A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Tegnap: "Itthon vagyok újra, hazaérkeztem"

Konyvtaros.com - Monok István 4 hónap után leváltotta 2008-ban.
Sajó Andrea - Nagyon megdöbbentem a döntésén. Tájékoztatási igazgatónak hívott ide, de abban állapodtunk meg, hogy mivel a pályázat kiírásához idő kell, vállaljam el a Tájékoztató osztály vezetését. Én abszolút nyitott voltam erre, és örültem ennek a lehetőségnek, hiszen sosem hátrány, ha az ember tapasztalatokat szerezhet. Az első meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy a megállapodás óta a szervezeti struktúra megváltozott, és csak az osztály fele maradt az enyém. Ennek ellenére a kollégákkal belekezdtünk a feladatokba, remek dolgokat indítottunk el. Monok Istvánnak azonban más elképzelése volt a könyvtár működtetéséről és a vezetőiről. Sokat vártam el magamtól, és a kollégáimtól is, de ebből sosem volt probléma. Amikor Monok István úgy döntött, hogy a próbaidő lejárta után levált a Tájékoztató osztály éléről, az osztály munkatársai mellém álltak, és egy nyílt levélben fejezték ki értetlenségüket a döntés miatt. Monok István azonban a dolgozók véleményét nem vette figyelembe.
Konyvtaros.com - Elment a kedve a könyvtártól?
Sajó Andrea - Nem. A szakmától nem megy el csak úgy az ember kedve, még akkor sem, ha emberileg negatív élmények érik. Ráadásul azon kevés szerencsések közé tartozom, akinek a hobbija és a munkája ugyanaz.
Konyvtaros.com - Igazságtalannak érezte a döntést?
Sajó Andrea- Nem örültem neki, mert nem tartottam indokoltnak.
Konyvtaros.com - Mikor gondolt először arra, hogy az OSZK főigazgatója lehet?
Sajó Andrea - Amikor még NHH-s voltam, a barátnőmmel beszélgettünk erről. Tréfásan mondtam neki, hogy majd ha öregebb leszek, a pályám csúcsán én leszek az OSZK főigazgatója. 2005-ben Monok István már megkeresett egyszer, hogy vállaljam el a Könyvtári Intézet igazgatói pozícióját, de nemet mondtam. Élveztem a munkámat, ráadásul úgy éreztem, nem lennék alkalmas a Könyvtári Intézet igazgatójának, mert az elméleti hozzáértés, az elméleti szakfelügyeleti támogatás nem köt le annyira, mint maga a gyakorlat. Sokáig eszembe sem jutott a főigazgatói szerep, egészen addig, míg ki nem derült, hogy ki fogják írni a pályázatot. Átfutott az agyamon, hogy meg kellene pályázni. A barátaim óvtak tőle, azt mondták, felesleges nekifutni, mert semmi esély nincs a győzelemre, csak felesleges problémákhoz vezethet.
Konyvtaros.com - A most tapasztalt, negatív főigazgatóváltó hangulatot érezték?
Sajó Andrea - Nem. Egyszerűen csak féltettek a következményektől, mert mindenki biztosra vette, hogy ez nem sikerülhet, én is.
Konyvtaros.com - Családi reakciók?
Sajó Andrea - A fiaim bíztattak, örültek neki, hogy újra szakmai terveim vannak. Annak azonban már kevésbé, hogy a pályázatírás sok időmet lekötötte. Koncepcióm és ötleteim voltak, mindezt egy-két hét alatt kellett formába önteni. Ráadásul Kaposváron is tanítok, ezért a beadás igen kalandosra sikeredett.
Konyvtaros.com - Kalandosra?
Sajó Andrea - Igen. A beadás előtti napon még előadást kellett tartanom egy balatoni továbbképzésen, ahol kiderült, hogy nincs a szobában Internet. Ahol meg Internet volt, ott nem volt Office. Így tehát hol a notebook-on dolgoztam, hol átmentem az internetes gépre. Aztán átküzdöttem magam Kaposvárra, ott beültem az egyetemi könyvtárba, és tovább dolgoztam, míg el nem készültem az anyaggal. Kinyomtattuk, összefűztük, és száguldottam a buszhoz, hogy elérjek egy nyitva tartó postát. A legutolsó napon, 18.05 órakor sikerült feladni a pályázatot. Izgalmas időszak volt.
Konyvtaros.com - Az OSZK-ban elmondta valakinek, hogy beadja?
Sajó Andrea - Nem. Csak hetekkel később derült ki, hogy pályáztam, addig csak folyosói pletykák terjedtek. Jobban örültem volna több pályázónak. Érthetetlen számomra, miért nem vonzó a szakembereknek a nemzeti könyvtár vezetése.
Konyvtaros.com - Jobb volt az Ön pályázata, mint Monok Istváné?
Sajó Andrea - Más volt. Minden főigazgató rajta hagyja nyomait a könyvtáron. Monok István nevéhez számtalan jó dolgot lehet kötni. Nívós kiadványokat és kiállításokat indított útjukra, megerősítette a nemzetközi kapcsolatokat. A nemzeti könyvtár újra bekerült a tudományos véráramba. De tíz év eltelt, megújulásra pedig mindig szükség van. Meg kell tartani mindazt, ami jó, de egyben új dolgokat, módszereket, ötleteket is kell behozni. Monok István pályázatával szerintem az lehetett az alapvető probléma, hogy jelentős része szó szerint azonos volt az öt évvel ezelőtt beadottal.
Konyvtaros.com - Copypaste?
Sajó Andrea - Sajnos igen.
Konyvtaros.com - Máshogy kérdezem, miben volt más az Ön pályázata?
Sajó Andrea - A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat, Monok István inkább a tudományos hátteret próbálta meg hangsúlyozni. Ezért úgy vélem, a bizottságnak és a miniszternek nem azt kellett eldönteni, hogy ki a jobb, ismertebb szakember, hanem azt, hogy melyik az az irány a nemzeti könyvtár számára, amit a jövőben megvalósítandónak, követendőnek tartanak.

Holnap: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Holnapután: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Hosszabb nyitva tartás

Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívott sajtótájékoztatóra, melyen Dr. Sajó Andrea főigazgató ismertette a könyvtár 2010-re tervezett programjait. Az OSZK-val kapcsolatos várható változtatásokat, hosszabb távú terveket láthattam volna, ha nem fekszek itthon műanyag csizmában bokaszalaghúzódással.

Diákat vetített Sajó Andrea:

OSZK Sajtótájékoztató 2009.02.09

View more presentations from Darvas Tóth Péter.

Folyamatosan bövül a poszt, nemtihanyi visszhangokkal.

Hírextra/MTI: Olvasóbarát könyvtárat, fejlettebb szolgáltatásokat ígért keddi bemutatkozó sajtótájékoztatóján az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója, Sajó Andrea, aki bejelentette: keddtől hosszabb nyitva tartással várják a látogatókat.

Mult-Kor/MTI: eddig az OSZK 8-10 milliós állományából csak 2 millió kiadvány digitalizációja történt meg, nagyrészt csak a rekordok, azaz könyvtári alapadatok szintjén.

Népszabadság: Csonkítás és lopás a Nemzet Könyvtárában: A kötelespéldányok behajtása, új raktár keresése, a lopásgátlás megerősítése, a szolgáltatások korszerűsítése - csak néhány feladat a sok közül, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója a magáénak érez. Sajó Andrea ma sajtótájékoztatón is ismertette terveit

NOl02 - Későbbi záróra a Széchenyiben

Kultúra.hu - Az új főigazgató első intézkedései közt meghosszabbította a nyitva tartást, emellett az online fizetés elérhetővé tételét és a munkatársak kompetenciáit hatékonyan csoportosító adatbázis létrehozását helyezte kilátásba.

MTV: Az olvasók aktív részesei lehessenek a dokumentum-gyarapításnak

Infovilag: Ez évtől új főigazgató áll az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) élén. Sajó Andrea ma ismertette újságírók előtt azokat a terveket, amelyeknek eredményeképpen korszerű, használóbarát kulturális központtá válhat az ország első számú könyvtára.

Itthon vagyok újra, hazaérkeztem - Sajó Andrea az OSZK főigazgatója

Egyetemi éveimben a KLTE könyvtár előcsarnokában csajokat lestem az Interneten. Netscape böngészőn eljutottam valamilyen mozis adatbázisba, nézegettem a filmek szereplőit. Hihetetlen volt, hogy nem kell magazinokban kutakodni a csajok után, beírtam Juliette Binoche-t és rögtön ott volt a dioptriáim előtt. Zsongott a fejem, alig tértem magamhoz egy-egy ilyen látogatás után. Több órát eltöltöttem a könyvtárban könyvek, újságok olvasása, nézegetése nélkül. 1995-ben vagyunk, a hely neve Debrecen. Itt és ekkor kezdte magasabb szinten tanulmányait az OSZK főigazgatója, Sajó Andrea.

Sajó Andrea - Az ELTE Tanárképző Karán végeztem 1990-ben, magyar-könyvtár szakon. A főiskola könyvtárában már tanulmányaim alatt is dolgoztam, s a diploma megszerzése után itt is helyezkedtem el. Ekkor kezdtek a könyvtárakba beszivárogni a számítógépek. Két évvel később a MATÁV Távközlési Dokumentációs Központjába kerültem, mindennapossá váltak a Novell hálózatba kötött, DOS alapú rendszerek. 1995-96 körül a magyarországi üzleti szférában is megjelent a web, napról napra több lett az internetes oldalak száma, kinyílt az Internet világa a hétköznapi felhasználók számára is. Tudtam, hogy ez egy olyan dolog lesz, ami nagyot fog robbanni. Nagyon-nagyon kell, és egy új világot nyit meg. Úgy éreztem, ebben az irányban kell tovább tanulnom. Ekkor jelent meg a KLTE felhívása, hogy 1995 őszétől informatikus könyvtáros képzést indít. A munkahelyem nem támogatta az egyetemet, de én nagyon elszánt voltam, és támogatás nélkül is megkezdtem a tanulást. Mi voltunk a másodikként indult évfolyam, és "jól meg is jártuk", mert informatikus könyvtáros oktatók híján az egyetem informatika tanszékének tanárai oktattak minket, akik úgy néztek a bölcsészekre, mint valami ismeretlen élőlényre. Matematikából vizsgáztunk, informatikából szigorlatoztunk, Pascal programozást tanultunk, adatbáziskezeléssel, rendszerfejlesztésel foglalkoztunk. Eleinte félelmetesnek tűnt a tananyag, de később egyre jobban élveztük.
Konyvtaros.com - A legendás ISZK (Informatikai és Számító Központ) a könyvtár folyóirat-olvasója alatt volt a pincében.
Sajó Andrea - Igen, egy külön épületben. Úgy kellett HTML oldalakat készítenünk, hogy nem használhattunk webszerkesztő programot, csupán egy a notepad-et, amibe nekünk kellett beírni az összes HTML-taget. Meg kellett tanulnunk minden utasítást, s ez a tudás később nagyon jól jött. Tényleg felvérteződtem minden, akkor korszerű informatikai ismerettel. 1998-ban indult az Origó, a MATÁV első webes tartalomszolgáltató oldala. Benne lehettem a nyitó csapatban, az előkészületekben, fantasztikus volt élőben, közelről megélni, hogy néz ki egy igazi webes tartalomfejlesztés.
Konyvtaros.com - Mi volt a különbség egy közgyűjteményi és egy intézményi könyvtár között? A Matáv-nál már menedzselni kellett az információkat?
Sajó Andrea - Sokkal többet kívántak meg tőlünk, mint azt gondoltuk volna. Voltak könyvtárosi ismereteim: hogyan rendszerezzük az információt, mit gyűjtünk, milyen metaadatot veszünk fel. Ám itt nem volt elég a dokumentumok feltárása, 15 ezer ember igényeit kellett kiszolgálni, folyóirat vásárlástól a specifikus, személyre szabott információkutatásokig. Naponta végeztünk üzleti információ szolgáltatást, témafigyelést, külföldi szakfolyóirat referálást, távközlés specifikus információs csomagok, kiadványok összeállítását. Olyanfajta információ feldolgozási igényt kellett kiszolgálni, ami a közszférában akkoriban nem volt általános. A Matáv könyvtára nagyon jó iskola volt, mind munkatempó, mind szolgáltatási színvonal, mind pedig korszerű szakmai ismeretek tekintetében.
Konyvtaros.com - Ez a tudás segítette az Év könyvtára címhez? (2002)
Sajó Andrea - Tulajdonképpen igen. Amikor 1999-ben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) - vagy ahogy akkoriban hívták Hírközlési Főfelügyelethez - kerültem, csak egy icipici intézményi könyvtáruk volt, két fős személyzettel. A legfrissebb könyvtári könyv egy Commodore 64-es volt, a külföldi folyóiratok csak a felsővezetésnél voltak megtalálhatók, rettenetesen elavult volt minden. Szerencsére a főnökeim egyetértettek a fejlesztési terveimmel, így hát nekiláttunk a teendőknek. Új, magasan kvalifikált kollégákat vettünk fel, bevezettünk egy komoly integrált rendszert, elvégeztük az állomány korszerűsítését, retrospektív feldolgozását, elindítottuk a vonalkódos kölcsönzést. Értékes, szakmailag nélkülözhetetlen új dokumentumokat és adatbázisokat rendeltünk, hogy folyamatos és releváns minőséget tudjunk biztosítani a felhasználóknak, új könyvtárhelyiséget hoztunk létre tömörraktárral, lopásgátló rendszert telepítettünk. Majd egy új módszer kezdett körvonalazódni: az információ- és tudásmenedzsment. Három év alatt látványos fejlődésen mentünk keresztül, olyan speciális állományunk és szolgáltatásaink voltak, melyekre akkoriban a közszférában nem igazán volt példa. Egy idő után rájöttünk, hogy számos olyan információ megy át a kezünkön, melyek a munkatársak számára hasznosak lehetnek, ám idejük nincs annak kibányászására. Elindítottunk tehát egy infokommunikációs weboldalt, amely mind az államigazgatásban, mind a piaci szereplők között komoly hírnévre tett szert. Ekkor jelent meg az Év könyvtára felhívás, gondoltunk egy merészet, és beadtuk a pályázatot. Olyan könyvtárak jelentkezését várták, akik korszerű felhasználói szolgáltatásokkal rendelkeznek, mi pedig teljes mértékben megfeleltünk ennek a feltételnek. El is nyertük a címet, amire azért vagyok roppant büszke, mert sem azelőtt, sem azóta nem nyert intézményi könyvtár ebben a versenyben.
Konyvtaros.com - Tudott volna még fejlődni a könyvtár?
Sajó Andrea - Talán. Mi vettünk az országban először RFID és Self Check rendszert, ez mindenképpen újdonság volt. A könyvtári szolgáltatásokon túl elkezdtünk a tudásmenedzsment irányába menni. Az NHH-nak számos olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakértője volt, akiknek a tudása fontos erőforrás a hatóság szempontjából. Kísérleteztünk, hogyan lehet az információkból új tudásanyagot létrehozni, s azt hogyan lehet máshol is alkalmazni. Ha én menedzselem az Ön tudását, akkor felmérem, hogy jelenleg mit tud, milyen képzéseken, konferencián kellene részt vennie, majd a megszerzett tudást visszaforgatom, például cikket írtatok Önnel, vagy előadást, tanfolyamot tartatok, hogy az új ismereteket mással is megosszuk. Bekerül a kompetencia adatbázisba, mint ebben a témában járatos személy, és ha valaki ilyen szakembert keres, megtalálja. Ha elmegy, elviszi ugyan a tudását, ám ezzel a módszerrel legalább egy része itt maradhat.
Konyvtaros.com - A kemény üzleti világ jött, az EDUWEB, másfajta kompetenciákkal.
Sajó Andrea - Az NHH-ból történő távozás után ott álltam két diplomával, nyelvvizsgával, PhD címmel, ám mindenhonnak azt a választ kaptam, hogy vezetői állásuk nincs, beosztottnak pedig túlképzett vagyok. Valamiből azonban meg kellett élni, nem lehettem munka nélkül.
Konyvtaros.com - Ilyenkor keresi meg az ember az ismerősöket, tudnak-e valamit ajánlani.
Sajó Andrea - Így van. Ez a világ ilyen. Az infokom szférában eltöltött 13 év alatt számos embert megismertem, hiszen ez egy szűk kör. Mivel az NHH felügyelte az infokommunikációs piacot, s a mi információs szolgáltatásunkra sokan igényt tartottak, valóban sok embert ismertem meg. Innen ered a blogon emlegetett Kóka János féle ismeretség is, aki az informatikai piac szereplőjeként, mint az Elender vezetője, számos rendezvényünkön részt vett. Politikáról ekkor még szó sem volt. Az emberek többsége azonban kombinál, összeesküvés elméleteket gyárt, anélkül, hogy utána nézne a tényeknek. Ilyenkor jókat mosolygok. Visszatérve tehát az eredeti témához, egy korábbi ismerős ajánlott az EDUWEB akkori vezérigazgatójának, aki e-learning üzletágvezetőt keresett. A vezérigazgató felhívott, s két beszélgetés után engem kért fel a feladatra a 15-20 pályázó közül. Noha az üzleti szféra nem vonzott, nem volt mód válogatásra. Tudom magamról, hogy alkalmatlan vagyok sales tevékenységre, nem eladni szeretek, hanem megcsinálni valamit és szolgáltatni.
Konyvtaros.com - Megbánta? Nem érezte jól magát?
Sajó Andrea - Nem. Jót tett a kitekintés a versenypiacra, de rájöttem, hogy valóban nem az én világom. A versenyszférában azt várják el a vezetőtől, hogy a tulajdonos érdekeit tartsa szem előtt, s ne vegye a lelkére a dolgozók napi problémáit. Szerintem a vezető felelősséggel tartozik az embereiért, így ha igazságtalanságot látok, rögtön szembefordulok a probléma okozójával, s hangot adok a véleményemnek. Ezt a privát szféra nem tűri. Eldöntöttem, hogy nem csinálom tovább.
Konyvtaros.com - Érzett-e minőségi különbséget a közszféra és a magánszektorban dolgozók mentalitása, motiváltsága között?
Sajó Andrea - Nem. Nyilván fizetésben óriási a különbség, de az, hogy az ember hogyan dolgozik, milyen kedvvel, milyen minőségben látja el a munkáját, nem ettől függ. Aki szereti azt, amit csinál, akkor is azt fogja csinálni, ha keveset fizetnek neki, és tudomásul veszi, hogy ebből sose lesz gazdag.
Konyvtaros.com - A könyvtárosok tudomásul veszik, hogy sosem lesznek gazdagok?
Sajó Andrea - Sajnos ez így alakult, a megbecsülésük sosem volt az élvonalba sorolható, pedig fantasztikus szakemberek, hatalmas tudással. Ám a munkán kívül nagyon sok függ a munkahely légkörétől is. Noha mindenki pénzből él, és lehet a dolgozókat béremeléssel motiválni, az is fontos, hogy elismerjük a színvonalas munkát. Sokan szárnyakat kapnak, ha azt látják, hogy a vezető megköszöni, amit csinálnak, fontosnak és jónak gondolja, azaz elismeri a színvonalas szakmai tevékenységet.
Konyvtaros.com - Aztán egyszer csak lett vezetői beosztás az OSZK-ban.
Sajó Andrea - Nem a vezetői cafrang a lényeg. Nagyon szeretem a könyvtárat, és igazán jó érzés volt, amikor megkezdtem itt 2008 januárjában a munkámat. Ahogy végigmentem az olvasóteremben, olyan érzés töltött el, hogy megérte. Itthon vagyok újra, hazaérkeztem.

Szakmai tapasztalatok:

Időtartam	Munkahely	Beosztás	Szerzett tapasztalatok
2008-	Országos Széchényi Könyvtár	főigazgató (2010- )	hagyományos és elektronikus információszolgáltatás, adatbáziskészítés, központi katalógus, nemzeti könyvtári működés
		osztályvezető
2006-2007.	Eduweb Multimédia Technológia és Távoktatási ZRt.	távoktatási üzletágvezető	e-learning, távoktatás, üzletvezetés, marketing, pénzügy
1999-2006.	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság	igazgató	információ- és tudásmenedzs­ment; hagyományos és elekt­ronikus tartalommenedzsment; szakmai tudásportál kialakítása és működtetése az infokommu­nikációs szektorban; portáltech­nológia bevezetése; Hírközlés-statisztikai évkönyv főszerkesztői feladatainak ellátása; Hírközlési Értesítő elindítása, szerkesztése; vezetői tapasztalat; könyvtári menedzs­ment, OLIB integrált könyvtári rendszer bevezetése; retrospektív konverzió; könyvtári gazdálkodás; web­szer­kesztés; digitalizálás; könyv­tárépítés, berendezés; hálózati szolgálta­tások; intézményi információ­szolgáltatás
	Nemzeti Hírközlési Hatóság Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Felügyelet Információs Központ	irodavezető
	Hírközlési Főfelügyelet Nemzetközi Dokumentációs Osztály	osztályvezető
1998-1999.	MATÁVNet - ORIGÓ Kft	információ­menedzser	portálépítés, adatbázis menedzs­ment, információmenedzsment
1993-1998.	Matáv Rt. Távközlési Dokumentációs Központ Szakirodalmi információs osztály	informatikus könyvtáros, információkuta­tó	vállalati szakkönyvtár működte­tése, infokommunikációs infor­mációs igények, szaktájékoztatás, információkutatás, integrált könyvtári rendszer, elektronikus folyóiratok
1987-1993.	Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtára	tájékoztató és állománygyara­pító könyvtáros	felsőoktatási könyvtár működte­tése, állománygyarapítás, kata­logizálás
1985-1986.	Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-tudományi és Módszertani Központ	könyvtári asszisztens	könyvtári szervezetek koordinációja

A következő részekből:

Holnap: "A XXI. század technológiája és igényei felé vinném el a nemzeti könyvtárat"
Holnapután: "Távol áll tőlem a megközelíthetetlen főigazgató típusa"
Pénteken: "Két ciklust mindenképpen érdemes lenne végigcsinálni"

Jövő, jövő, jövő

Sajó Andreával, az OSZK főigazgatójával beszélgettem a múlt héten. Nem fért az időbe tetőtől talpig a Nemzeti Könyvtár, ígéretet kaptam a folytatásra, elemezni fogjuk a főigazgatói munkával telített időszakot is.

Jövő héten startol (legyen kedd) a négy részes interjú, addig a konyvtaros.com egójáról rövid kitérő olvasható:

Konyvtaros.com: Miért nem közölhettem tavaly a pályázatát?
Sajó Andrea: Mert a nyilvánosságra hozatalnak van egy régi protokollja, úgy is mondhatnám, hagyománya. A pályázatokat mind 1999-ben, mind 2004-ben a Könyvtári Figyelő jelentette meg.
Konyvtaros.com: Új főigazgató új hagyományokat teremt. A print kiadványok mellett az Interneten, blogokon, twitteren, közösségi oldalakon sokkal gyorsabban terjed az információ. Monok István pályázatára a mai napig 1141-en kattintottak.
Sajó Andrea: Nem vitatom, hogy az interneten közzétett információ gyorsabban és szélesebb körben terjeszthető, mint a nyomtatott. Én sem zárkózom el a hálózati közzétételtől (a pályázatom kikerült az OSZK honlapjára is), csupán a sorrendet tartottam be, és biztosítottam elsődleges közlési jogot egy könyvtári szakfolyóiratnak. Emellett nagyon kedvelem a web 2.0-s alkalmazások összes lehetőségét, használom az iwiwet, írtam blogot, mégis úgy vélem, hogy a közösségi oldalam a magánszféra kategóriájába tartozik. Különítsük el a főigazgatót és a magánembert.
Konyvtaros.com: A pályázata nem magánszféra.
Sajó Andrea: Természetesen nem. Ezért is jelent meg először egy referált szakfolyóiratban, és nem az Ön blogján. Ugye nem sértődik meg, ha mondok valamit?
Konyvtaros.com: Dehogy.
Sajó Andrea: Az Ön blogja nem kifejezetten egy hivatalos szakmai oldal.
Konyvtaros.com: Nem?
Sajó Andrea: Ön ezt az új típusú blogos műfajt magánemberként csinálja, s minden olyan hírt beletesz, ami Ön szerint érdeklődésre tarthat számot, köztük olyanokat is, melyek a bulvár kategóriájába tartoznak. Én viszont úgy gondolom, nem két lengén öltözött női fotó között kell a nemzeti könyvtár főigazgatói pályázatát megjelentetni.
Konyvtaros.com: A csajok a könyvtáruknak szereztek pénzt azzal, hogy levették a melltartójukat az olvasóteremben és megjelentettek egy naptárat.
Sajó Andrea: Érdekes marketing fogás, bár valljuk be, könyvtárban nem szokványos. Ettől függetlenül úgy gondolom, kell a megjelentetésnek valami szabályos formát adni. Nekem illik követnem azt a protokollt, ami eddig érvényben volt. Bizonyos szinthez, bizonyos hagyományokhoz tartani kell magát az embernek. Az Önnek tett ígéretemet viszont beváltottam, hiszen itt ülünk, s a hivatalos megjelenés után a pályázatot is közzétehette.
Konyvtaros.com: Lehet, csak engem zavar, hogy nincs egy normális könyvtári média, Internetes verzió kiegészítve nyomtatott verzióval, amit örömmel venne kézbe a könyvtáros, színes képeken látná a kollégát, a vezetőt, az új fejlesztéseket, nem csak milliókból létrehozott hosszú publikációkat olvashatna magáról a könyvtári folyóiratokban.
Sajó Andrea: Ebben tökéletesen igaza van. Jelen pillanatban még sok embert zavar ez a forma, szoknunk kell a webes kommunikáció új formáit, és azt, hogy a neten jól megférhet egymás mellett egy bulvár hír és egy minisztériumi döntés. Biztos, hogy ennek lesz majd létjogosultsága.

Szerkesztőségi közlemény:

A blog kommentárjai, - az olvasói tartalmak - mostantól nem jelennek meg automatikusan, csak a nekem tetsző hozzászólásokat engedem ki.

Nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre

Téma: Egy éve jelent meg a Polcon porosodó kötetek című írás.
Tájékoztat: Mikulás Gábor - infóbróker

Konyvtaros.com: Kértél-e valakitől személyesen bocsánatot a cikk miatt?
Mikulás Gábor: Nem. Általam igaznak tartott – és azóta sem cáfolt – nyilvánosan elérhető adatokat adtam közre, javaslatokkal. Célom a felelős könyvtárosi állománygazdálkodás elősegítése volt (közhelyszerűen: állományközpontú helyett szolgáltatásközpontú megközelítés), nem a megbántás. Viszont együttműködöm bárkivel a használók érdekében.

Hol vagy Sorsha?

A Konyvtaros.com folytatja a nyomtatott könyvtári kiadványok elleni nemes és kíméletlen harcát. Ma Hubay Miklós dolgozatát közlöm a könyvtári blogokról. Az írás a TMT-ben jelent meg, az olvasásához sajnos regisztráció szükséges, ennek okát továbbra sem értem.

Regisztráció, és ábrák nélküli verzió!
Vigyázat nagyon hosszú írás, csak erősen ráérők olvashatják!

56. évfolyam (2009) 11-12. szám

Könyvtári blogok Magyarországon

Hubay Miklós

Hat éve már, hogy egy "Sorsha" becenevű hölgy internetes naplót, közismert nevén blogot indított könyvtári-informatikai témában, megteremtve ezzel a magyar biblio-blogoszférát. Az azóta eltelt időszakban számos új blogot indítottak intézmények és könyvtárosok, s ezek közül egyik-másik igen jelentős hírnévre tett szert. Tartalmukat széles körben ismerik, s gyakorta idézett forrásai a könyves szakmának. Átfogó, a magyar biblio-blogoszférát részleteiben bemutató írás azonban, egy 2007-ben megjelent kronológiától eltekintve nem készült. Ennek a hiánynak a pótlására született az alábbiakban olvasható tanulmány.

Bevezetés

"A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" - mondta egy bloggerlány, Judit (becenevén Combfiksz), a 2005-ben rendezett Golden Blog-verseny közönségdíjasa. [1] Ez a hármas definíció valóban igen sokat mond az információs társadalom ezen, idén már a tizenhetedik születésnapját ünneplő műfajáról. [2] A blog az érzések, gondolatok szelepe, olyan csatorna, melyen keresztül a hétköznapok tapasztalatai, terhei, feszültségei levezethetők. A közhiedelemmel ellentétben azonban a naplóírás elektronikus formájának nem feltétele, hogy a leírt tartalom bármilyen nyilvánosság elé kerüljön. Ezt a szelepet tehát a szerző elsősorban önmaga számára nyitja meg, és saját maga dönti el, mit ír le, és ezt mekkora célközönségnek szánja. Éppen ezért a blog sziget is, alkotójának magánszigete. Egy sűrűn látogatott, bejegyzésekkel gazdagított oldal azonban, az allegorikus fogalmazásnál maradva, inkább emlékeztet egy nyüzsgő nagyvárosra, mint az óceán közepén árválkodó, magányos szigetre. A blog ugyanis nem magában áll a világhálón. Több ezer, több tízezer felhasználó írja ma is aktívan a naplóját, akik felfigyelnek és reflektálnak egymásra, így egy hatalmas, kapcsolatokban gazdag hálózat jön létre. A blog végül játszótér is - terep önmagunk megvalósítására. Blogot ír egyetemi tanár, politikus, háziasszony, vállalat és számos egyéb intézmény. 1995 óta pedig blogot ír a könyvtáros, a könyvtár is. [3]

Azt gondolom, ebben az állításban nincsen semmi váratlan. Nem csoda, hogy az információs társadalomban a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó funkciója révén megkülönböztetett szereppel bíró könyvtár az elsők között fedezi fel, és kezdi hasznosítani a maga céljaira a blogokat. Poprády Géza idézi Michael Gorman öt törvényét a könyvtárügyre vonatkozóan. [4] Az első - "a könyvtárak az emberiséget szolgálják" - önmagában nem szorul magyarázatra, annál inkább a blogok tekintetében. A könyvtár - mint információszolgáltató intézmény - az új technológiának köszönhetően még inkább túl tud lépni a falakon. Ez az expanzió ugyan kétségtelenül elkezdődött az online katalógusok és az elektronikus, illetve digitális könyvtárak létrejöttével, a blog azonban egy következő szintet jelent, mégpedig éppen az egyéni hangvétel miatt. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a könyvtáros, az információs szakember (uram bocsá', a könyvtárigazgató!) az intézményi keretek közül kilépve, személyesen szólítsa meg olvasóit, s mint ember szóljon az emberekhez. Egy másik törvény - "intelligensen használd fel a technológiát a szolgáltatások fejlesztésére" - abban nyilvánul meg, hogy bár a könyvtárak a feladatok igen széles spektrumában alkalmazzák a blogokat, mégsem vált ez a forma kizárólagossá. Úgy gondoljuk, a blog felváltani nem, inkább új, korszerűbb dimenzióba fogja helyezni a ma és a jövő könyvtárainak szolgáltatásait.

Blog a könyvtárban

Az első könyvtári blog, mint említettük, 1995-ben született. Itt máris egy pontosítást kell eszközölni, a terminológia ugyanis még nem szilárdult meg egészen. Jenny Levine "The Librarians' Site du Jour" című blogja ugyanis nem egy intézmény, hanem egy könyvtári dolgozó blogja volt. A tanulmány keretein belül az alábbi kifejezéseket alkalmazom (a világ könyvtári tematikájú blogjaival foglalkozó LibWorld-gyűjtemény szerkesztője nyomán) [5]: liblognak nevezem azokat a blogokat, amelyeket könyvtárosok, könyvszakmában dolgozó szakemberek írnak. Ezek a blogok - legyen szó akár énblogról, vagy szakmai blogról - a legaktuálisabb, legérdekesebb témákat vetik fel a könyves-könyvtáros szakmán belül, és segítségükkel megismerkedhetünk a tudományterület jeles képviselőivel. Könyvtári blog ezzel ellentétben az intézmények által szerkesztett "hivatalos" blog. A liblogok és a könyvtári blogok összességét - mivel a liblo-goszféra elnevezés félreérthető - biblio-blogoszfé-rának fogom nevezni.

Vajon mi késztette Jenny Levine-t és az őt követő többi könyvtárost arra, hogy blogot indítson? Az ALA (American Library Association = Amerikai Könyvtáros Egyesület) küldetésnyilatkozata a következőt mondja ki:"Librarians are recognized as proactive professionals responsible for ensuring the free flow of information and ideas to present and future generations of library users" . [6] Tehát a könyvtárosok felelősek az információk és az ötletek szabad áramlásának biztosításáért a jelen és a jövő könyvtárhasználói felé. Éppen ezért, állítja tanulmányában Judit Bar-Ilan, a könyvtárosnak nem csupán szükség esetén kell információt szolgáltatnia, nem elég, ha csak közvetít használó és információ között: elébe kell mennie a kéréseknek. Értesítenie kell olvasóit az újdonságokról, az új, releváns információkról, és segítenie kell őket a források, új technológiák és információ-vissza-kereső eszközök hatékony használatában. A blogok ideális eszközei az információk szétsugárzásának, a vélemények kicserélésének, a szembenálló nézetek ütköztetésének. [7] Használhatók továbbá az egyes könyvtárak helyi információinak (nyitvatartási idő, különleges beszerzések, olvasmányajánlás) stb. továbbítására is. A LibWorld összeállítás szerkesztői előszavában olvashatjuk a következőket: " [...] my sense is that liblogs are maturing. No longer the shiny new toy, they've become an established mechanism that works well for people with something to say." (A liblogok [de ugyanez elmondható a könyvtári blogokról is - H.M.] felnőtté váltak. Többé már nem csillogó, új játékok, hanem olyan bevált eszközök, amelyeket a mondanivalóval rendelkező emberek jól tudnak használni.)

Tehát, összegezve, miért is jó a könyvtári blog vagy a liblog?

• közölheti a könyvkiadás újdonságait, tanácsokat adhat jövőbeli kölcsönzésekhez, felhívásokat közölhet;
• szolgálhat online olvasói klubként, ahol a látogatók megoszthatják egymással olvasmányélményeiket - természetesen a visszajelzés, az interaktivitás számos más célra is felhasználható;
• hasznos, összegző hírportál lehet információs szakemberek számára, de szólhat egyetlen könyvtár híreiről is;
• tájékoztathat rendezvényekről, kulturális programokról, ami a "falakon belül" zajlik;
• segítségével az olvasó mélyebben megismerheti a könyvtárost, hiszen mégiscsak az ő gondolatai, véleményei jelennek meg a blogban;
• a könyvtári munkafolyamatok leírásával a könyves szakmát közelítheti az olvasókhoz, ezáltal azok jobban beleláthatnak a munkába, megértik és megbecsülik. [8]

A blog dinamikus, könnyebben szerkeszthető mivolta, nem utolsósorban pedig személyes hangvétele miatt, egyre inkább terjedőben van, és szívesen alkalmazzák a hivatalos könyvtári honlapok mellett, vagy éppen helyette. Magyarországon a könyvtári blogoszféra, bár örömteli módon egyre nagyobb teret hódít, még mindig szerényebb más országokénál.

Az előbbi felsorolásban láthattuk, hogy mennyire szerteágazó a liblogok és könyvtári blogok feladatköre. Fel kell azonban hívni a figyelmet a blogok legfontosabb tulajdonságára: az interaktivitásra. Bizonyos, érdekesebb bejegyzéseknél akár több száz komment is található, s esetenként ezek a hozzászólások referenszkérdés-értékűek a blogot vezető könyvtáros dolgozók felé. A tájékoztatás ilyenkor gyakran túllépi a gyűjteményi kereteket, és a könyvtáros feladatköre hihetetlenül kiszélesedik. Egyfajta általános információszolgáltatóvá válik, és amellett, hogy a felmerülő kérdésekre saját állományából ad választ, más, elsődlegesen online forrásokat is továbbít a használó felé.

Első lépések - magyar könyvtári blogok külső szolgáltatóknál

A blog a történetkutatás szempontjából nagyon szerencsés műfaj. Évek távlatából is, ha szükség van rá, napra pontosan megmondhatjuk egy adott blog indulásának időpontját, ha belemélyedünk az archívumba. Ennek a lehetőségnek köszönhető tehát, hogy a magyar könyvtári blogoszféra kialakulásának kezdetét pontosan meg tudjuk adni: ez a dátum 2003. november 22. Ekkor indult el a "Könyvtároskisasszony" elnevezésű blog "Sorsha" szerkesztésében (1. ábra). A hölgy pontosan tudta, hogy újdonságot hoz a magyar könyvtárügybe, erről a blog második bejegyzésében így ír: "[...] ilyen Magyarországon még nincs. Egyelőre a lelkesedés megvan, majd meglátjuk, hogy meddig fog tartani". Az ötlet, saját bevallása szerint onnan származik, hogy végigböngészte a Libdex oldalán található - minden bizonnyal már akkor is igen terjedelmes - nemzetközi könyvtári bloglistát. [9] Sorsha a blogja alcímében pontosan megjelöli, mivel is kíván foglalkozni: könyvtár, információkeresés, hírek és érdekességek várhatók. Sajnos Magyarország első számú liblogja 2008-2009-ben nagyon ritkán frissül (két bejegyzés között mostanában több hónapos, néha egy éves szünet is van), reméljük, hogy újító kedvű gazdája nem hagyta végleg magára, kár lenne érte!

Sorsha után egy év kellett, míg elindult a "Henrietta" névre keresztelt énblog (2004. november 2.), ezután egy újabb év elteltével egy másik könyvtár-informatika szakos hallgató indított blogot (Mani, 2005. augusztus), majd Takács Dániel következett "Myownblog" című naplójával, a Wordpress szolgáltatónál. Szintén Wordpress-es énblogot ("Tekintet") kezdett írni egy újabb hallgató, Varga Lilla; 2006 szeptemberében szakmai jellegű, de mégis személyes blogot indított Paszternák Ádám, és az "Olvasónapló" címet adta neki. Szolgáltatóváltás után ez a blog "Fiatalos Könyvtár Szemlélet" (FIKSZ) néven vált a magyar biblio-blogoszféra kiemelkedő jelentőségű orgánumává.

2006. szeptember 7-e az első intézményi blog (azaz könyvtári blog) indulásának napja. Ekkor kezdte el az írást az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár két lelkes dolgozója, akik egyebek mellett a "Veszíts el egy könyvet" című olvasásnépszerűsítő játék megalkotói is. (Egyikük, Petrovszki Mária valamivel később átvette és libloggá formálta az eredetileg a Freeblogon üzemelő, "Könyvtárosháza" című blogot, míg a könyvtári blog saját szerveren, a justhvk.hudomain alatt található). [10]

1. ábra Magyarország első liblogja, a Sorsha által írt Könyvtároskisasszony
((konyvtaroskisasszony.freeblog.hu))

2007 januárjában egy lelkes olvasó különleges, ám rövid életű vállalkozásba fogott: az OSZK irodalmi említéseit kutatta. Blogja mindössze három hónap bejegyzéseit tartalmazza. 2007 márciusában indult el a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) "Hírek" elnevezésű intézményi blog, továbbá igen aktívnak mutatkozott a balmazújvárosi Lengyel Menyhért Városi Könyvtár: saját doménjén két blogot is üzemeltetni kezdett, emellett külső szolgáltatónál, egyéni blogmotorral kezdett írni Koroknai Sándor, az intézmény rendszergazdája. Témája az integrált könyvtári rendszerek és általában a könyvtár-informatika volt. A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet blogja az intézmény új honlapjának átadásával 2008 márciusában, csaknem napra pontosan egy év fennállás után megszűnt, helyesebben integrálódott az intézményi weblapba, de megtalálása nehézkes.

További intézményi blogok indultak külső szolgáltatóknál: a budapesti Baár-Madas Gimnázium könyvtárának blogja 2008. január 9-én létesült, rá egy hónapra a Bod Péter Megyei Könyvtár (Sepsiszentgyörgy) is a blogformátumot választotta, míg Cs. Bogyó Katalin szegedi könyvtárostanár 2007 augusztusa óta osztja meg személyes és könyvtárban szerzett tapasztalatait. Érdemes még megemlíteni Sonnevend Péter, a könyvtári rendszerek szakértőjének blogját, melynek összesen 24 bejegyzése egyenlő arányban oszlik meg a személyes és a könyvtárügyi témák között.

A konyvtaros.net címen található blogot a FSZEK észak-pesti régiójának dolgozói és olvasói írják 2008 novembere óta. Javarészt könyvkritikákat tartalmaz, és előnye, hogy a bejegyzések végén hivatkozás található olyan könyvtárak gyűjteményére, OPAC-jára, ahol az adott mű megtalálható, így az ki is kölcsönözhető.

A KLOG létrejötte - és sikere

A KLOG könyvtáriblog-gyűjtemény megalakulása talán a legjelentősebb lépés a magyar könyvtári blogoszféra történetében. 2006. október 25-én a következő üzenet érkezett a már említett Takács Dánieltől a KATALIST könyvtári levelezőlistára: "Nemrég új "virtuális központot" hoztam létre a weben, klog.hu néven (könyvtár-log). Ez a cím helyet kíván adni minden könyvtárosnak, aki blogot kíván vezetni, viszont úgy érzi, hogy a standard ingyenes szolgáltatók (freeblog, blogter, wordpress stb.) által nyújtott lehetőségekkel nem elégszik meg, vagy csak egyszerűen bele kíván kóstolni ebbe az új formájába a kommunikációnak". [11] Megtörtént hát: elkezdődött az eddig szétszóródott könyvtári témájú blogok egy helyre gyűjtése. A célt így fogalmazta meg Takács Dániel: "a könyvtári élet különböző területein dolgozó könyvtárosok szabad környezetben blogalapú kommunikációs és tájékoztató felületet tudjanak kialakítani, amely segíti őket a tudományos és szakmai céljaik megvalósításában, illetve az eredmények közzététe-lében, megosztásában és megvitatásában". [12]

A KLOG szoftveres hátterének segítségével új intézményi blogja nyílt az ELTE Egyetemi Könyvtárának, a Magyar Olvasástársaságnak, és szaporodtak a könyvtáros hallgatók, hallgatói egyesületek által írt szakmai vagy énblogok (az új szerverre költözött Henrietta, Mani, és már itt jött létre a Szombathelyi Könyvtároshallgatók Egyesületének blogja is). Két egri hallgató, Matolcsi Zoltán és Molnár Csaba elindította az Információtudományi és Információbrókeri Blogot, majd 2007 márciusában a könyvtárostanárok is a KLOG-ra tették át székhelyüket, egy hónapnyi Freeblog-os pályafutás után. Koroknai Sándor a költözés után blogja címét "Open Library"-re módosította.

2007-ben Horváth Sándor Domonkos személyében megjelent a blogoló könyvtárigazgató: márciustól csaknem egy évig közölte írásait, majd 2008 májusától eredeti terveivel összhangban, jogászi és kodifikátor szakjogászi képesítésének megfelelően jogi témában folytatta publikálási tevékenységét, az új blog bejegyzéseinek célja a könyvtári és kulturális jog újdonságainak bemutatása. A 2008. március 22-én lezárt első, személyes blog egy év és egy hónap után, 2009. április 19-én újraindult.

A liblogok és a könyvtári blogok összegyűjtése mellett a KLOG két igen hasznos szolgáltatást is üzemeltetett az oldal átalakulásáig: a KataKer, továbbá az e-ngine elnevezésű keresőket; előbbi a KATALIST archívumában, utóbbi pedig levelezőlisták archívumában, könyvtári egyesületek hivatalos oldalain, könyvtári blogokon, tematikus forrásgyűjteményekben, online elérhető forrásszövegekben, e-periodikák archívumában tette lehetővé a búvárkodást. [13]

Néhány jelentősebb liblog

Anima 2007. április 29-én indította el blogját. Naplója nem hivatalos könyvtári blog, hanem liblog, szó esik benne a könyvtárak világáról, könyvtáros-tanárok gondolatairól, ugyanakkor nagy számban kapnak helyet a szerző életének (édesanyának és szinglinek) egyéb területei is.

Az Élet és Könyvtár Takács Dániel Myownblogjának közvetlen utóda (2. ábra), a WordPressről a KLOG-ra költözve. (Az első bejegyzést 2005. december elsején postoló szerző informatikus könyvtáros tanulmányai után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem webkönyvtárosa lett.) Takács négy nagy kategóriát határozott meg, ezek: könyvtár (külföldi és hazai, könyvtárakkal kapcsolatos hírek szemléje, jelenleg 201 bejegyzés), a tech rovat a különféle technikai újdonságokat válogatja és mutatja be az olvasónak (91 post), a web pedig blog- és honlapajánlással, operációs rendszerekkel, szoftverekkel foglalkozik (146). A bejegyzések legnagyobb része (275) személyes jellegű, a szerző életének egyéb mozzanatairól szól. Takács Dániel másik blogja, a "Könyvtárépítészet", színvonalas, értékes - és különleges - kollekció: 2006. július 19. óta a világ könyvtárainak intézménynevet és fényképet tartalmazó gyűjteménye: frissítése 2008 márciusa és 2009 májusa között szünetelt, jelenleg ismét aktív (3. ábra).

A FIKSZ szerzője, Paszternák Ádám (aki egyebek mellett a 702 című blognak is írója) 2006. október 17-én látott munkához. Blogjának formatervezése egyszerű, de könnyen átlátható, a szürke és fehér szín alkalmazása pedig a modernség, korszerűség érzetét kelti a használóban. A FIKSZ - Fiatalos Könyvtár Szemlélet - deklarált célja, hogy az ifjúsági könyvtárosok fontos segédeszköze legyen, a tinédzser korosztály megfelelő könyvtári kiszolgálásához ad forrásokat és ötleteket. [14] Kategóriái önmagukért beszélnek, a legfontosabbak külön címsorban kiemelve találhatók meg, így a navigáció könnyű és gyors. (Érdemes felfigyelni a fegyelmezett kategóriahasználatra, Paszternák ugyanis háromnál több kategóriát soha nem alkalmaz bejegyzéseire.) Belföldi és külföldi eseményeket, kishíreket, szubjektív véleményeket, webaján-lót találhatunk itt, de számos bejegyzés foglalkozik a könyvtár és a használó viszonyával, a könyvtárosi hivatással és a digitális világgal. Külön alolda-lon hosszabb írások fordításait találjuk, amelyek javarészt könyvtár és blog viszonyát tárgyalják. Három év elteltével, 2009. szeptember 28-án a FIKSZ frissítése megszűnt, szerzője azonban rövidesen új vállalkozásba fogott, melynek a "Jövő Könyvtára" címet adta.

2. ábra Minimalista kinézet, remek átláthatóság, színvonalas tartalom."Élet és Könyvtár" Takács Dánieltől
((ek.klog.hu))

3. ábra Gazdagon illusztrált interdiszciplináris blog Takács Dániel szerkesztésében
(konyvtarepiteszet.klog.hu)

Németh Márton könyvtárügyi blogja 2007. április 2. óta az északi könyvtárakkal kapcsolatos információk legfontosabb gyűjtőhelye (4. ábra). A szerző jelenleg az OSZK rendszerkönyvtárosa, tanulmányait Szegeden, később pedig Dániában végezte, itt ismerkedett meg az északi országok speciális könyvtári rendszereivel, ami jelentős hatást gyakorolt rá, és több írásában, többek között a szakdolgozatában is visszatért rá. Blogja első bejegyzésében így határozza meg tematikáját: "E bloggal az a fő célom, hogy további adalékokkal szolgáljak a nemzeti könyvtári hálózatok menedzselését, valamint a könyvtárak társadalmi pozícióját érintő tág témakörökben. Bár tulajdonképpen szó eshet benne mindenről, ami aktuálisan foglalkoztat". [15] Érdeklődése tapinthatóan visszaköszön a bejegyzésekben, kellemes, olvasmányos stílusban írja postjait. Érdekességeket közöl a könyvtári világhelyzetről, esettanulmányokat publikál az északi országok könyvtárainak hálózatáról, könyvtár és társadalom sokrétű összefüggéseiről.

4. ábra Észak könyvtárügye lebilincselően olvasmányos stílusban, Németh Mártontól
(nemethmarton.klog.hu)

Itt kell megemlíteni, hogy Svédországban is dolgozik egy magyar könyvtáros hölgy, aki Melissa néven két blogot is ír, bejegyzései a Göteborgban könyvtárosként töltött napok bemutatása mellett a svéd kultúra általános megismerését is lehetővé teszik. Érdemes szólni továbbá két, külföldi kitekintést szolgáló, magyar könyvtárosok által vezetett liblogról. Az Amerikába jöttem könyvtáros írója Texasban szerezte tapasztalatait a College of the Mainland nevű főiskolai könyvtárban, míg a másik szerző, Imecs Ágnes Provincetown közkönyvtárában tevékenykedett 18 hónapig, rövid blogja 2007 áprilisa és 2008 februárja közötti bejegyzéseket tartalmaz.

Hazai könyvtárosi tanácsadó blogjaink közé tartozik Csámer Iván szakképzett informatikus könyvtáros és magyartanár "Hogy csinálja ezt egy könyvtáros?" címmel vezetett blogja. A szakember elsősorban az online világban használható tippeket ad barátainak és könyvtára olvasóinak. A blog az ELTE szerverén indult el 2008 augusztusában, majd a KLOG-on folytatta működését, 2009 elején azonban visszaköltözött az egyetemi szerverre.

Magyarország második liblogját, a Henrietta-blogot egy informatika-informatikus könyvtáros szakpáron tanuló hallgató, Kovács Ágnes indította. A szerző a Szombathelyi Könyvtáros Hallgatók Egyesületének titkára, több tanórát tartott a blogolás témakörében, rendezvényeket szervez, és blogokat, leginkább könyvtári blogokat szerkeszt. Nevéhez köthető több általános iskola, a hallgatói egyesület, az MKE Vas megyei szervezetének, továbbá a Savaria Egyetemi Könyvtár Pedagógiai Szolgáltató Központjának blogja, illetve az intézmény vezetői információs rendszerének elkészítése. [16] 2009 augusztusától, elköltözve a KLOG-ról, saját domén alatt folytatja az írást.

Darvas Tóth Péter "Nyilvános Könyvtár" című blogja a sajto.klog.hu címen futott, 2007. június elseje óta. A 2008. december 27-én lezárult blog ars poeticája a következő volt: "Keresőszavakkal sajtófigyelést végzek. Elsősorban és praktikusan online és elektronikus médiumokat figyelek. Van-e hírértéke a könyvtárban folyó munkának? Milyen típusú hírekkel tudnak a könyvtárak bekerülni a "médiába"? Ismerik-e a könyvtárak a sajtókapcsolati eszközöket? Ha ismerik tudják-e hatékonyan használni?" [17] A szerző nem kevés iróniával, néha kíméletlenül, tudatos provokációs szándékkal fogalmazta meg postjait, melyekben a híreket kommentálta. Kritikus hozzáállásával élénk színfoltja volt a biblio-blogoszféránknak. Darvas Tóth Péter 2009. február 6. óta "Porosodnak-é?" címmel ismét ír, a blogot Mikulás Gábor e napon megjelent, nagy vihart kavart újságcikke ihlette.

A győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatójának - a már említett Horváth Sándor Domonkosnak - blogja, továbbá az ezzel párhuzamosan futó gyermekkönyvtári blog kiválóan példázza a liblogok és a könyvtári blogok közötti különbségeket. A szerző énblogja (személyes, egyes szám első személyű bejegyzések, nem kizárólag a könyvtárhoz kapcsolódó témák) mellett a Gyermekkönyvtár blogja 2007 áprilisa óta szolgálja a fiatal olvasókat, leginkább programajánlókkal, és a könyvtárba érkezett újdonságok hűséges közlésével.

Speciális területet választott blogja témájául Nagy Nikolett, az ELTE volt informatikus könyvtáros hallgatója. Szakdolgozatának folytatásaként az NNN (N. Nagy Nikker) blogon is a CRM-mel, az ügyfélkapcsolati menedzsment könyvtári alkalmazásának kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, milyen lehetőségek állnak a könyvtárosok előtt piaci részesedésük növelésére, s úgy véli, az ügyfélkapcsolatok helyes kezelése legalább akkora vonzerőt jelent a könyvtárnak, mint a jól feltárt állomány, vagy a milliókat érő IKR. [18]

Könyvtári és szervezeti blogok

A "KönyvtárosTanár" 2007. március elsején indult a Freeblogon, egy hónap után lett a KLOG tagja, s innentől a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) hivatalos blogjaként működik. Szerkesztője Kiss Anna, a kecskemétiPedagógusház dolgozója, később Bondor Erika, a KTE elnöke. A blog témáit ekkor így határozták meg: aktuális hírek és szakmai képzések, beszámolók és programajánló, de számítottak a kollégák témafelvető aktivitására is. A KönyvtárosTanár blog tehát a szakma egy fontos eszmecserélő fóruma kívánt lenni. Gazdag linkgyűjteményében szakmai munkaközösségek, számos könyvtáros honlap és blog, valamint iskolai könyvtárak elérhetőségét találjuk, és már-már zavarba ejtően sok (gyakori a redundancia) kategóriából válogathatunk: például iskolai könyvtárak 2.0, iskolai könyvtárak története, iskolai könyvtári szakfelügyelet, iskolai könyvtári statisztika stb. De találunk az érettségire és a felsőoktatásra, a könyvtárak berendezésére, szakmai anomáliákra, tankönyvekre vonatkozó bejegyzéseket is.

A Magyar Olvasástársaság 2006. december elseje óta blogolt azért, hogy ösztönözze az olvasással kapcsolatos témák megvitatását, illetve fórumot teremtsen a széles spektrumú nézeteknek, szempontoknak. Kategóriái közül a legnagyobb bejegyzésszám a funkcionális analfabetizmus, a gyermekkönyvek, a kötelező olvasmányok, az olvasásra motiválás, olvasástanítás, szövegértés mellett található. 2009 májusában a társaság újonnan megválasztott tanácsa váratlanul úgy döntött, hogy nem üzemelteti tovább a blogot: az utolsó bejegyzést május 18-án írta Mikulás Gábor szerkesztő.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fejlett Információs Technológiák és Társadalom (FITT) szekciója egészen friss testület. Feladatai többrétűek: egyrészt a szociális és informatikai trendek és változások figyelése a könyvtári munkafolyamatok hatékonyságnövelése érdekében, az új lehetőségek mielőbbi megismertetése, módszertani segítségnyújtás a könyvtári dolgozók számára, illetve fórum az önképzésre és a tapasztalatok megosztására. Újdonságaikat, híreiket ők is saját blogon közlik.

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete 2008. január 9-én szállt be a blogoszférába: Csongrád megye és általában a könyvtáros szakma különféle területeinek aktuális híreit, eseményeit, információit közlik. A bejegyzéseket egy maroknyi csapat, a CSMKE elnöke, Oros Sándor, a már említett könyvtárostanár, Cs. Bogyó Katalin és még egy fő írja.

Nemcsak a végzett szakemberek csoportosulásai, de hallgatói egyesületek is vezetnek blogokat: közülük érdemes szólni az ELTE informatikus könyvtáros növendékeinek Hallgatói Érdekképviselete által vezetett blogról, amely egyfajta tanulmányi információs központként segíti a hallgatókat, tantárgyi tematikákat, könyvtári alapdokumentumokat, programlehetőségeket és a kar híreit tartalmazza. A budapesti hallgatók mellett a szombathelyiek (SzOKHE) is saját bloggal büszkélkedhetnek.

Az ELTE Egyetemi Könyvtára a következő bejegyzéssel nyitotta meg könyvtári blogját, s ebben megemlíti a legfontosabb tényezőket, amelyek miatt egy intézménynek érdemes a tájékoztatásnak ezt a formáját választania: "Az első bejegyzés. Blogol az Egyetemi Könyvtár. Miért blogol? A blog egy újabb lehetőség arra, hogy elérjük az Egyetemi Könyvtárba járó közönséget. Híreket tudunk megosztani, problémákat oldhatunk meg együtt, segítséget tudunk nyújtani, és hangsúlyozni tudunk néhány fontosnak tartott megújuló szolgáltatást. A blogok természetéből fakadóan kevésbé formálisak, és reméljük, hogy olvasóink is megkedvelik azt az alkalmi beszélgetést, ami bejegyzéseink alatt kommentezés címen fog zajlani". [19] A könyvtári blogok több helyen leírt jellegzetessége mellett egy különleges szolgáltatást is nyújt a honlap: a Meebo csevegőszolgáltatás segítségével hétköznapokon 11 és 12 óra között azonnali üzenetekből álló kérdésekre is válaszolnak a könyvtár dolgozói. Ezt a formát még kevesen alkalmazzák, de számíthatunk elterjedésére.

A "JuGyu Gyaksuli Könyvtári Blogjá"-t a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának iskolai könyvtára üzemelteti. A blog célközönsége elsősorban a 10-14 éves korcsoport (de tanárok, felsőoktatási hallgatók és könyvtárosok is), nekik kínálnak híreket, programokat, játékokat és pályázatokat a könyvek, a könyvtár, a kultúra és az internet témakörében. [20] Ezért a bejegyzések stílusa is fiatalos, tegező formájú. A könyvtári blog mellett az intézménynek saját honlapja is van, ezért a további információkkal - például használati szabályzattal - ott találkozunk, a blogon ezeket nem ismételték meg. A 2007. szeptember 4-én létrehozott blog 31 kategóriába sorolja a postokat: többek között van weboldalajánló, könyvajánló (a diákok is ajánlanak társaiknak, ezt láthatjuk az Olvastad már-kategóriával megjelölt postokban), híres írókat, költőket mutat be a Hónap szerzője, jeles napokról szól azÉvfordulók.

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár "Kávészünet" című blogját 2007 októberében indította Paszternák Ádám. A blog címét a XIX. század legfontosabb találkozó- és információcserélő helye, a kávéház ihlette. Az emberek itt gyűltek össze, mesélték el egymásnak élményeiket, esetleg olvasmányokat ajánlottak egymásnak - a blogon a kommentezés ugyanezt a lehetőséget és légkört teremti meg. Külön kategóriát kaptak a Zeneműtárat érintő bejegyzések, a rendezvényekről szóló értesítők, beszámolók, új könyvek, illetve az egyes szolgáltatások rövid igénybevételi útmutatói.

"Bízunk benne, hogy a tanulók, szülők és pedagógusok közötti információáramlás (véleménycsere) egyik hasznos és hatékony eszköze lesz ez az oldal" - hirdeti a gyöngyösi székhelyű Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskola könyvtárának blogja. [21] A 2007. július 23-i első bejegyzésben friss iskolai és könyvtári híreket, rövid beszámolókat, fényképeket ígérnek. A legfontosabb linkeket, például pályázatokat, volt diákokról szóló információkat, fényképgyűjteményeket, évkönyveket külön listába gyűjtötték az oldalsó sávban (sideroll), így könnyítve és gyorsítva a kereséseket. Az intézmény azon kevesek közé tartozik, amelyek a YouTube-ra is feltöltöttek anyagokat.

Ha pedig a YouTube-ról esett szó, az egyik legbuzgóbb videofeltöltő az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei részlege blogjának írója, Zsoldos Marianna, azaz Trinity. A blog címe: "Hangtárnok" - eredetileg a könyvtár hírlevelét hívták így, az elnevezést megtartotta a blog is (5. ábra). Írója nem kisebb küldetéssel indította útjára 2007. október 27-én, mint hogy a hagyományos könyvtári eszközökön túl a jelen technológiai eszközeinek alkalmazásával minél nagyobb közönségnek hozzáférhetővé tegye a zenei információkat. [22] S ha igaz a mondás: "zenéről írni annyi, mint építészetről táncolni", könnyen megérthetjük, hogy ez a műfaj az írás mellett más közlésformákat is kíván. Így nem meglepő, hogy lépten-nyomon képekbe, prezentációkba, beágyazott YouTube-lejátszókba (különösen a "Nap zenéje" rovatban), hangfelvételekbe botlunk, s persze nem csupán a komolyzene kedvelői örülhetnek, jelentős mértékben megjelenik a könnyűzene is. A gyűjtemény határai nem jelentenek akadályt, a blog tematikája igen széles: szó esik különféle internetes alkalmazásokról, keresőprogramokról, zenei és filmes adatbázisokról, letölthető kottákról, és ugyanígy megtaláljuk a kategóriák között a különféle műfajokat, mint például a rock és metal, a komolyzene, a pop vagy a blues. Az igazi interdiszciplinaritást pedig dr. Petheő Istvángyermekgyógyász zenéről és személyes véleményekről szóló bejegyzései teremtik meg. Természetesen nem maradhatnak el a zenei részleg újdonságai, megemlékezés jeles napokról, továbbá a könyvtár programajánlója. Trinity a szakembereknek válogatott irodalomjegyzékkel, a használóknak a zenei gyűjteményről és szolgáltatásairól szóló írásokkal is segít eligazodni.

5. ábra A zenei stílusok széles spektrumát és az igazi multimédialitást tárja elénk a Trinity által szerkesztett könyvtári blog
(hangtarnok.klog.hu)

További könyvtári és liblogok a teljesség igénye nélkül (zárójelben az indulás dátuma):

• KonferenciaKlog - tudósítások a könyvtárszakmai rendezvényekről (2007. július);
• Libuntu - szabad szoftverek jegyzéke könyvtári használatra (2008. március);
• Felsőoktatás és Könyvtár Management (2007. április, ritkán frissül);
• Polcológia (széles tematikájú liblog élményekről, hírszemlével, 2007. április 2.);
• Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola blog (2009. január) - a bejegyzések időszaki kiadványok példányainak rövid tartalmát adják;
• Konyha: több könyvtáros által írt gasztronómiai blog. (2008. január);
• az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének blogja, illetve külön címen a Phd képzésről szóló blog;
• a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EU Gyűjteményének blogja, javarészt európai vonatkozású és gyűjteményi hírek szemléje (2007. július 13.);
• Nemzeti Digitális Adattár blog (2007. január);
• Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium Könyvtárának blogja - kiemelt tanulói részvétellel, létrejöttét egy weblapkészítő pályázatnak köszönheti (2008. október 22.);
• 10+ - az FSZEK Börzsöny utcai könyvtárának tizenéves olvasói által vezetett közös blog, a blog.hu-s kezdetek után jelenleg az FSZEK doménjén fut;
• Könyvtár és humor - képek, írások Horváth Péter szerkesztésében (2007. május).

6. ábra Az egyes blogtípusok részaránya a hazai biblio-blogoszférában
(adatok lezárva: 2009. szeptember)

A tanulmánynak nyilvánvaló, terjedelmi okokból nem lehet tárgya a hat év alatt létezett valamennyi, illeszkedő tematikájú blog bemutatása. Az érdeklődők a magyarországi könyvtári blogok és liblogok intézménytípusok szerint csoportosított, aktualitásra törekvő listáját a http://konyvtariblog.atw.hu oldalon találhatják meg. Érdemes azonban néhány pillantást vetni a magyar biblio-blogoszféra felosztására és arányaira, amely az említett blogjegyzék 2009. szeptember végén rendelkezésre álló adatai alapján készült.

Záró gondolatok

2004-ben az év szava a "blog" lett. Akkoriban az egyes nemzetek biblio-blogoszféráinak többsége még korántsem ért el akkora méreteket, mint manapság, könnyű tehát kikövetkeztetni, hogy nem a könyvtárak miatt jutott el a blog szó ebbe a státusba. Hol van a blognak ekkora ereje? Többen úgy vélik, ott, hogy új életet lehel a társadalmi nyilvánosságba, mégpedig annak ideáltipikus, haber-masi értelmezésébe [23]. Ez a nyilvánosság a XVIII. század végén a kávéházi kultúrával szorosan egybefüggve létezett, hiszen ezek az intézmények voltak a hírekkel, eseményekkel foglalkozó emberek találkozóhelyei, az információáramlás fontos színterei. A tömegkommunikációs eszközök megjelenésével és térhódításával ez a fontos közeg elhalványult, később egészen meg is szűnt. Jelenleg azonban reneszánszát éli, éppen a blogoknak köszönhetően - véli két szakember. Glenn Reynolds és John Hiler úgy gondolják, a blogvilág "vitáktól hangos nemzetközi kávéház" lett, noha a kettő több ponton, leginkább a felhasználók egyenlőségének tekintetében eltér egymástól. A XVIII. század kávéházaiban társadalmi rangtól függetlenül bárki hozzászólhatott a beszélgetésekhez, és véleményét mindenki meg is hallgatta. [23] A blogoszférában szintén mindenki "megszólalhat", azonban a blogok látogatottsága-olvasottsága igen nagy szóródást mutat. Általánosságban elmondható, hogy annak a szerzőnek lesz népesebb olvasótábora, az tud nagyobb horderejű vitákat kiváltani, akinek a való életben több ismerőse van. Így egy kevesebb offline kapcsolattal rendelkező blogger szava kevésbé hallatszik a virtuális térben. Néhány kutató azonban - így például Clancy Ratliff - úgy véli, a különbségek ellenére néhány esetben mégis a blogoszféra által materializálódhat az ideáltipikus társadalmi nyilvánosság. [24]

A blognak azonban, miként az új technológiák mindegyikének, életciklusa van, ezt "felhajtási ciklus"-nak (hype cycle) nevezik. Ez a ciklus öt lépést foglal magába: berobbanás - túlzott várakozások - kiábrándulás - megvilágosodás - termelékenység. Bőgel György 2006. április 18-án kelt blogbejegy-zésében azt elemzi, hol tart most a blogoszféra, és úgy találja: elindult lefelé a lejtőn [25]. Ha elfogadjuk, hogy a 2004-es év jelentette a túlzott várakozások korát, amikor mindenki valamiféle csodában reménykedve blogot indított, továbbá fontolóra vesszük, amit Bőgel állít, akkor azt mondhatjuk, hogy a blogoszféra napjainkban a harmadik állapotba kezd lépni, azaz a megvilágosodás emelkedőjén jár. A szakasz jellemzője, hogy a kiábrándulást követően az adott technológiával kapcsolatban a használók ráébrednek, hogy bár világrengető hatása nem lesz, de néhány területen hatékonyan alkalmazva, jelentős eredményeket lehet vele elérni. És itt jön a képbe a könyvtári blog mint a szolgáltatások rendkívül hatékony átalakítója és kiegészítője. A könyvtári blogok és liblogok számának növekedése mutatja, hogy igény van a blogformátumra, igény van az általa hordozott közvetlenségre, az általa megteremtett interakcióra, és szükség van arra is, hogy szabadon formálható legyen. Szükség van rá, hogy a könyvtár(os) hallassa a hangját. A blog műfajának bemutatásával pedig el lehetne érni, hogy a felnövekvő könyvtáros-generációk már a korai években megkedveljék, és tudatosan alkalmazzák ezt az eszközt, így vezetve a könyvtári blogalkalmazás technológiáját a "termelékenység fennsíkja" felé.

Beérkezett: 2009. X. 20-án.

Hubay Miklós Ottovay-díjas informatikus könyvtáros, újságíró.
E-mail: gvm206@gmail.com

Irodalom

1. "A blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér" : aki válaszol Suematra, Munkanapló, Combfiksz. = http://hvg.hu/goldenblog/20050727akivalaszol.aspx [2009.10.20.]
2. Mi is az a blog : Az online napló története. = http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog.aspx [2009.10.20]
3. OETMAN, Eric: Blogomania : Every day 12.000 new blogs are created : Here's how you can get it on the action. = http://www.schoollibraryjournal.com/article/CA632382.html [2009.10.20.]
4. HORVÁTH Tibor - PAPP István: Könyvtárosok kézikönyve 5. Segédletek. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 454 p. ISBN 963 389 307 0
5. HAUSCHKE, Christian - LOHRE, Sarah - ULLMANN, Nadine: LibWorld : library blogging worldwide. = http://ek.klog.hu/wp-content/uploads/ 2009 01/libworld.pdf [2009.10.20.]
6. Mission, priority areas, goals. = http://www.ala.org/ala/aboutala/governance/policymanual/mission.cfm [2009.10.20.
7. BAR-ILAN, Judit: The use of Weblogs (blogs) by librarians and libraries to disseminate information. = http://informationr.net/ir/12-4/paper323.html [2009.10.20.]
8. BUZAI Csaba: Blog a könyvtárban - pályázat - "Az év fiatal könyvtárosa 2007". = http://blog.justhvk.hu/wp-content/uploads/2007/07/blog_es_ kvtar.doc [2009.10.20.]
9. SORSHA: Lopjunk ötletet. = http://konyvtaroskis-aszony.freeblog.hu/archives/2003/11/24/Lopjunk_tletet/ [2009.10.20.]
10. Kis magyar könyvtári blogtörténet. = http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kis_magyar_konyvtari_bogtortenet [2009.10.20.]
11. TAKÁCS Dániel: Bemutató-klog.hu. = https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2006-October/012618.html [2009.10.20.]
12. TAKÁCS Dániel: A KLOG.hu. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?Itemid=46&id=16&option=com_content&task=blogcategory [2009.10.20.]
13. PASZTERNÁK Ádám: KataKer. = http://fiksz.klog.hu/112/kataker/ [2009.10.20.]
14. Klogok. = http://www.klog.hu.990.hu/index.php?option=com_weblinks&catid=15&Itemid=43
15. NÉMETH Márton: Üdvözlet mindenkinek. http://nemethmarton.klog.hu/2007/04/02/udvozlet-minden-kinek/ [2009.10.20.]
16. KOVÁCS Ágnes: Rólam. = http://henrietta.klog.hu/rolam/ [2009.10.20.]
17. DARVAS TÓTH Péter: Ki Mikor Mit Hol Hogyan. = http://sajto.klog.hu/2007/06/01/hello-vilag/ [2009.10.20]
18. NAGY Nikolett: CRM a könyvtárakban. = http://nagynikker.klog.hu/?p=57 [2009.10.20.]
19. DARVAS TÓTH Péter: Olvasóink kérték. = http://egyetemi.klog.hu/?p=5 [2009.10.20.]
20. Cs. BOGYÓ Katalin: Helló Világ. = http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/2007/09/hello-vilag/ [2009.10.20.]
21. HEVESI Mária: Üdvözlet az olvasónak. = http://kalvariakt.klog.hu/?p=1 [2009.10.20.]
22. ZSOLDOS Marianna: A blogról. = http://hangtarnok.klog.hu/about/ [2009.10.20]
23. HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Budapest, Századvég-Gondolat, 1993. 395 p. ISBN 963 8384 02 6
24. WILD Judit: Sok hűhó, miért. = http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=691&fejezet=1&enciklopedia=1 [2009.10.20.]
25. BŐGEL György: Le a völgybe. = http://www0.kfki.com/hu/blog.php?blogId=541%2319898e51&year=&month=# [2009.10.20.]

A cikk a következő címen érhető el:
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5240&issue_id=510

Letölthető ábrás Office verzió

Csabay Károly

Külön posztban érdemes megmutatnom Csabay Károly levelét. Csabay Károly elszúrt egy uniós pályázatot. Ezután az uniós pályázatokat koordináló közreműködő szervezet elmondta neki, hogyan kell formailag jól beadni a pályázatot. Csabay Károly másodjára is elrontotta a pályázatot. Elkeseredett, levelet írt a miniszterhez, választ nem kapott.

Legvégső elkeserédésében a könyvtáros szakmai listát is megküldte:


Hiller István
miniszter
Oktatási és Kulturális Minisztérium
1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott Csabay Károly, mint a TIOP-1.2.3/09/1 pályázat egyik pályázó konzorciumának projekt menedzsere fordulok Önhöz, mert a pályázatot elbíráló OKMT az Ön minisztériumának fel ügyelete alá tartozik. A pályázó konzorcium Mezőberény, Dévaványa, Szeghalom és Vész tő városi könyvtáraiból áll, az úgynevezett főkedvezményezett a mezőberényi könyvtár.

A pályázatot a kiírásnak megfelelően benyújtottuk, csatolva azt a konzorciumi szerződést, amely felhatalmazza a mezőberényi könyvtárat a pályázat benyújtására. Ennek megfelelően a partnerek nevében is a mezőberényi könyvtár írt alá — természetesen cégszerűen. Az OKMT ezt a benyújtást visszadobta azzal, hogy mindenütt a főkedvezményezett írt alá, és ez formai hiba.

Az érthető elképedés ellenére megfogadtam a Minisztérium munkatársának tanácsát: vissza kell kérni az anyagot, és a projektadatlapot a megfelelő személyekkel aláíratva újra be kell nyújtani. Az OKMT ugyanakkor nem volt hajlandó a pályázati anyagot visszaküldeni. Erre az eredeti mellékletek újraküldése miatt volt szükség. Ez teljesen érthetetlen, mert ha a pályázat kielégítő biztonsággal utazott Mezőberényből Budapestre postai úton, akkor visszafelé ez miért nem lehetséges. Nos, az OKMT az anyagot csak személyesen adja ki. Hogy magam vagy valamelyik munkatársam Budapestre utazzon, arra a létszámhelyzet nem adott lehetőséget. Meghatalmazást írtam tehát 85-éves édesapámnak, aki ingyen utazik, és ő a pályázati anyagot el hozta Mezőberénybe. Fontos: a visszaadott pályázati anyagban egy db CD volt! (A benyúj tás kor 2 db-ot mellékeltünk a kiírásnak megfelelően.)

Megtörtént az újrabenyújtás immár a megfelelő helyen a megfelelő személyekkel aláírva. A mellékleteken nem változtattam semmit, értelemszerűen az egy db CD-t hagytam a csomag ban, hiszen a másik úgyis az OKMT-nél van. Erre a benyújtásra azt a választ kaptuk, hogy mivel csak egy CD-t küldtünk, elutasították a pályázatot.

Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt a bejelentést magánemberként teszem, nem azért, mert szerepelek benne, ha csak hallottam volna az esetről, akkor is meg tenném. Ezt a fajta eljárást packázásnak hívják, és megengedhetetlen.

Természetesen örülnék, ha az OKMT a pályázatot befogadná, de azt is megértem, ha erre a történtek után nincs lehetőség. Arra azonban kérem Miniszter Urat, szíveskedjék az esetet kivizsgáltatni, és a vizsgálat eredményéről engem tájékoztatni.

Köszönettel

Mezőberény, 2009. december 23.

Update:

Sajnos folytatódott a levelezés. Nagyon szomorú vagyok.

Földrengés a várban

Ha az Országos Széchenyi Könyvtárat hetes erősségű földrengés érné - mint Haitit -, ezt látnánk a pesti oldalról:

Az Origó.hu-ról loptam köszönöm.

Kávé, fotel, kirántott hús

Ma Sajó Andreával, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatójával beszélgettem. Kényelmes fotelben ültem, porcelán csészéből ittam a kávét. A vacsorámat is az OSZK biztosította, hazafelé a büfében, kirántott húst vásároltam.

A kérdésekre adott válaszokat jövő héten publikálom.

Elég sok kötetet magam digitalizáltam

Ha nincs tartalom, lopok máshonnan tartalmat. Kelt írása. Megjelent a http://worldshots.hu/2010-01/romantikus-kalozok/ oldalon.

Egyszer elkezdtem egy cikket arról, hogy a nagy Könyvtár, Amiről Nem Beszélünk mellett akadnak apróbb kalózkönyvtárak is. Két éve egyszer már beszéltem néhány ilyen oldal üzemeltetőjével, de azóta nagyrészt eltűntek ezek a lapok. A kizárólag romantikus könyveket tartalmazó könyvtár üzemeltetője megválaszolta pár kérdésemet, második körre viszont már nem került sor. Itt van, amit tudok.

Egészen pontosan milyen könyveket tartalmaz a könyvtár?
Kizárólag csak romantikus könyvek találhatóak az oldalon. Főleg a régebben kiadottakat (az elmúlt 10-15 év), de az elmúlt évek, friss kötetei is elérhetőek.

Milyen forrásból származnak a művek? Magatok is digitalizáltok könyveket?
A könyvtár 90-95%-a teljesen saját digitalizálás. Mármint van egy kisebb csoport, akik nagyon lelkesen végzik ezt a tevékenységet, az ő munkájuk a könyvek nagy része. Elég sok kötetet magam digitalizáltam és max. 5%, amelyek más forrásból, a net “sötét bugyraiból” származnak.

Mennyire van elbújtatva a gyűjtemény? Ftp, jelszavas honlap?
Külföldi szerveren van, a letöltés jelszóval védett. A honlap szabadon megtekinthető, ha rátalál valaki :D

Kerestek már meg azért, hogy vegyetek le bizonyos műveket? Úgy általában tud a könyvtáradról a könyves szakma?
Nem, ez még nem történt meg. A könyves “szakma”, úgy vélem nem tud az oldalról. Nagyon titokban csináljuk, hiszen nem az a cél, hogy a romantikus irodalom műfajában ne jelenjenek meg újabb és újabb könyvek. Hanem az, hogy minél több új kötet kerüljön a boltok polcaira.

Az egész “ekönyv” dolog úgy kb. 3 éve indult. És azért, mert a régebben kiadott könyveket, használtan, eszméletlen pénzekért lehetett csak megvenni az internetes antikváriumokban és licitálós oldalakon, végül pedig már a nagyobb netes könyváruházak antikvár részlegein is. A kölcsönkért régebbi könyveket kezdtük/kezdtem digitalizálni, hogy meglegyenek. Semmi olyan gondolatom nem volt, hogy ebből netes könyvtárat készítsek. De aztán valahogy túlnőtt ez a dolog rajtam és most már itt tartunk.

Van kapcsolatotok egyéb underground e-könyvtárakkal?
Csak nagyon kevéssel.

Kik a felhasználói a könyvtáradnak?
Főleg hölgyek :D Életkor teljesen változó, a tizenévestől, a negyvenesek át, a hatvanasokig. Kismamák, diákok, dolgozó hölgyek, nyugdíjasok. Bolti eladók, tanárok, könyvtárosok és értelmiségiek vegyesen. Sokukat ismerem, azért vagyok ilyen profi :D Persze a felhasználók többségét nem, de statisztikai alapon kivetítek :o)

Lehet tudni, hogy milyen eszközön olvassák a könyveket?
A többség számítógépen olvas. Még nagyon kevés tagnak van e-könyv olvasója.

A nyertes pályázatáról

Király Péter írásának másodközlése. Megjelent a http://kirunews.blog.hu/2010/01/21/a_nyertes_palyazatarol oldalon.

Életemben nem írtam még pályázat-kritikát, de az előzmények ismeretében (Monok alulmaradása, az 'ismeretlen' Sajó Andreával szemben, majd Monok pályázatának publikálása, Sajóé nem publikálása, és a többi, amiről a Katalisten és a Konyvtáros.com-on lehetett értesülni) meglehetősen felcsigázta az érdeklődésemet, úgyhogy most (elsősorban magamnak, pedagógiai jelleggel) írok róla.

A legfontosabb: végre minden érdeklődő (az igazat megvallva néhány tucatnál nem lehet több, sajnos) megismerheti a pályázatot: http://www.oszk.hu/sajo_andrea/palyazat.pdf. A második, amit rögtön az elején szeretnék leszögezni: Sajó Andreát nem ismerem, látni is csak egyszer láttam, még Matáv-könyvtárosként egy Networkshop-konferencián, vagy 10 éve. Ha ennek a kritikának lesz némi éle, az nem az ő személye ellen szól (nem is szólhat, hiszen azt nem ismerem), hanem a pályázatban testet öltő teljesítményével kapcsolatos. Továbbá: a kritikában egyáltalán nem térek ki Monok pályázatára azon egyszerű okból, hogy nem nyert, tehát az ő pályázata nem releváns abból a szempontból, hogy milyen lesz az OSzK jövője, márpedig engem éppen ez érdekel, ezt próbálom kiolvasni Sajó Andrea pályázatából is.

Botrányosnak tartom, hogy egy OSzK főigazgatói poszt elnyerhető egy 18 és 1/3 oldalas (53 000 karaktert tartalmazó) pályázattal. Állítom, hogy ez a terjedelem nem alkalmas arra, hogy bármely jelölt meggyőzze a bírálókat, hogy nem csak a célokkal kapcsolatban vannak elépzelései, hanem a megvalósítás módjával, ütemezésével és erőforrásigényével is tisztában van. A pályázat nem sok konkrétumot tartalmaz a megvalósítással kapcsolatban; kirívó, hogy számadatok szinte egyáltalán nem, költségek pedig végképp nem szerepelnek. Úgy tűnik, hogy ezek a szempontok a fenntartó számra nem fontosak. Ha viszont ez igaz, akkor az újdonsült igazgatónő sem remélhet sok jót tőlük.

A pályázatból számomra nem jelenik meg egy átfogó könyvtár-vízió. Néha belemerül részletekbe, néhol csak felsorolást és 'stb.'-ket tartalmaz. A szöveg egy jelentékeny része olyannyira általános, sőt továbbmegyek: tankönyvpapír-ízű, hogy azt bármely tetszőleges könyvtárra, sőt néhol bármely intézményre alkalmazni lehetne. A szöveg nyelvezete nem arról árulkodik, hogy a szerző túl sok tapasztalatott szerzett volna az írásművészet gyakorlásában, gyakran enged a közhelyes fordulatok és a hivatalnokstílus csábításának (három példa, hogy világos legyen mire gondolok: "az 1952-től kiadásra került dokumentumok", "hiszen minden tevékenység egy-egy kis mozaik", végül "rendelkezik … üzleti szemléletű menedzser vénával"). Sajnos bennmaradt néhány helyesírási- vagy tollhiba is ("elektronikus fizetés mód bevezetése", "Z 39.50", "portáltecnológia"). Felejtsük el a pályázat nyelvi rétegét, mert a tartalom mellett ez nem érdekes - térjünk vissza a könyvtári vízióhoz.

Ami nagyon szimpatikus, hogy a pályázó felismerte, hogy az olvasó számára a dokumentumtípusok szerint tagolt rendszer értelmetlen. Ha teszem azt Sárazsadányról szeretnék informálódni, nem számít, hogy mi az adat forrása, illetve hadd dönthessem el én, hogy számít-e vagy sem. Ugynakkor nem világos, hogy mi is a megvalósítandó tevékenység, hiszen olyan programokat is sürget, amelyek nem tartoznak bele az OSzK igazgatójának döntési körébe. Például össze kellene vonni az ODR-t és a MOKKÁT, egyetérthetünk, de mind a kettő (ahogy tudom) konzorcium, vagyis az OSzK-nak csak egyetlen szavazata lehet a kérdésben. Össze kellene vonni a MATARKÁT és a HUMANUS-t - itt lényegében ugyanez a helyzet. Nem világos, hogy az OSzK vezetőjének mik lesznek ebben a kérdésben a lépései? Milyen érvekkel fogja meggyőzni a konzorciumi tagokat és a fenntartókat? Egekig dícséri a Könyvtárportált ("fantasztikus kezdeményezés"), de nem tisztázza azt a kérdést, hogy hogyan kellene a Könyvtárportálnak és az összevont ODR-MOKKÁNAK együttműködnie, vagy ezeket is össze kellene-e vonni.

Szintén szimpatikus a feladatorientált, lapos szervezet modellje. Nagyon drukkolok neki, hogy az OSzK-n belül tapasztalható széttagoltságot sikerüljön megszűntetnie és tényleg "egy irányba húzó" munkatársi gárdát sikerüljön kialakítani. Node: itt is hiányzik néhány konkrétum, leginkább annak a problémának a felvetése, amit például Reisz T. Csaba a MOL igazgatói pályázatában hangsúlyozott: az informatikai szakembergárda átlagosnál is nagyobb fluktuációja. Személyes tapasztalatból tudom, hogy ez a probléma még a nagy amerikai könyvtárakat is érinti, hiszen ott az informatikus számára az a dilemma: az egyetemi könyvtárban dolgozzak, vagy a IBM-nél? Márpedig Sajó Andrea egyik fő törekvése az OSzK szolgáltatásainak virtualizálása, aminek lépéseről a pályázat más helyein gyakorta értesülhetünk, sőt a pályázó ki is jelenti "A nemzeti könyvtár egyik új, lényeges feladatköre, hogy a digitális tartalom szolgáltatásában követhető, példamutató éllovas legyen.". Hogyan lehet éllovas egy olyan intézmény, melyben (tudomásom szerint) nem dolgozik hivatásos programozó (ezért települt a MOKKA-R és a Humanus Szegedre, Bozóhoz)? Továbbá: az osztályok a legjobb tudomásom szerint jelenleg is feladatkörök szerint vannak szervezve (pl. tájékoztatás, bibliográfiai feltárás stb., sőt tudomásom szerint egy olyan csoport is létezik - amit a pályázó hiányol és létrehozni kíván - mely teljes idejét webtartalmak előállítására fordítja) - valószinűleg csak az arányok kérdésesek. Vitatnám továbbá a következő mondatot: "Továbbra is működnek néhány főből álló szervezeti egységek (osztályok), melyek így nem hatékonyak." nem hiszem ugyanis, hogy egy szervezeti egység hatékonysága a nagyságán múlna - gondolom a szerző is inkább azt akarta mondani, hogy vannak (ilyen-olyan okok miatt) nem hatékony osztályok.

A pályázó néha belemerül részletekbe, például a szabadpolcos állomány adományokkal való feltöltése kapcsán sorjáznak az ötletek - bár némiképp szkeptikus vagyok abban, hogy pont az olvasók nagyját adó szegény bölcsészek fognak olyan értékes kézikönyveket adományozni, melyekre a könyvtárnak nincs pénze, de legyünk inkább optimisták. Máshol kardinális kérdések megoldási javaslatai, vagy egyáltalán felvetése került a 'stb.' kategóriájába.

Sajnálatos, de néhány ténybeli tévedés is található a pályázatban. Például állítása szerint a LibriVision-ben nincsenek analitikus rekordok. Ez csak abban az esetben igaz, ha az analitikus rekordokat a folyóirat-tartalomjegyzékek feltárásának eszközeként gondoljuk el, és megfeledkezünk a tanulmánykötetek tartalomjegyzékének feltárásáról (megjegyezném, hogy ez mint olvasónak komoly gond, hogy a tanulmánykötetek tartalomjegyzéke hol fel van dolgozva, hol nincs, a feldolgozottak pedig hol teljesek, hol nem - de erről a pályázatban nincs szó). Kérdéses tehát (számomra legalábbis az), hogy az idézett 1 millió monográfiából mennyi az ilyen analitikus rekord. Sajó számítása szerint az összes 8,6 millió dokumentum 3-5 éven belül feldolgozható, ha egy ember évi 200 napon napi 20 rekordot feldolgozna. Ha a már meglevő 1,6 millió dokumentumot levonjuk, és eltekintünk az analitikus feldolgozástól, akkor a 7 millió dokumentum feldolgozása 1750 munkaévet jelent, vagyis 5 év alatt csak akkor teljesíthető, ha 350 munkatárs dolgozik a feladaton (a jelenleg állomány kb. 500 fő) - ki-ki döntse el, hol a számítási hiba. A pályázó egy szót sem ejt a már feldolgozott, de nem Amicusban rögzített adatok (pl. a teljes Petrik, vagy a kézirattár katalógusa) átvételének lehetőségéről vagy a konverzió és az újbóli rögzítés költséghaszon-összevetéséről, se arról a kézenfekvő, és az OSzK-ban is alkalmazott módszerről, melynek során külső cégek végzik az adatbevitelt (az amerikai könyvtárak például Indiában vagy a Fülöp-szigeteken végeztetik az adatrögzítést).

A raktárak kérdése külön fejezetet kapott, de nem világos, hogy mennyire égető a kérdés: mikor szorul ki a könyvtár a meglévő helyről? Öt év? 25?

Szintén fontos kérdés az OPAC kérdése. Én - a pályázótól eltérően - különválasztanám az adatok előállításának és az adatok prezentációjának, keresésének kérdését (mellesleg ez utóbbit a szakirodalom és a library 2.0-ás gyakorlat is külön, "discovery interface" néven kezeli). Az Amicus leváltását nagyon óvatos hangon veti fel, érdemes idézni: "Az elmúlt évek tapasztalatai tehát arra engednek következtetni, hogy mindenképpen meg kell fontolni az AMICUS cseréjét". A problémáim: 1) nem biztos, hogy egyetlen „monolitikus” (ez nem Sajó Andrea kifejezése) integrált rendszert kellene beszerezni - lehet, hogy egy olyan csomag is megteszi, melyek alkotórészei szabványos felületeken (MARC, Z39.50, NCIP, SRW/SRU, OAI-PMH stb. stb.) együttműködnek egymással. 2) Naív elgondolás azt hinni, hogy az "az OSZK könyvtári rendszere kiemelt jelentőségű referenciahelyként is szolgálhatna" - ennek a mondatnak a folytatása ugyanis az szokott lenni: "épp ezért adjátok ingyen/olcsón". Ez lehet, hogy hatásos egy stat-up esetében, de nem hiszem, hogy jelentős árkedvezményt lehetne kicsikarni nemzetközi piacvezető szolgáltatóktól. 3) Nagyobb hangsúlyt adnék annak a szempontnak, hogy a szoftver megvételével ne álljon elő a beszállítóhoz-kötöttség (vendor lock-in) helyzete, amikor a könyvtár, vagy egy általa megbízott harmadik fél nem nyúlhat bele a szoftverbe. Már az is nagy eredmény lenne, ha a szoftvercsomag egy része ilyen lenne. 4) a szerencsésebb éghajlatú országokban a folyóiratok analitikus feltárását nem könyvtárak végzik, hanem a tartalomszolgáltatók (Elsevier, Thomson, JSTOR, és a többi), ennek megfelelően ezek az adatok nem is találhatók meg a saját adatbázisban, hanem API-kon keresztül csatlakoznak a könyvtári rendszerhez. Ennek megfelelően felteszem (de ha ez nem így van, akkor javítson ki, aki ezt olvassa) hogy legalábbis nem triviális a folyóirat-feltáró modul megléte. 5) A digitális tartalmat a pályázat "csatolható objektumként" képzeli el. Remélem ez nem azt jelenti, amire általában gondolni szoktak: vagyis nem egy strukturálatlan, csak teljes szövegűen kereshető, vagy csak képként elérhető fájl lebegett a szerző szeme előtt, hanem jól struktúrált szövegek kezelésére IS képes alrendszer.

Végezetül: Sajó Andrea pályázatában is visszaköszön az a hübrisz, ami úgy tűnik valami sajátos magyar lelki alkatra vezethető vissza, melynek legfőbb megnyilvánulása, hogy az adott vezető (mindegy, hogy a közintézmények mely ágazatát vesszük, a miniszterelnököktől a polgármestereken át a könyvtárigazgatókig) valamiféle (vérmérséklettől föggően: világ-, európai, közép-európai, kárpátmedencei és így tovább) centrumot látnak bele az intézménybe. Sajnos a szomorú valóság ezzel a csodálatos vízióval az, hogy néhány éven belül ezeket megvalósíthatatlanságuk miatt egy más víziók váltják fel. Vezető digitális tartalomszolgáltatóvá a könyvtár nem válhat úgy, hogy nincs meg a megfelelő szakembergárdája (most sajnos bizonyos területeken ez a helyzet, részben az általános világhelyzet okán), vagy ha dokumentumok másolásától való félelmében irreális technológiai célkitűzéseket támaszt (pl. képernyőképet se lehessen készíteni a tartalomról). A pályázat nem ejt szót egy fontos problémáról: a könyvtár saját maga megtermelte bevételének jelentős részét épp a digitális máslatok készítése adja. Csakhogy ez azzal jár, hogy ezeket csak az az ember látja, aki ezeket megfizeti - a többiek számára ezek láthatatlan dokumentumok. Vagyis hiába digitalizál a könyvtár dokumentumokat, ezek igazából nem csökkentik a kutató költségét, nem terjesztik a tudást széles rétegeknek (ami a könytár alapcélja lenne), sőt talán erőforrásokat von el a nyilvánosságnak szánt digitalizálás elől. Nem foglalkozik a pályázat a digitalizálás stratégiájával sem: mit digitalizáljon és hogyan (képként? nem struktúrált szövegként? cizellált XML-ként?)? Hogy viszonyuljon a könyvtár a "dolgok internete", az "összekapcsolt adatok" vagyis a szemantikus web kérdéséhez? Hogy viszonyuljon (a dorgáláson kívül) a könyves világ egyéb résztvevőihez?

Összegezve: ez a 18 és 1/3 oldal inkább csak újabb, az igazgatónő elképzeléseivel kapcsolatos kérdéseket vet fel, és nem kaptam választ arra az alapkérdésre, hogy az OSzK mit is fog csinálni a következő 5 évben. Előremutató lépés a digitális tartalmak kezelése és a szervezeti átalakítás, de a dolgozat alapján nem világos ezek konkrét formája. A pályázó mentségére legyen monda, a szöveg nem egy pontján kifejti, hogy ezt-vagy-azt a kérdést még alaposan meg kell vizsgálni. A döntéshozók felelősségét ezek a kitételek nem mentik.

Király Péter

Folytatni elődeink nagyszerű kezdeményezéseit

Sajó Andrea főigazgatói pályázata online változatban jelent meg a Könyvtári Figyelőben, pénteken papíros verzió is lesz az újságárusoknál. 2009/4.

Az OSZK szerveréről is le lehet tölteni:

http://www.oszk.hu/sajo_andrea/palyazat.pdf

Sajnos pdf olvasó szükséges hozzá, de a pályázatban be van ígérve a felhasználóbarátság, reméljük a jövőben nem kell majd letöltögetni különböző filetípusokat, hanem kattintgatások, letöltések, konvertálások nélkül kapja az információt az egyszeri felhasználó.

Ahogy a fentiekben is látható, feladatunk van bőven. Folytatni elődeink nagyszerű kezdeményezéseit, tanulni a hibáikból, megbecsülni, amit ránk hagytak, s biztosítani utódaink számára a mai információforrások fennmaradását. Sajó Andrea

Nemzeti könyvtár

Nem kaptam még engedélyt Sajó Andrea főigazgatói pályázatának közlésére. Két olvasó is elküldte a Konyvtaros.com-nak elektronikus formátumban a dokumentumot, este átolvasom egy-két sör kíséretében.

Addig is a wordle.net csinált a szövegekből egy ábrát, mely megmutatja a leggyakrabban előforduló pályázati szavakat:

Sajó Andrea pályázata:

Monok István pályázata:

Helyben digitalizálnának

Olvasóink szerint Töröbálinton lenne/van az a raktár, amiről/lecseréléséről Sajó Andrea beszélt:

"Kiszámoltuk, hogy ha egy ekkora méretű raktárépületet üzembe tudnánk helyezni, akkor a teljes archív állományt át tudnánk oda telepíteni. Dolgozhatna ott egy feldolgozó, valamint digitalizálórészleg is, amelynek munkatársai nem a forgalmazható példányokat foglalnák le, hanem helyben, az archív állományból digitalizálnának"

Új pályázat kiírását szerette volna elérni

Téma: OSZK főigazgatói pályázat
Tájékoztat: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete

A KKDSZ alapszervezetének a képviselőjét [...] bevonta a minisztérium a bíráló bizottságba.[...]

A KKDSZ kérdései [...]:
1. Kapott-e meghívást az eseményre?
2. Hányan pályáztak a vezetői posztra?
3. A szakszervezet emelt-e kifogást a kinevezendő vezető személye
ellen?
4. Felvetődött-e bármilyen gond a vezetőváltással kapcsolatban?

Lukács György, az Országos Széchenyi Könyvtár alapszervezeti titkára:
Az OKM küldte a meghívót. A Közalkalmazotti Tanács elnökével együtt a bíráló bizottság tagjaként vettem részt a megbeszélésen. Két pályázó adta be jelentkezését. A szakszervezet egyik pályázatot sem találta elég meggyőzőnek, ezért inkább új pályázat kiírását szerette volna elérni. Az ülésen elhangzottakról feljegyzés készült (összefoglalása az elhangzottaknak), ezt adták át a miniszternek, aki elfogadta az egyik pályázót. A döntést pedig mi is elfogadtuk.
Forrás: KKDSZ

Könyvtár.utca

Tegnap este Kardos Andrással és Füzessi Károllyal teáztam. Jelenleg Karesz a Konyvtar.hu-t rendezgeti, Andris az UTCA projekten dolgozik. A héten, de legkésőbb a jövő héten olvasható lesz a dupla interjú, melyből kiderül, hogy mi az az UTCA projekt, hogyan indult a Konyvtar.hu, hová tart, és lesz-e vége. Hetvennégy percet rögzített a diktafon, a beszélgetés közben Angliában vásárolt bögréből ittam teát.

A szerző este kilenc órakor bekapcsolta a magnetofont, Karesz várta az első kérdést:

Sajó Andrea mondatok

"2002-ben részt vettem a nemzeti könyvtár átvilágításában, és azt kellett tapasztalnom, hogy az akkor fejlesztési javaslatként megfogalmazott feladatok 60-70 százaléka még ma is aktuális"

"sokféle statisztika van, de a tagságukat az adott évre érvényesítő olvasók száma egyértelmű csökkenést mutat. 2007-ben 15 ezren, tavaly 11 ezren, míg 2009-ben 10 ezren vettek éves, havi vagy napi jegyet a könyvtárba"

"Nem biztos, hogy a felhasználóknak itt kell ülniük az olvasótermekben, olvasó az is, aki az interneten keresztül használja szolgáltatásainkat, elektronikus beiratkozással, fizetéssel, hosszabbítással"

"Olyan kiállításokat szeretnék, amelyek egyszerre bírnak komoly tartalommal és becsalogatják a könyvtárba a látogatókat is, akik legközelebb esetleg már mint olvasók térnek vissza"

"Kiszámoltuk, hogy ha egy ekkora méretű raktárépületet üzembe tudnánk helyezni, akkor a teljes archív állományt át tudnánk oda telepíteni. Dolgozhatna ott egy feldolgozó, valamint digitalizálórészleg is, amelynek munkatársai nem a forgalmazható példányokat foglalnák le, hanem helyben, az archív állományból digitalizálnának"

"Lehet, hogy valóban érdemes lenne egy új nemzeti könyvtári központot kialakítani. Fontos azonban, hogy az új épület eleve nemzeti könyvtárnak épüljön, egy átlagos irodaház erre nem alkalmas"

"A pályázat nyílt volt, bárki pályázhatott. Monok István érdemeit éppúgy elismerem, mint az OSZK valamennyi korábbi főigazgatójáét"

Népszava 2009.12.31

Hírextra/MTI

Könyvtárba

Beégetett programunk nyáron egy hét Káptalanfüredezés. Természetesen olvasni megyünk a tóhoz. Az almádi könyvtár tagja a dtp család.

A Pannónia könyvtár naponta küldött pár hét óta, szebbnél szebb mondókákat, szövegeket, szeretetet az email címünkre. A tegnapi emailjükkel, egy regösénekkel búcsúzik erre az évre a konyvtaros.com.

Szeret az almádi könyvtár. Mi meg viszontszeretjük. Vágyunk oda menni. Könyvtárba.

Regösének

1. Ahol keletkezik egy ékes nagy út,
Amellett keletkezik egy halastó-állás.
Hej, regülejtem, regülejtem!

2. Azt is fölfogá az apró sásocska,
Arra is rászokik csodafiúszarvas.
Hej, regülejtem, regülejtem!

3. "Noha kimennél uram, szent István király,
Vadászni, madarászni,
De ha nem találnál sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál csodafiúszarvast,
Hej, regülejtem, regülejtem!

4. Ne siess, ne siess uram, szent István király,
Az én halálomra.
Én sem vagyok vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok az atyaistentől
Hozzád követ.
Hej regülejtem, regülejtem!

5. Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,
Oldalamon vagyon árdeli szép hold,
Jobb vesémen vannak az égi csillagok.
Hej regülejtem, regülejtem!

6. Szarvam vagyon, ezer vagyon,
Szarvam hegyin vannak százezer sövények,
Gyulaszlagy, gyulaszlagy, holtatlan alusznak.
Hej regülejtem, regülejtem!

Üdvözlettel: a Pannónia Könyvtár munkatársai Balatonalmádiból

Felkértük mindazokat

Téma: OSZK főigazgatói pályázat
Tájékoztat: Rónai Iván főosztályvezető-helyettes, Oktatási Kulturális Minisztérium

Dr. Hiller István miniszter úrhoz intézett levelére illetékességből én válaszolok.

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói pályázatának kiírása és értékelése során a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közgyűjteményi területen történő végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint járt el a tárca.

A pályázatokat értékelő bizottságba felkértük mindazokat, akiknek részvételét a hatályos jogszabályi rendelkezések előírják. (Szakmai szervezetek, Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet, stb.) A pályázatok értékelésében részt vett az Országos Könyvtári Kuratórium három volt tagja is.

Miniszter úrnak Sándor Klára képviselő asszony írásbeli kérdésére adott válaszát hamarosan olvashatja az Országgyűlés honlapján, az irományok között.

egyetemi szakdolgozatnak tűnik

Sonnevend Péter az OSZK főigazgatói kinevezéséről (részlet):

"Általam nagyrabecsült személyiségek fejezik ki rosszallásukat a miniszter mostani döntése okán. (Azt én sem értem, más, se, a minisztérium miért ne ad épkézláb tájékoztatást döntése hátteréről, de hát nem adott 10 éve sem.). Ők vajon mennyire ismerik protezsáltjukat, kérdem csendesen? Az emberi mivoltot, a könyvtári szaktudást? 1999-ben az ő pályázata hogy nyerhetett pozitív elbírálást? Mostani pályázata, ha az általam ismert nemzetközi sztendertet veszem alapul, jó egyetemi szakdolgozatnak tűnik (néhány komoly hiányossággal), vagyis egyáltalán nem felelős vezetői dokumentumnak, hisz nincs benne semmi számonkérhető, nem vehető ki, milyen szintre juttatná az intézmény szolgáltatásait a következő öt évben."

Forrás: Sonnevend Péter blogja