honlapját, az egyetemek könyvtártudományi tanszékein megtalálható irodalmakat. [...] a jelenlegi szerzői jog elavult és az internet jó alaposan beletrottyantott a ventillátorba és csapkod ide-oda.
Véleményem szerint első lépésnek annak kellene lenni, hogy ezt a problémát megoldják. Ezt követően a könyvtáros szakmai kitalálja, hogy ennek megfelelően hogyan módosulnak a könyvtári feladatok és hogyan lehet ennek megfelelni.
Hiena: A könyvtáraknak egyre inkább lesz egyfajta régészeti értéke, különösen a műszaki vonalon
nightw: mindenképpen létezni fognak információ hozzáférési pontok, amik leginkább a mai ismereteink szerinti könyvtárra hasonlítanak majd, persze lehet, hogy tenyérben elférnek majd, de a lényeg ugyanaz.
zene:
bfoto: Vége lesz a Gutenberg-galaxisnak egyszer? Mihez fognak akkor kezdeni a könyvtárak?
turul16: Legtobb konyvtar mar most is muzeum. Csak regi konyvek vannak. Es egybkent is csak a magyar nyelven irodott tudas igen minimalis foleg az IT -ban.
LGee: A konyvek elmenyet nehez massal potolni.
Szemet: A nyomtatott könyv veszíthet a fontosságából, de eltűnését szinte lehetetlennek tartom. Lehet h. sok mindenben gyengébb az elektronikus társainál, de a megbízhatósága és egyszerűsége annyira nagy, hogy mindig marad neki olyan tér ahol optimális marad a használata.
Ewkins: Lényegében a teljes digitális kultúra közel 80 óra alatt elveszne, eddig bírnák a generátorok és ennyi idő után kapcsolnának le az atomerőművek.
barii: könyvek még sokáig lesznek, de könyvtárba sztem már most sem járunk annyit, mint pár éve. Akkor még az iskolai gyüjtőmunka a könyvtár volt, most meg a wikipedi
Ewkins: Ha a könyvtárban van vezetéknélküli internetelérés (vagy neked mobilnet előfizetésed), akkor a könyvtár remek hely tanulásra
ironcat: amíg könyvet nyomtatnak, addig könyvtár is lesz.
dejo: Az eredeti könyvek a múzeumba kerülnek, de hasonmás reprint formában bárki megszerezheti kedvenceit, amivel elsősorban a lakását díszíti majd. Pont úgy mint most!
kikke: Több száz éves bevált technológiát leváltani pár évtizedesre kockázatos lenne, így botor gondolatnak tartom a könyvtárak megszüntetését.
gUHU: szükség van egy olyan szakmára, amely az információkat feldolgozza, tárolja és osztályozza (rendszerbe helyezi, hogy a halandó el tudjon igazodni benne). Ez a könyvtár és a könyvtáros feladata. Még mielőtt bárki azzal jönne, hogy " a kugli is ezt csinálja, meg az informatika így meg úgy" egy kicsit tessék olvasgatni. Tudom javasolni az OSZK honlapját, az egyetemek könyvtártudományi tanszékein megtalálható irodalmakat. [...] a jelenlegi szerzői jog elavult és az internet jó alaposan beletrottyantott a ventillátorba és csapkod ide-oda.
Véleményem szerint első lépésnek annak kellene lenni, hogy ezt a problémát megoldják. Ezt követően a könyvtáros szakmai kitalálja, hogy ennek megfelelően hogyan módosulnak a könyvtári feladatok és hogyan lehet ennek megfelelni.
Hiena: A könyvtáraknak egyre inkább lesz egyfajta régészeti értéke, különösen a műszaki vonalon
nightw: mindenképpen létezni fognak információ hozzáférési pontok, amik leginkább a mai ismereteink szerinti könyvtárra hasonlítanak majd, persze lehet, hogy tenyérben elférnek majd, de a lényeg ugyanaz.
zene:
2010/03/11
Elhagytam a könyvem valahol
Téma: Február hónapban nyolc könyvet találtak, húsz könyvet veszítettek az országos Veszíts el könyves játékban részt vevő könyvbarátok.
Tájékoztat: Buzai Csaba könyvtáros, ötletgazda
Konyvtaros.com: Amikor beindítottad a veszíts el játékot gondoltad volna, hogy a projekt nem lesz sikeres?
Buzai Csaba: Ha a húsz elveszett és a nyolc megtalált könyvet összevetjük, az 40%-ot jelent. Ezt csak azért fontos megjegyezni, mert ha megnézed a Bookcrossing oldalán a gyakran ismételt kérdéseket, ott a 8. kérdés nagyjából azt feszegeti, mint ami iránt te is érdeklődsz. A Bookcrossingon a megtalálási arány 20-25%…
A mi 40%-unkhoz hozzátenném még azt is: egyáltalán nem biztos, hogy az elveszett könyvre azonnal érkezik visszajelzés. Hogy csak egy példát említsek, ami rögtön ott van a Veszíts el főoldalán, a Readers Digest Válogatott könyveket tavaly áprilisban hagyták el Kecskeméten, tegnapelőtt pedig előkerült. Egyel lejjebb a Vírus c. könyvet novemberben hagyták el, február végén találták meg. Stb. És talán abban is bízhatunk – persze erre tényleg nincs adat – hogy a be nem jelentett elveszett könyvek sem a kukában és/ vagy a lángok martalékaként és/vagy egy hajléktalan játékszereként végzik, mint ahogyan azt néhányan vizionálták.
Jó volna még arról is írni, hogy ez miért is fontos játék, és talán nem csak nekünk (egy idézetet szeretnék idetenni, amit a legfrissebb, tegnap este megtalált könyvhöz írtak megjegyzésként, és becsszó, nem én voltam: „A Kodolányi János Főiskola 4. emeletén találtam meg a könyvet még 2009 május 8-án. Azonnal elkezdtem olvasni és imádtam minden egyes sorát :)”) de mivel azonnali a kérdés, ezt mellőzöm. Maradjunk annyiban, hogy a magunk módján igyekszünk tenni valamit az olvasás és a könyvek népszerűsítéséért. A témára évről-évre felkapja a fejét a média, és ez jót tehet az olvasásnak, a könyveknek, a kiadóknak, az íróknak, sőt még a könyvtáraknak is.
Egyébként hadd mondjam el itt is: szerencsére most is sok könyvtár felajánlotta a segítségét a szervezésben (többüknek még nem is válaszoltam, bocsánat), ami kell is, mert – újfent csak szerencsére - több kiadó ismét a játék mellé állt. Közben a blogunkon is megy a könyves bloggeres játék (amelyre tegnap reggeltől e pillanatig 37 helyes megfejtés érkezett szerte az országból).
A közelgő nagy könyvelhagyó nap apropóján biztos lesz majd újságíró – tudod, olyan igaziak is ;) – aki majd ilyen számokat is szeretne tőlünk megtudni, amit te most előcitáltál, szóval már csak ezért is köszönet neked. Meg azért is, hogy provokáltál, és legalább rászántam az időt, hogy elmondjam mindezt.
zene:
Tájékoztat: Buzai Csaba könyvtáros, ötletgazda
Konyvtaros.com: Amikor beindítottad a veszíts el játékot gondoltad volna, hogy a projekt nem lesz sikeres?
Buzai Csaba: Ha a húsz elveszett és a nyolc megtalált könyvet összevetjük, az 40%-ot jelent. Ezt csak azért fontos megjegyezni, mert ha megnézed a Bookcrossing oldalán a gyakran ismételt kérdéseket, ott a 8. kérdés nagyjából azt feszegeti, mint ami iránt te is érdeklődsz. A Bookcrossingon a megtalálási arány 20-25%…
A mi 40%-unkhoz hozzátenném még azt is: egyáltalán nem biztos, hogy az elveszett könyvre azonnal érkezik visszajelzés. Hogy csak egy példát említsek, ami rögtön ott van a Veszíts el főoldalán, a Readers Digest Válogatott könyveket tavaly áprilisban hagyták el Kecskeméten, tegnapelőtt pedig előkerült. Egyel lejjebb a Vírus c. könyvet novemberben hagyták el, február végén találták meg. Stb. És talán abban is bízhatunk – persze erre tényleg nincs adat – hogy a be nem jelentett elveszett könyvek sem a kukában és/ vagy a lángok martalékaként és/vagy egy hajléktalan játékszereként végzik, mint ahogyan azt néhányan vizionálták.
Jó volna még arról is írni, hogy ez miért is fontos játék, és talán nem csak nekünk (egy idézetet szeretnék idetenni, amit a legfrissebb, tegnap este megtalált könyvhöz írtak megjegyzésként, és becsszó, nem én voltam: „A Kodolányi János Főiskola 4. emeletén találtam meg a könyvet még 2009 május 8-án. Azonnal elkezdtem olvasni és imádtam minden egyes sorát :)”) de mivel azonnali a kérdés, ezt mellőzöm. Maradjunk annyiban, hogy a magunk módján igyekszünk tenni valamit az olvasás és a könyvek népszerűsítéséért. A témára évről-évre felkapja a fejét a média, és ez jót tehet az olvasásnak, a könyveknek, a kiadóknak, az íróknak, sőt még a könyvtáraknak is.
Egyébként hadd mondjam el itt is: szerencsére most is sok könyvtár felajánlotta a segítségét a szervezésben (többüknek még nem is válaszoltam, bocsánat), ami kell is, mert – újfent csak szerencsére - több kiadó ismét a játék mellé állt. Közben a blogunkon is megy a könyves bloggeres játék (amelyre tegnap reggeltől e pillanatig 37 helyes megfejtés érkezett szerte az országból).
A közelgő nagy könyvelhagyó nap apropóján biztos lesz majd újságíró – tudod, olyan igaziak is ;) – aki majd ilyen számokat is szeretne tőlünk megtudni, amit te most előcitáltál, szóval már csak ezért is köszönet neked. Meg azért is, hogy provokáltál, és legalább rászántam az időt, hogy elmondjam mindezt.
zene:
2010/03/10
Nincsenek meg a kulturált körülmények (update)
update: A HÍR24 írásából szinte csak annyi igaz, hogy Fodor Péter a FSZEK főigazgatója. A hivatkozott írás azóta lekerült a Hír24-ről. Kérdés, követtem-e el hibát azzal, hogy egy nem leellenőrzött írást közöltem újra. Önvizsgálatot tartok.
A nagy nemigaz cikkről Fodor Péter tájékoztatta a Konyvtaros.com-ot. Köszönöm.
Olvasom a HÍR24.hun, hogy Lakat kerül 60 Szabó Ervin Könyvtár ajtajára. Azt is írja az írás, hogy 61 könyvtár van. Valami nem stimmel. Az is lehet hogy szövegértelmezési gondjaim vannak.
Megkérdeztem E-mailben Fodor Pétert a FSZEK főigazgatóját a cikkről.
Blogilag is följegyzem, a múltkori sms értesítéses levelemre nem válaszolt. Hátha az újabb érdeklődésre kapok pár sort.
zene:
A nagy nemigaz cikkről Fodor Péter tájékoztatta a Konyvtaros.com-ot. Köszönöm.
Olvasom a HÍR24.hun, hogy Lakat kerül 60 Szabó Ervin Könyvtár ajtajára. Azt is írja az írás, hogy 61 könyvtár van. Valami nem stimmel. Az is lehet hogy szövegértelmezési gondjaim vannak.
El kell döntenünk, hogy a XXI. századba átlépve mit tekintünk könyvtárnak. Azt a 30-40 négyzetméteres kölcsönzőhelyet, ahol igazából könyvállomány sincs, igazából nyitvatartási idő sincs, igazából be sem tud lépni az olvasó, tehát nincsenek meg a kulturált körülmények. Ezeket megőrizzük, azért mert egy adott szűkebb lakókörnyezetnek az ellátását ilyen szinten ilyen körülmények között nem korszerűen biztosítja, vagy pedig egy területi ellátási rendszerben gondolkodunk, ami azt jelenti, hogy korszerűsödő könyvtárak mellett újak építésével egy világvárosnak, egy nagyvárosnak megfelelő minőségi könyvtári ellátásra törekszünk."- mondja Dr. Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója.
A főigazgató szerint az emberek többsége ma már Internetet használ, ami jelentősen tettenérhető a könyvtári beiratkozások számán. A sok könyvtárra azért sincs szükség, mert évről évre csökken a látogatók száma. A közel 60 bezárásra ítélt fiókkönyvtárak fokozatosan, nem egyik napról a másikra fognak megszűnni. A bezárások várhatóan az idősebb emberek számára okoznak majd nehézségeket.
Megkérdeztem E-mailben Fodor Pétert a FSZEK főigazgatóját a cikkről.
Blogilag is följegyzem, a múltkori sms értesítéses levelemre nem válaszolt. Hátha az újabb érdeklődésre kapok pár sort.
zene:
Subscribe to:
Posts (Atom)
